//A vezérkar Zelenszkijt okolja
Ukrán "Kozak" csapatszállító Liszicsanszk térségében, háttérben a füstölgő helyi olajfinomítóval 2022. június 23-án #moszkvater

A vezérkar Zelenszkijt okolja

MEGOSZTÁS

Immár négy hónap telt el az ukrajnai háború kezdete óta, és egyre jobban látszanak a repedések nemcsak a donbasszi ukrán védelmen, de a hadvezetés és a kormány között is. A vezérkari főnök egyértelműen Zelenszkijt okolja a fájdalmas veszteségeket okozó bekerítésekért Liszicsanszk térségében, miközben ki nem mondva, de Kijev beismerte az újabb herszoni ellentámadás kudarcát. Viszont jelenleg korai lenne a háború végéről beszéljünk, mivel még visszavan a donbasszi harcok csúcspontja, Szlavjanszk és Kramatorszk ostroma. Utóbbit az orosz erők még az őszi esők előtt le akarnák tudni, és csak ezt követően indulhatnak meg a dél-ukrajnai műveletek. Ami pedig az ukrán hatóságok által hangoztatott állítólagos civil objektumokat érintő támadásokat érinti, többségüket épp Kijev alakította át katonai használatra. Illetve bár tény, hogy a háborút Oroszország kezdte, arra viszont nincsen ráhatása, hogy Kijev csapatait és légvédelmét szándékosan lakóövezetekbe telepíti, kvázi élő pajzsként felhasználva a civileket.

Ukrán "Kozak" csapatszállító Liszicsanszk térségében, háttérben a füstölgő helyi olajfinomítóval 2022. június 23-án #moszkvater
Ukrán “Kozak” csapatszállító Liszicsanszk térségében, háttérben a füstölgő helyi olajfinomítóval 2022. június 23-án
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP

Az ötödik hónapjába lépett háború során tovább folytatódtak a kiemelt jelentőségű ukrajnai célpontok elleni támadások. Az elmúlt napok akciói közül kiemelendő a Donyecki területen fekvő Konsztantyinovka „Megatyeksz” cinküzemét ért találat, amely során az orosz védelmi minisztérium szerint mintegy 80 lengyel zsoldos vesztette életét. Mellettük az incidensben további 20 páncélozott jármű és 8 rakéta-sorozatvető semmisült meg. Ugyanilyen támadás érte a Nyikolajev térségében fekvő egykori Csajka szanatórium épületét is, nagyjából hasonló veszteségekkel. Egyúttal folytatódtak a Nyikolajev elleni rakétacsapások, többek közt a Kulbakino légi bázis, illetve több, kisebb parancsnoki központ ellen. Ukrán jelentések szerint a konfliktus során a napokban Oroszország először használta Belarusz légterét cirkáló rakéták indítására. A Tu-22M3 bombázók fedélzetéről indított H-22 – vélhetően H-22M vagy H-32 – rakéták többek közott kijevi, csernyigovi és szumi célpontokat támadtak.

 Konsztantyinovka a támadást követően

„Bár mindez nagy változást nem jelent, hisz szigorúan nézve Moszkva már a háború elejétől kezdve felhasználta a fehérorosz területeket”

Igaz akkor még „csak” Iszkander ballisztikus rakéták indítására. Utóbbihoz kapcsolódóan az ukrán légvédelem parancsnoksága tájékoztatást adott ki, hogy nagy nehézségeket okoz – azaz szinte képtelen – a szuperszonikus sebességgel – Oniksz és H-22 – vagy ballisztikus pályán – Iszkander – érkező rakéták elfogása. Kétségtelen, hogy ezek kilövéséhez mindenképp a jelenlegi állománynál modernebb eszközök szükségesek, képességjavulást pedig legkorábban csak ősszel hozhat a német IRIS-T SL rendszerek beérkezése. Bár még ezzel együtt is szinte biztos, hogy a ballisztikus rakéták által nyújtott fenyegetést Kijev nem fogja tudni kezelni, mivel ahhoz magasabb képességű – pl. Patriot, Aster stb. – rendszerek szükségesek.

„A frontok tekintetében Nyikolajev és Harkov viszonylag stabil, míg a Donbassz északi részén tovább folytatódik az ukrán csapatok felőrlése”

Nyikolajev esetében a várost és környezetét érő folyamatos rakétacsapások mellett a front vonala viszonylag stabil, azt a korábban megszokott tüzérségi párbajok, illetve pozícióharcok jellemzik. Egyúttal kvázi a herszoni ellentámadás kudarcának beismeréseként is felfogható az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének nyilatkozata. Kirill Budanov ugyanis a Reutersnek immár azt kommunikálta, hogy csak augusztustól fog a hadművelet látható eredményeket hozni, amely persze jórészt a nyugati fegyverszállításoktól függ majd. Avagy a sokadik sikertelen ellentámadásnak kinevezett kísérlet után az ukrán kormány ismét inkább hónapokra parkolópályára helyezi a déli területek kérdését, miközben pontosan tudja, hogy minimális esély van a visszaszerzésükre. Igaz utóbbi nem gátolja meg Kijevet abban, hogy titkosszolgálati és egyéb eszközökkel igyekezzen az orosz integrációt megnehezíteni, mint történt az a herszoni ifjúságpolitikáért felelős helyi tisztviselő esetében. Dmitrij Szavlucsenko autóját vélhetően az Ukrán Biztonsági Szolgálat – SzBU – egyik alvó sejtje robbanthatta fel, azonnal megölve utasát. Vélhetően a háború lezárását követően Oroszország egy, a csecsenföldihez hasonló felkelés elleni műveletbe – COIN- counter insurgency – fog keveredni az ukrán kormányzat által támogatott diverzáns alakulatokkal.

A felrobbant autó #moszkvater
A felrobbant autó
Forrás:Telegram

„A Donbassz esetében Szeverodonyeck hivatalosan is elesett, a bekerítésben pedig Liszicsanszk napokon belül követheti. Eközben pedig megszűnt a Zolotoje-Gorszkoje katlan”

Elsőként a korábban lezárt Zolotoje-Gorszkoje katlant számolták fel az orosz erők viszonylag nagy gyorsasággal, mivel az azt védő ukrán alakulatok gyakorlatilag minimális ellenállást tanúsítottak. Egyes helyi jelentések szerint a katonák egy része egyenesen inkább civil ruhába öltözve próbált meg kimeneküli a bekerítésből, hogy visszatérhessen az ukrán vonalak mögé. Bár a civil lakosság szűrésére az orosz haderő Mariupol mintájára állított fel ellenőrzőpontokat, a harcosok egy részénekazonban sikerült még a fogságba esés előtt elhagyni a katlant. A TASzSz információi szerint nagyjából 800 ukrán katona eshetett fogságba Zolotoje és Gorszkoje közelében, de pontos adatokat sem az orosz, sem az ukrán hatóságok nem hoztak eddig nyilvánosságra. Egyúttal, mint az a Ramzan Kadirov által közölt videókból kiderült, az ukrán alakulatok jelentős mennyiségű nyugati eredetű fegyverzetet hagytak hátra, amely majdnem meg is haladja azt, amennyit az orosz erők a katlan felszámolása során elhasználtak. A nagyobb mennyiségű nyugati kézifegyver mellett – beleértve a tankelhárító és egyéb páncéltörő rakétákat – nagyjából 40 páncélozott jármű és 80 tüzérségi eszköz kerülhetett orosz kézbe.

Az egykori Zolotoje-Gorszkoje katlan, illetve a bekerített erők nagysága az orosz védelmi minisztérium térképén #moszkvater
Az egykori Zolotoje-Gorszkoje katlan, illetve a bekerített erők nagysága az orosz védelmi minisztérium térképén
Forrás:Telegram

„Ellenben Szeverodonyeckben jóval kaotikusabb volt az ukrán csapatok kivonása”

Liszicsanszk hadászati bekerítését követően nem is lehetett kérdés a fennmaradó szeverodonyecki ukrán erők kimentése, ám az inkább ad-hoc jelleggel, mint szervezetten történt. Még a Zolotoje-Gorszkoje katlan felszámolása előtt is több napra tette a városi ukrán katonai adminisztráció vezetője a Szeverodonyeck kiürítéséhez szükséges időkeretet, ami ezzel szemben nagyjából egy-másfél nap alatt zajlott le. Gyakorlatilag az összes haditechnika hátrahagyása mellett, rögtönzötten. Miután ugyanis az összes összekötő híd vagy megsérült vagy az orosz csapatok ellenőrzése alatt állt, a gumicsónakos átjutás maradt az egyetlen lehetőség. Bár Kijev és a Pentagon közleményei szerint „professzionális visszavonulásnak” lehettünk tanúi, egyértelmű, hogy a fennmaradó ukrán haderő sietve, előkészítés nélkül hagyta el Szeverodonyecket. A kivonulást követően a szeverodonyecki ipari zóna és Szirotyino, Borovszkoje, illetve Voronovo települések kerültek orosz ellenőrzés alá, amellyel a gyakorlatban a Donyec folyó teljes bal partját Moszkva kontrollálja. Bár a területek teljes megtisztítása még további napokat vehet igénybe, miután vélhetően nem az összes ukrán alakulatnak sikerült Szeverodonyecket elhagynia.

A menekülés pillanatai

Ám az ukrán kormányzat részéről már megkezdődött a felelősök keresése a sikertelen szeverodonyecki kimenekítésért, amit Anna Maljar helyettes védelmi miniszter nem másra hárított, mint Jurij Butuszov haditudósítóra. Maljar szerint ugyanis Butuszov túl korai bejelentetése vezetett el a sikertelen evakuációhoz. Miközben hadászati szempontból egyértelmű, hogy erre már hetekkel ezelőtt sort kellett volna keríteni, mindenképp érdekes Butuszov személye, miután állítólag a legnagyobb ukrán vereségként aposztrofált 2014-es ilovajszki kivonulásról is épp ő adott hírt idő előtt. Porosenkóhoz hasonlóan pedig Zelenszkij is inkább Butuszovval kívánja a balhét saját maga helyett elvinni.

„Egyúttal viszont Zaluzsnij ultimátumot intézett Zelenszkijhez”

Avagy az államfő vagy visszavonul a katonai döntéshozataltól, a műveletek tervezését a hozzáértőkre bízva, vagy a vezérkari főnök saját maga adja be lemondását. Egyértelmű, hogy sem a szeverodonyecki, sem a liszicsanszki blokád nem jött volna létre, ha Kijev Zaluzsnij javaslata alapján még időben csapatait átcsoportosítva inkább egy második vonalban épít ki védelmet. Ezzel szemben az adott területet az utolsó pillanatig védő ukrán taktika jelentősen nagyobb veszteségeket jelentett Kijev számára, miközben érdemi eredményre nem jutott.

„Liszicsanszk pedig továbbra is hadászati bekerítés alatt áll”

Az orosz csapatoknak egyelőre nem sikerült a Szeverszkbe vezető útvonalat elfoglalniuk, csak folyamatos tüzérségi tűz alatt tartani. A még időben kimenekült ukrán csapatokat a hadvezetés Artyemovszk térségében vonta össze. Jelenleg a harcok Liszicsanszk déli külterületei mentén, főképp az ipari zónákban zajlanak, jelentős ukrán ellenállás mellett. Bár a terepviszonyok Kijevnek kedveznek, utánpótlás hiányában a védelem vélhetően rövid ideig – legfeljebb július közepéig – lesz képes kitartani.

A Liszicsanszk környéki harcok állása 2022. június 25-én #moszkvater
A Liszicsanszk környéki harcok állása 2022. június 25-én
Forrás:Telegram

„A kérdés inkább az, mi lesz a donbasszi háború következő szakasza?”

A legfontosabb dilemma jelenleg, hogy Liszicsanszk után az orosz csapatok Szlavjanszk irányába, vagy a Donbassz déli területei felé vonuljanak előre. Míg Szlavjanszk esetében egyszerre stratégiai és politikai célok is teljesülnének, délre fordulva megszűnne a Donyeckre nehezedő ukrán nyomás, illetve a tüzérségi belövések. Vélhetően elsőként az artyemovszki agglomerációt veszik az orosz csapatok célba, miután nemcsak a Wagner katonai magánvállalat egységei ostromolják az elővárosokat, de a frontvonal konkrétan a település előterében fut. Annak logisztikai jelentőségéről nem is beszélve. Másrészt Artemovszk után logikusabbnak tűnik egy déli irányú csapás, amellyel meg lehet kerülni az évek során kiépített ukrán védelmi állásokat és oldalba vagy épp hátba támadni az ellenfelet, egyszerre behúzva Ugledar, Avgyejevka és Donyeck térségét. Ráadásul Kijev inkább egy keletről érkező frontális támadásra számít Szlavjanszk ellen, miközben először a dél-donbasszi területeket elfoglalva, majd onnan északra fordulva ismét a kevésbé védett szárnyakat támadná Moszkva. Akárcsak Liszicsanszknál.

Nagyjából a pirossal jelölt térségben alakíthatja ki az ukrán haderő az új védelmi vonalát Liszicsanszk és Artyemovszk eleste után. Utóbbit érthető módon érdemesebb a nyilakkal jelölt déli irányból, mintsem keletről támadni #moszkvater
Nagyjából a pirossal jelölt térségben alakíthatja ki az ukrán haderő az új védelmi vonalát Liszicsanszk és Artyemovszk eleste után. Utóbbit érthető módon érdemesebb a nyilakkal jelölt déli irányból, mintsem keletről támadni
Forrás:Twitter

Szakadár erőkhöz közeli források jelentése szerint még az első őszi esők előtt szükséges lenne Szlavjanszk és Kramatorszk elfoglalása, vagy legalább bekerítés alá vonása. Ezt követően ugyanis a hadmozdulatok a kialakuló sáros környezet miatt rendkívüli módon megnehezülnek. Miután a helyi polgármester szerint az egykoron 100 ezres Szlavjanszkban jelenleg nagyjából 23-24 ezer civil tartózkodhat, vélhetően az ostrom is rövidebb ideig tart majd. Egyúttal nem feltétlen szükséges a mariupolihoz hasonló ostrom véghez vitele, miután már a puszta bekerítés is hatékony lehet a még bennmaradó egységek blokkolásában.

„A stratégiai célpontok elleni támadásokat illetően viszont Kijev előjött a civil infrastruktúra elleni szándékos csapásmérés kártyájával”

Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó ugyanis szombati Twitter bejegyzésében azt állította, hogy az előző éjjel kilőtt 48 orosz cirkáló rakéta mind civil objektumokat vett célba. Már az alapvető katonai szempontokat figyelembe véve sincs igazán ennek értelme, hisz miért épp a civil létesítményeket támadná Moszkva, ha a hadászatilag fontosabb repülőterek, lőszerraktárak, parancsnoki központok meg eközben zavartalanul működhetnek? Ráadásul az ukrán vezérkar és egyes regionális parancsnokságok nyilatkozatai épp, hogy cáfolják Podoljak állításait. Az Észak parancsnokság szerint ugyanis az említett 48-ból legalább 20 cirkáló rakéta a csernyigovi Gyeszna gyakorlóteret támadta, miközben ismeretlen számú – de nagyjából 6-8 egység – pedig a korábban említett Konsztantyinovkába érkezett. Hozzá véve a Nyikolajevet, Zsitomirt, Dnyepropetrovszkot és a Lvov melletti Javoriv gyakorlóteret ért támadásokat, nagyjából kijön a 48 darabos érték, az esetleges elfogásokkal nem is számolva.

„Mindemellett külön kérdés az eredetileg civil használatú épületek katonai hasznosítása”

Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ha az adott épület a háborút megelőzően civil feladatokat látott el – mondjuk iskola, óvoda vagy kórház volt – még most is azt teszi-e. Sajnos épp az ukrán katonák által feltöltött fényképes és videós anyagokból vált számos alkalommal nyilvánvalóvá, hogy Kijev hadereje több esetben kifejezetten kiürített iskolákba, kórházakba, szanatóriumokba és egyéb létesítményekbe telepíti egységeit. Sőt, Harkov térségében az egyik társasházkezelő kifejezetten megkérte az ott lakókat, hogy ne zárják be lakásaikat, mivel így az ukrán haderő szükség esetén tüzelőállásokat létesíthet azokban. Bár elsőre logikusnak tűnhet mindez, de ezzel az ukrán fél épp a háború alapelveivel – sőt a hadijoggal –, és a békés lakosság megkímélésével megy szembe. Hasonló taktikát láthattunk a Közel-Kelet számos konfliktusa során, mikor a helyi civileket kvázi élő pajzsként használva az adott fegyveres csoport szándékosan a lakóövezetekben, lakóépületekben és azok közt létesített tüzelőállásokat.

Az egyik harkovi kiírás #moszkvater
Az egyik harkovi kiírás
Forrás:Telegram

„Ilyenkor pedig, ha egy katonai célra használt civil épületet ér találat, Kijev nyíltan mutogathatja bizonyítékként, hogy Moszkva polgári épületeket lő. Viszont eközben épp ő volt az, aki polgári épületbe telepítette szándékosan haderejét”

A vasárnap reggeli kijevi rakétacsapások esetében érdemes röviden kitérni a légvédelem kérdésére, miután abban egy szomszédos lakóház is éritetté vált. A támadás célpontja egyértelműen a kilenc emeletes épület szomszédságában található Artyom rakétaüzem volt, amely már több alkalommal került Moszkva célkeresztjébe. Mint az a helyszínen készült felvételeken egyértelműen kivehető, a legfelső szinteket érte találat, amely arra enged következtetni ismét hasonló eset történt mint korábban Kijevben és Odesszában. Ez pedig nem más, minthogy vélhetően az üzem területére telepített légvédelem az elfogó rakétáját túl alacsony szögben indítva a beérkező orosz célpont helyett a szomszédos lakóházat találta el.

Egyértelműen kivehető, hogy a rakéta lapos szögben csapódott be a felsőbb szintekbe, ami légvédelmi tevékenységre utal #moszkvater
Egyértelműen kivehető, hogy a rakéta lapos szögben csapódott be a felsőbb szintekbe, ami légvédelmi tevékenységre utal
Forrás:Telegram

„A háború során több esetben nyert bizonyítást a légvédelem egyik alapelve, avagy nem szabad azt sem lakott területre telepíteni, sem pedig az elfogó rakétát lakóövezetből indítani”

Ugyanis főképp a magasépítésű ingatlanoknál egyszerűen azok durván mondva a légvédelmi rakéta útjába kerülnek, ami pedig nem tudja az épületet kikerülni.  Bár tény, hogy magukat a cirkáló rakétákat Oroszország indítja, de a téren viszont nincsen ráhatása, hogy az ukrán légvédelem azt pontosan hol fogja el – ha sikerül persze –, és arról pedig végképp nem tehet, hogy a lelőtt roncsok hova zuhannak. De arról se, hogy Kijev hova telepíti Kijev a légvédelmét.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.