//A szovjet Iron Lady

A szovjet Iron Lady

MEGOSZTÁS

A szovjet, illetve az orosz sport úttörőjének, sportága Gagarinjának tartják Nyina Apollonovna Ponomarjovát, aki 1952-ben a Helsinkiben rendezett ötkarikás játékokon megszerezte a Szovjetunió első aranyérmét. A kétszeres olimpiai bajnok ma lenne 91 éves.

Nyina Ponomarjova 1958-ban Fotó:EUROPRESS/Botashev M./Sputnik/Sputnik via AFP #moszkvater
Nyina Ponomarjova 1958-ban
Fotó:EUROPRESS/Botashev M./Sputnik/Sputnik via AFP

A hidegháború kegyetlen volt, néha sokkal kegyetlenebb, mintha igazi fegyverekből lőtték volna egymást. És egyik fél sem válogatott az eszközökben, sőt, a kiszemelt áldozatokban sem. Minél ismertebb volt a célszemély, annál nagyobb botrányt lehetett kavarni körülötte. Az előbbiek igazságtartamát talán jól bizonyítja egy eset, amikor a brit hatóságok öt kalap ellopása miatt indítottak vizsgálatot egy szovjet állampolgár ellen. A kár értéke összesen egy font, 12 shilling és 11 penny, amit a 27 éves szovjet nő – noha tagadta, hogy bármi köze lett volna az ügyhöz – azonnal kifizetett volna. A londoni szovjet követség fellépésének köszönhetően elengedik a nőt, de 1956. augusztus 30-án személyesen kellett megjelennie a bíróság előtt. A nő nem jelent meg, így körözést adtak ki ellene. A lopással gyanúsított hölgy hat héten keresztül a követség épültében tartózkodott, majd megjelent a bíróság előtt, ahol végül tisztázódott az ártatlansága.

„Maga az eset szinte szót sem érdemelt volna azokban az időkben, ám a 27 éves szovjet nő nem volt akárki. Nyina Apollonovna Ponomarjova ugyanis a Szovjetunió hősének számított”

A kommunista állam első olimpiai aranyát ugyanis ő szerezte meg női diszkoszvetésben az 1952-es, Helsinkiben rendezett ötkarikás játékokon. Emellett a sportág világrekordere és Európa-bajnoka volt a fent említett incidens idején. Pedig az 1929. április 27-én született sportoló elég későn talált rá az atlétikára. Csak 19 évesen, az egyetemi tanulmányai elején kezdett el előbb futni, majd rövid időn belül diszkoszvetőként vált világklasszissá. 1951-ben, tehát a lehető legjobbkor nyerte meg első szovjet bajnoki címét – melyet aztán még hét követett –, és ezzel bekerült az első nyári olimpiai részvételére készülő szovjet válogatottba.

„A finn fővárosban aztán végleg beírta magát a sporttörténelem nagykönyvébe, ugyanis 51,42 méteres, olimpiai rekordot jelentő dobásával 1952. július 20-án megszerezte az újkori olimpiákon először induló Szovjetunió első aranyérmét, igaz, akkor még leánykori nevén Nyina Apollonovna Romaskovaként”

„Igazából csak akkor fogtam fel, hogy mit értem el, amikor az eredményhirdetésen a nyakamba akasztották az aranyérmemet. Sporttörténelmet írtam, hisz hazámnak ez volt az első olimpiai bajnoki címe, amit ráadásul olimpiai rekorddal sikerült megszereznem. Nagyon boldog voltam, nem bírtam visszatartani a könnyeimet” – jelentette ki még ott Helsinkiben egy sajtókonferencián

A kommunista állam vezetői – élükön Sztálinnal – nagyon büszkék voltak a női diszkoszvetésben elért szovjet eredményekre. Ezen senki sem csodálkozhatott, ugyanis a későbbi Ponomarjova mögött az ezüstérmet Jelizaveta Bagrjanceva (47,08 m), míg a bronzot a grúz származású, korábbi kétszeres Európa-bajnok Nina Dumbadze (46,29 m) szerezte meg. Azaz kizárólag a CCCP feliratot lehetett a dobogón látni az eredményhirdetéskor.

Az olimpiát követően már világrekorder is lett, hiszen majd három héttel a Helsinkiben szerzett aranyérmét követően augusztus 9-én éppen hazai pályán, Odesszában egészen 53,61 méterig dobta el a diszkoszt. És természetesen nem volt megállás, a sportág legnagyobbjaként előbb 1954-ben megnyerte a berni Európa-bajnokságot, majd 1955-ben már 56,62 méter volt a legjobbja, így szinte mindenki biztosra vette ekkoriban, hogy Ponomarjova – akit a nemzetközi sajtó Iron Ladynek hívott – az 1956-os melbourne-i olimpián megvédi olimpiai bajnoki címét.

„Ám ekkor robbant a kalaplopási botrány, valamint a lelkileg igencsak megviselt Ponomarjova meg is sérült”

Így is rajthoz állt Melbourne-ben, ahol végül 52,02 méteres legjobb dobásával a bronzérmet szerezte meg a csehszlovák Olga Fikotová (53,69) és a szovjet Irina Begljakova (52,54) mögött. A versenyt követő sajtótájékoztatón a nyugati országok újságírói nem kímélték Ponomarjovát, és állandó megjegyzéseket tettek a kalap-ügyre. A sportoló rezzenéstelen arccal tűrte a provokációt, és az ilyen jellegű kérdésekre minden esetben szűkszavúan válaszolt. Egy későbbi interjújában elárulta, az ismert események miatt szinte teljesen edzetlenül érkezett az olimpiára, és a sérülése sem múlt még el. Ugyanakkor nem titkolta, ha ekkor anabolikus szteroidokra ellenőrizték volna a versenyt követően, biztos, hogy kizárták volna…

„Innen is volt azonban visszatérés a csúcsra, amit nem sokan hittek volna. Hiszen 31 évesen újra ott volt a válogatottban a római olimpián, és egészen fantasztikus teljesítménnyel (55,10) megszerezte második olimpiai bajnoki címét”

Ezúttal felkészülve, minden meg nem engedett eszköz igénybevétele nélkül. Még egyszer, 1964-ben nekiveselkedett, hogy negyedszerre is kijusson egy olimpiára, és hiába dobott még 35 évesen is 50 méter felett, ugyan kijutott Tokióba, de ott végül a 11. helyen végzett 52,48 méteres legjobbjával. Azaz még ekkor is képes volt túldobni a Helsinkiben és Melbourne-ben elért eredményét.

Sportolói pályafutását követően, 1966-tól edzőként dolgozott tovább Kijevben, ahonnan 1998-ban költözött vissza Oroszországba. Oda, ahol az egyik legnagyobb sportolóként tisztelték. Számos elismerést kapott hazája vezetőitől, többek között a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, a Méltóság Érdemrendjét, a Munka Veteránja Érdemérmet és megválasztották a Szov­jetunió érdemes sportolójának.

Amikor 87 évesen elhunyt (2016. augusztus 19.), a minden idők egyik legjobb tornászának tartott kétszeres olimpiai, kilencszeres világ-, és 13-szoros Európa-bajnok, ezután a politikában szerencsét próbáló Szvetlana Horkina a következő szavakkal búcsúzott az első szovjet olimpiai bajnoktól.

„Számomra a becsület és a bátorság mintaképe Nina Apollonovna, aki legendája lett az orosz sporttörténelemnek. Borzasztóan nagy szó, ha valaki első tud lenni valami olyanban, amiben előtte még senki. Ő a sportága Gagarinja, a szovjet és az orosz sport úttörője” – mondta Horkina.

MEGOSZTÁS