„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

A szovjet Iron Lady

2020. ápr. 28.
B. Molnár László

MEGOSZTÁS

A szovjet, illetve az orosz sport úttörőjének, sportága Gagarinjának tartják Nyina Apollonovna Ponomarjovát, aki 1952-ben a Helsinkiben rendezett ötkarikás játékokon megszerezte a Szovjetunió első aranyérmét. A kétszeres olimpiai bajnok ma lenne 91 éves.

Nyina Ponomarjova 1958-ban Fotó:EUROPRESS/Botashev M./Sputnik/Sputnik via AFP #moszkvater

Nyina Ponomarjova 1958-ban
Fotó:EUROPRESS/Botashev M./Sputnik/Sputnik via AFP

A hidegháború kegyetlen volt, néha sokkal kegyetlenebb, mintha igazi fegyverekből lőtték volna egymást. És egyik fél sem válogatott az eszközökben, sőt, a kiszemelt áldozatokban sem. Minél ismertebb volt a célszemély, annál nagyobb botrányt lehetett kavarni körülötte. Az előbbiek igazságtartamát talán jól bizonyítja egy eset, amikor a brit hatóságok öt kalap ellopása miatt indítottak vizsgálatot egy szovjet állampolgár ellen. A kár értéke összesen egy font, 12 shilling és 11 penny, amit a 27 éves szovjet nő – noha tagadta, hogy bármi köze lett volna az ügyhöz – azonnal kifizetett volna. A londoni szovjet követség fellépésének köszönhetően elengedik a nőt, de 1956. augusztus 30-án személyesen kellett megjelennie a bíróság előtt. A nő nem jelent meg, így körözést adtak ki ellene. A lopással gyanúsított hölgy hat héten keresztül a követség épültében tartózkodott, majd megjelent a bíróság előtt, ahol végül tisztázódott az ártatlansága.

„Maga az eset szinte szót sem érdemelt volna azokban az időkben, ám a 27 éves szovjet nő nem volt akárki. Nyina Apollonovna Ponomarjova ugyanis a Szovjetunió hősének számított”

A kommunista állam első olimpiai aranyát ugyanis ő szerezte meg női diszkoszvetésben az 1952-es, Helsinkiben rendezett ötkarikás játékokon. Emellett a sportág világrekordere és Európa-bajnoka volt a fent említett incidens idején. Pedig az 1929. április 27-én született sportoló elég későn talált rá az atlétikára. Csak 19 évesen, az egyetemi tanulmányai elején kezdett el előbb futni, majd rövid időn belül diszkoszvetőként vált világklasszissá. 1951-ben, tehát a lehető legjobbkor nyerte meg első szovjet bajnoki címét – melyet aztán még hét követett –, és ezzel bekerült az első nyári olimpiai részvételére készülő szovjet válogatottba.

„A finn fővárosban aztán végleg beírta magát a sporttörténelem nagykönyvébe, ugyanis 51,42 méteres, olimpiai rekordot jelentő dobásával 1952. július 20-án megszerezte az újkori olimpiákon először induló Szovjetunió első aranyérmét, igaz, akkor még leánykori nevén Nyina Apollonovna Romaskovaként”

„Igazából csak akkor fogtam fel, hogy mit értem el, amikor az eredményhirdetésen a nyakamba akasztották az aranyérmemet. Sporttörténelmet írtam, hisz hazámnak ez volt az első olimpiai bajnoki címe, amit ráadásul olimpiai rekorddal sikerült megszereznem. Nagyon boldog voltam, nem bírtam visszatartani a könnyeimet” – jelentette ki még ott Helsinkiben egy sajtókonferencián

A kommunista állam vezetői – élükön Sztálinnal – nagyon büszkék voltak a női diszkoszvetésben elért szovjet eredményekre. Ezen senki sem csodálkozhatott, ugyanis a későbbi Ponomarjova mögött az ezüstérmet Jelizaveta Bagrjanceva (47,08 m), míg a bronzot a grúz származású, korábbi kétszeres Európa-bajnok Nina Dumbadze (46,29 m) szerezte meg. Azaz kizárólag a CCCP feliratot lehetett a dobogón látni az eredményhirdetéskor.

Az olimpiát követően már világrekorder is lett, hiszen majd három héttel a Helsinkiben szerzett aranyérmét követően augusztus 9-én éppen hazai pályán, Odesszában egészen 53,61 méterig dobta el a diszkoszt. És természetesen nem volt megállás, a sportág legnagyobbjaként előbb 1954-ben megnyerte a berni Európa-bajnokságot, majd 1955-ben már 56,62 méter volt a legjobbja, így szinte mindenki biztosra vette ekkoriban, hogy Ponomarjova – akit a nemzetközi sajtó Iron Ladynek hívott – az 1956-os melbourne-i olimpián megvédi olimpiai bajnoki címét.

„Ám ekkor robbant a kalaplopási botrány, valamint a lelkileg igencsak megviselt Ponomarjova meg is sérült”

Így is rajthoz állt Melbourne-ben, ahol végül 52,02 méteres legjobb dobásával a bronzérmet szerezte meg a csehszlovák Olga Fikotová (53,69) és a szovjet Irina Begljakova (52,54) mögött. A versenyt követő sajtótájékoztatón a nyugati országok újságírói nem kímélték Ponomarjovát, és állandó megjegyzéseket tettek a kalap-ügyre. A sportoló rezzenéstelen arccal tűrte a provokációt, és az ilyen jellegű kérdésekre minden esetben szűkszavúan válaszolt. Egy későbbi interjújában elárulta, az ismert események miatt szinte teljesen edzetlenül érkezett az olimpiára, és a sérülése sem múlt még el. Ugyanakkor nem titkolta, ha ekkor anabolikus szteroidokra ellenőrizték volna a versenyt követően, biztos, hogy kizárták volna…

„Innen is volt azonban visszatérés a csúcsra, amit nem sokan hittek volna. Hiszen 31 évesen újra ott volt a válogatottban a római olimpián, és egészen fantasztikus teljesítménnyel (55,10) megszerezte második olimpiai bajnoki címét”

Ezúttal felkészülve, minden meg nem engedett eszköz igénybevétele nélkül. Még egyszer, 1964-ben nekiveselkedett, hogy negyedszerre is kijusson egy olimpiára, és hiába dobott még 35 évesen is 50 méter felett, ugyan kijutott Tokióba, de ott végül a 11. helyen végzett 52,48 méteres legjobbjával. Azaz még ekkor is képes volt túldobni a Helsinkiben és Melbourne-ben elért eredményét.

Sportolói pályafutását követően, 1966-tól edzőként dolgozott tovább Kijevben, ahonnan 1998-ban költözött vissza Oroszországba. Oda, ahol az egyik legnagyobb sportolóként tisztelték. Számos elismerést kapott hazája vezetőitől, többek között a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, a Méltóság Érdemrendjét, a Munka Veteránja Érdemérmet és megválasztották a Szov­jetunió érdemes sportolójának.

Amikor 87 évesen elhunyt (2016. augusztus 19.), a minden idők egyik legjobb tornászának tartott kétszeres olimpiai, kilencszeres világ-, és 13-szoros Európa-bajnok, ezután a politikában szerencsét próbáló Szvetlana Horkina a következő szavakkal búcsúzott az első szovjet olimpiai bajnoktól.

„Számomra a becsület és a bátorság mintaképe Nina Apollonovna, aki legendája lett az orosz sporttörténelemnek. Borzasztóan nagy szó, ha valaki első tud lenni valami olyanban, amiben előtte még senki. Ő a sportága Gagarinja, a szovjet és az orosz sport úttörője” – mondta Horkina.

MEGOSZTÁS

B. Molnár László

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    „A bűn ismétli önmagát…”

    Ez az Erzsébet nap 82 év után talán más is lehetne, mint az eddigiek, hiszen néhány hónapja az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nyilatkozatban eli...

    Megcélozza a kilencedik olimpiáját az üzbég tornászcsoda

    2026. okt. 27.
    Az 51 éves tornásznő, Okszana Alekszandrovna Csuszovityina bejelentette, hogy megcélozza a kilencedik olimpiáját. Az üzbég sportoló eddigi ...

    A „volgai mániákustól” az „angarszki rémig”

    2026. okt. 15.
    „Mi sorozatgyilkosok vagyunk a fiaitok, férjeitek, ott vagyunk mindenhol” Ez a hátborzongató mondat abból a Ted Bundyval készített interjúbó...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater