„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Jády György írása a #moszkvater.com számára
Imane Khelif, az algériai válogatott tagja ünnepel, miután aranyérmet nyert, miután legyőzte a kínai Liu Yangot (kék) a női ökölvívó 66 kg-os döntőjében a 2024-es párizsi olimpiai játékok tizennegyedik napján a Roland Garroson, 2024. augusztus 9-én, Párizsban
Fotó:EUROPRESS/Aytac Unal/Anadolu/AFP
Legelőször azt a két alapérvet fontos látni, amely alapján a vita felmerült. Ezek az emberi szabadságjogokra hivatkozók csoportjainak és az élettani tényezőket elsődlegesen figyelembe vevők táborának szembenállása. A nyugati kultúrában nagy hagyománya van a tolerancia elvének, a diszkrimináció elutasításának és a kisebbségek védelmének. Az olimpiai alapszabályában, az Olimpiai Chartában is megtaláljuk ezeket a gondolatokat. „A sport gyakorlása alapvető emberi jog. Minden természetes személyt megillet a sportolás joga a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül az olimpiai szellemben” – nyilvánítja ki az Alapelvek 4. pontja. „Bármely országgal, személlyel, fajjal, vallással, politikával, nemmel kapcsolatba hozható vagy bármely egyéb megjelenési formában megjelenő diszkrimináció összeférhetetlen az Olimpiai Mozgalommal” – deklarálja a 6. pont.
A nyugati kultúrkör meghatározó államai, hatóságai, civil szervezetei igencsak erőteljesen támogatják a nemváltó emberek integrációját, sőt pozitív diszkriminációját, teljes elfogadását új nemük szerint. Elvárásuk, hogy az eredetileg férfinak született, de nemváltoztatáson átesett, önmagát nőként leíró személy a nők között versenyezhessen.
„A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az eredetileg férfinak született, már műtéti beavatkozásokon és gyógyszeres hormonkezelés alatt álló, úgynevezett transz nők gyakran szembetűnően kiemelkedő eredményeket érnek el a női versenyzők mezőnyében”
Számos kutatás álláspontja szerint a transznők erő és állóképesség tekintetében versenyelőnyt élveznek az eredetileg nőnek született sportolókkal szemben. „A férfi nem teljesítményelőnyt biztosít minden olyan sportágban és versenyszámban, amely az erőn, teljesítményen és/vagy állóképességen alapul. Az ilyen sportágakban és versenyszámokban a tisztességes verseny, valamint a biztonság, különösen a kontakt sportokban – például küzdő, ütköző, dobó sportok – a biztonság védelme érdekében szükséges és megfelelő a versenyzésre való jogosultságot a biológiai nem alapján meghatározni” – szögezi le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dokumentuma.
„A női sport kérdéskörében az olimpia vezetőségének döntése alapján a 2028. évi, Los Angeles-i játékok női versenyszámaiban kizárólag biológiai nők, azaz nőként született sportolók vehetnek részt. A biológiai nem ellenőrzése céljából mindegyik sportolónak, aki az olimpián, női versenyen kíván indulni, egyszeri tesztelésen kell részt vennie”
Számos tényező befolyásolhatja, hogy milyen szempontok befolyásolják a döntéshozókat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára alapvető fontosságú tényező az olimpiai versenyek hitelessége. Az olimpia fogalma összefonódik az egyenlő versenyfeltételek biztosításával, a versengéssel, ahol valóban a legkiválóbb sportolók győznek. Ezt a presztízst csorbította, hogy a párizsi olimpia ökölvívó versenyein két olyan női versenyző is aranyérmes lett, akiket az előző világbajnokságon a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) nem engedett a nők versenyében elindulni. Ugyanis ezek a versenyzőnők részt sem vettek vagy éppen megbuktak a többek által vitatott hitelességű nemi alkalmassági teszten.
„A közvéleményt élesen megosztó kérdést, a nemüket megváltoztatott, férfinak született nők olimpiai részvételének szabályozását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a nemzetközi sportági szövetségek hatáskörébe utalta”
Arra hivatkoztak, hogy a sportágak közötti hatalmas különbségek miatt nem célszerű egységesen szabályozni ezt az ügyet. Az olimpiai játékokon a sportági versenyeket általában az érintett sportág nemzetközi szövetsége szervezi. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség között kialakult ellentét következtében a párizsi olimpia ökölvívó versenyét egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon belüli ad hoc bizottság rendezte. Ez a bizottság nem vette figyelembe a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség döntését. Az említett sportolók súlycsoportjukban ellentmondást nem tűrő fölénnyel, magabiztosan lettek olimpiai bajnokok. A két győztes ökölvívónő nemi megítélésének ellentmondásait felkapta a szenzációra mindig éhes média. Ezek a hírek az olimpia sikerességét is beárnyékolták.
„Az olimpia nimbuszához hozzátartozik a kiválóság és az esélyegyenlőség, amely ennek a multiverseny presztízsének egyik alappillére. Az olimpia egyik vezető márkajegyének megkérdőjelezése csorbíthatja az olimpia népszerűségét, csökkentheti az olimpiai versenyprogram iránti érdeklődést és az olimpia marketing értékét is”
Nem véletlen, hogy az olimpiai elnöki tisztségére aspiráns jelöltek programjában is helyet kapott ez a kérdéskör. 2025-ben Thomas Bach, elnök távozott Nemzetközi Olimpiai Bizottság éléről, őt Kirsty Coventry váltotta az olimpia vezetői posztján. Az elnök személyének változása is megkönnyíti a transz nőkkel kapcsolatos kommunikációt, hiszen a változás már az új vezető alatti időszakra vonatkozik. Így a hangsúly nem a régi szabályozás esetleges hiányosságaira koncentrálódik, hanem az új intézkedés bevezetése áll a figyelem fókuszában. Ugyancsak fontos tény, hogy az olimpia vezetőségének döntését megelőzően már több jelentős, nemzetközi sportszövetség – köztük az atlétika, az úszás és a kerékpár – is megtiltotta a férfi pubertáson átesett, nemváltó sportolóknak, hogy női kategóriában versenyezzenek. Ennél fogva az olimpia vezetőségének döntése nem a legelső korlátozás a transz nők részvételi lehetőségével kapcsolatosan.
„Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a mai, megosztott világban a sport politikai semlegességét hirdeti, sajnos mégsem hagyhatja figyelmen kívül a nemzetközi politikai helyzet alakulását”
A világpolitika és a nemzetközi sportpolitika eseményeit követve kristálytisztán kirajzolódik az Egyesült Államok meghatározó szerepe mind a két területen. A jó együttműködés fenntartását különösképpen indokolja, hogy a 2028. évi olimpiai játékokat Los Angelesben rendezik. A kiemelkedő nemzetközi sportesemények hatalmas érdeklődést keltenek, ennek következtében a rendező ország számára rendkívüli lehetőséget biztosít az országimázs növelésére. Ez a lehetőség maximálisan egybevág a Trump elnök nevével fémjelzett politikai kurzus törekvéseivel, amelynek egyik központi eleme az Egyesült Államok kiválóságának és erejének demonstrálása. („Tegyük naggyá Amerikát újra!”) A szuper sportrendezvény színpompás, káprázatos külsőségekkel felerősített és kiemelkedő szakmaiságú, precíz megrendezése egybevág az olimpiai játékok vezetőségének érdekével.
„Míg a Biden elnök nevéhez kötődő előző amerikai kormányzat jóval inkább a gender mozgalom elkötelezett támogatójának tűnt, addig a Trump elnök által irányított politika határozottan elutasító álláspontot képvisel”
Trump 2025. január 20-i hivatalba lépését követően, már február 5-én aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy a transz nők a nők mezőnyében versenyezzenek. „Kormányom nem fogja tétlenül nézni, hogy a férfiak ütik és verik a női sportolókat” – nyilatkozta a már jól ismert, heves retorikájával Trump elnök. A rendelet nagymértékű forrásmegvonást helyezett kilátásba azon amerikai sportszervezetek számára, amelyek elősegítik, hogy a transz nők női versenyeken indulhassanak. Továbbá arra kötelezték az amerikai konzulokat, hogy utasítsák el a transz nemű sportolók vízumkérelmét, ha az Egyesült Államokban kívánnak versenyezni. Trump azt is közölte, hogy a Los Angeles-i olimpiára érkező transz nemű versenyzők belépését sem engedélyezi. Az amerikai államelnök kijelentette, azt szeretné, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is ugyanolyan álláspontot képviseljen, mint az amerikai kormány. Kétségtelen, hogy az amerikai elnök és az olimpiai mozgalom vezetőségének törekvései egybeestek. Megkérdezték a Nemzeti Olimpiai Bizottság elnökét, hogy Trump elvárása befolyásolta-e a transz sportolókkal kapcsolatos döntésüket. Kirsty Coventry azt válaszolta, hogy számukra ennek a kérdésnek a megoldása már Trump elnök beiktatása előtt is égetően fontos volt. Nem volt rajtuk külső nyomás, kizárólag az olimpiai mozgalom érdekeit tartották szem előtt.
„A transz nők eltiltása – ahogy ez várható volt – erősen megosztotta közvéleményt”
Sokan örömmel fogadták és üdvözölték az intézkedést, ugyanakkor számos szervezet, emberjogi aktivista, politikus és magánszemély felháborodva tiltakozott. A megosztottságra jellemző, hogy Reem Alsalem, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottja üdvözölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új politikáját, amelynek célja a női kategória védelme. Ugyanakkor több szakértő is megjegyezte, hogy a rendelkezés megerősíti a káros sztereotípiákat, és aláássák a nemek közötti egyenlőség felé haladást. A sport világában ugyancsak vitákat gerjesztett az intézkedés. Feltehetően, a többség helyeselte az intézkedést, de számos esetben kritikus vélemények is elhangzottak Ellenezzük a genetikai vizsgálatok általánosítását, amely számos etikai, jogi és orvosi kérdést vet fel, különösen a francia jogszabályok fényében” – nyilatkozta a francia sportminiszter.
„Ahogy közeledik az olimpia, várhatóan a játékokon indulni kívánó sportolónők mind nagyobb része veti alá magát a tesztelésnek”
„A párizsi játékok hatalmas sikert arattak. Ám ez már a múlté, a világ pedig azóta is szédítő sebességgel fejlődik. Veszélyes lenne, ha a babérjainkon ülnénk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a játékok világszerte továbbra is inspirálóan hassanak a fiatalokra. Fontos, hogy tükrözzék értékeiket, hitelesség iránti igényüket és a valódi értékek keresését. A világ éppen ezt várja tőlünk.” – nyilatkozta Kirsty Coventry.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater