//A szlovákokat nem érdekli az EP választás
Szavazók a szlovákiai elnökválasztás második fordulójában 2019. március 30-án, az Alexander Dubcek általános iskola szavazóhelyiségében a Pozsony melletti Dlhe Diely-ben #moszkvater

A szlovákokat nem érdekli az EP választás

MEGOSZTÁS

Már májusban kiderülhet, hogy Zuzana Čaputová, és az őt jelölő párt a Progresszív Szlovákia hosszú távon is élvezi-e a szavazók bizalmát

Schmidt Andrea írása a #moszkvater.com számára

Szavazók a szlovákiai elnökválasztás második fordulójában 2019. március 30-án, az Alexander Dubcek általános iskola szavazóhelyiségében a Pozsony melletti Dlhe Diely-ben #moszkvater
Szavazók a szlovákiai elnökválasztás második fordulójában 2019. március 30-án, az Alexander Dubcek általános iskola szavazóhelyiségében a Pozsony melletti Dlhe Diely-ben
Fotó:EUROPRESS/JOE KLAMAR/AFP

Számos kérdőjelet vet fel a május 23. és 26. között az Európai Unió 27 tagállamában az Európa Parlament képviselőiről szóló választás. Az első bizonytalanságot éppen a parlamenti képviselők száma okozza. Miután Nagy-Britannia kiválása elhúzódó folyamatnak tűnik, már önmagában az bizonytalansági tényező, hogy egyáltalán tartsanak-e Nagy-Britanniában választást, illetve ha nem, akkor hogyan változik az egyes tagállamok képviselőinek száma? Ez a helyzet a többi tagállamot is érinti? Így például a szlovákiai választási kisokos azon kérdésére, mely szerint brit állampolgársággal rendelkező szavazó hol és hogyan szavazhat, egy homályos utalás az egyedüli válasz.

S egyáltalán, a parlamentben hogyan alakulnak az erőviszonyok? Nagy a bizonytalanság a májusi választások előtt a tagállamokban éppúgy, mint a parlament pártcsoportjainak a körében. Nehéz megjósolni azok kimenetelét és az egyes frakciók arányát, ráadásul az elmúlt évek eseményei, a migránskérdés, a csökkenő uniós források híre, a gazdasági növekedés megtorpanása, a nemzetközi erőviszonyok alakulása, mind a szélsőséges pártok, illetve a populista hangok iránti fogékonyságot növeli.  A változás szele, a korábbi kormányzati struktúrák elmozdíthatóságának esélye Szlovákiában is új helyzet elé állítja mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki politikusokat.

„Szlovákiában egy tavalyi gyilkosság kellett ahhoz, hogy az eddig zömmel apátiában lévő szavazópolgárok a változást sürgessék”

Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának körülményei korbácsolták fel a lakosság indulatát, illetve fejezték ki elégedetlenségüket az „elhasználódott” és korrupt, valamint az alvilággal együttműködő politikusaikkal szemben. A halálesetet követő hónapokban országszerte zajló tüntetések végül kormányválsághoz vezettek. Elhasználódott politikusból és elégedetlen tömegből persze nehezen lehet következtetni a Szlovákiában a lengyelországihoz képest egy nappal előbb, május 25-én esedékes választások kimenetelére.

A közelmúltban választottak a szlovákok köztársasági elnököt. A liberális oldal által támogatott, országos politikusként korábban szinte teljesen ismeretlen környezetvédő aktivista Zuzana Čaputová váratlan győzelme mutatott rá arra, hogy a szlovákiai választópolgárok fogékonyak az egységért és nyugalomért kiáltó programra. Természetesen egy köztársasági elnök választás más súlyt képvisel.

„Szlovákiában talán a legnagyobb kihívás az EP választásokon a lakosságot az urnákhoz vinni”

Így az egyes pártok mandátumszerzési esélye nem kis mértékben azon is múlik, hogy ki milyen sikerrel vezeti az urnákhoz a szavazóbázisát. Az uniós tagállamok közül Szlovákiában kiemelten alacsony az EP választásokon a részvételi hajlandóság. Egyes szlovák elemzők ezt azzal is magyarázzák, hogy míg a lakosság az országos, valamint a helyi választások jelentőségével tisztában van, addig az EP megméretésé a homályba vész. Az uniós képviseletet még a rendszeres szavazók is másodrendű fontosságúnak vélik.  A meggyőzés, illetve mozgósítás pedig fontos lenne.

A fiatal, elsősorban városi lakosság és az idősebb, vidéki lakosság politikai nézetei közötti különbség igencsak szembeötlő. Míg vidéken erős a nosztalgia akár a korábbi rendszerben megszokott életszínvonal, illetve kiszámíthatóság, vagy inkább az ennek lehetőségét felvillantó politikusok iránt, a városi lakosság egyre inkább érzékeli az uniós tagság előnyeit. A növekvő uniós támogatások hatását, magát a tényt, hogy immáron több mint egy évtizede az euró övezet tagjai. A migráns kérdés különösebben nem foglalkoztatja a politikusokat, de a választópolgárokat sem, míg az alvilággal való összefonódás, a korrupció annál inkább.  Sokkal nagyobb veszélyt látnak az uniós források csökkenésében, s talán ennek lehetősége lesz az, ami végül a szavazóurnák felé mozdítja őket.

Pillanatnyilag a Néppárt, valamint az Európai Szocialisták és Demokraták Pártja is öt-öt szlovák képviselőt tudhat soraiban, míg a liberálisok egyet, a konzervatívok pedig kettőt. Čaputová pártja nagy valószínűséggel a liberálisok sorait erősítené. Čaputová választási sikere nagy mértékben a korrupció ellenes programján, valamint a szlovákiai lakosság egységéért való kiállásán is múlott. A Magyar Közösség Pártja és a Híd-Most Párt a vártnál rosszabb eredménnyel zárták a köztársasági elnök választás első fordulóját, a magyar lakosság körében a választókhoz magyarul is szóló Čaputová kiemelkedően jó eredményt ért el.

„A magyarok szavazatára azonban nemcsak Čaputová számít, hanem Csáky Pál a Magyar Közösség Pártja listájának első helyén álló, az elmúlt ciklust EP képviselőként a szlovákiai magyarságot Brüsszelben, illetve Strasbourgban képviselő, a magyarok körében jól ismert politikus is”

Ő az összefogás és a mozgósítás erejét hangsúlyozza annak a reménynek hangot adva, hogy a britek kiválását követően 13-ról 14-re növekvő képviselőhelyek közül akár kettő is megszerezhető a magyar képviselők számára.  A magyar lakosság képviselete – lehetőség szerint legalább két fővel – sok tekintetben azon múlik, hogy sikerül-e a szavazóbázist egyben tartani. Legalább ennyire fontos a lakosságban tudatosítani az EP választás jelentőségét.

Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy az elégedetlenség igencsak hatékony mozgató erő, de a tiltakozás időnként túlzásokra készteti a választópolgárokat. A diákok körében végzett próbaválasztások, azaz az EP választás modellezése során például volt rá eset, hogy a résztvevők tiltakozásuk jeléül valójában csak kritikát akartak megfogalmazni, ám éppen egy szélsőjobboldali párt mellett tették le a képzeletbeli voksot. Az elnökválasztás a korrupcióellenességet és az egységes érdekképviseletet felvállaló megválasztott jelöltnél elnöki mandátumot hozott. A májusi EP választás, de még inkább a jövő évi parlamenti választás ad majd választ arra, hogy Zuzana Čaputová, illetve az őt jelölő párt a Progresszív Szlovákia hosszú távon is élvezi-e a szavazók bizalmát.

MEGOSZTÁS