Az amerikai lépésre válaszul Oroszország is felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben

A közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló, a hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító, és Európa stratégiai stabilitását hosszú ideig biztosító orosz-amerikai szerződés a múlté. Legalábbis egy időre, hiszen az amerikai elnök megemlítette, hogy új alapokon újítaná meg a szerződést. S aggódhatunk, hiszen az INF-szerződés felmondása elkerülhetetlenül felveti amerikai rakéták telepítését Közép- és Kelet-Európában. Ezzel pedig Washington mindenek előtt Európát tenné ki egy katonai csapás veszélyének, s egyúttal még szorosabb igazodásra késztetné szövetségeseit saját külpolitikai irányvonalához. Az is egyértelmű, hogy ebben a helyzetben megnövekedik a katonai faktor szerepe a globális politikában, ami elengedhetetlenül a fegyverkezési verseny fokozódásához vezet, s szintén elsősorban az Egyesült Államoknak kedvez. Már ebből is látszik, hogy Amerika nem véletlenül forszírozta a kilépést a megállapodásból. A helyzet nagyon hasonlít a hidegháború végét megelőző állapotokhoz. Washington önző stratégiai érdekeit követve fegyverkezésre kényszerít mindenkit. Ezzel gyengül és/vagy kiszolgáltatottabb lesz Európa, míg Oroszországnak továbbra sem adatik meg, hogy a gazdaság megújítására koncentráljon. De lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Meglátjuk.

„Donald Trump bejelentésére adott tükörválaszként Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben. Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel találkozva Vlagyimir Putyin orosz elnök egyúttal elrendelte a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéta fejlesztését”

Az orosz elnök emellett utasítást adott arra, hogy az orosz fél ne kezdeményezzen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a fegyverzetkorlátozásról. „Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenrangú alapon tartalmi párbeszédet folytassanak e nagyon fontos kérdésről” – fogalmazott az orosz elnök, megemlítve, hogy amennyiben ezzel kapcsolatban bármilyen amerikai javaslat érkezik, azt tanulmányozni fogják.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok – Oroszországot vádolva a szerződés megsértésével – egy ideje már lebegtettea kilépést, majd nemrégiben közölte, hogy február 2-án megkezdi a kivonulást az INF-egyezményből, és már felfüggeszti a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Az amerikai álláspont szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípus a tilalmazott kategóriába esik, mert hatótávolsága 2600 kilométer. Az oroszok tagadják a szerződésszegést, s azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Állításuk igazolására a napokban nyilvánosan is bemutatták az ominózus rakétát, ám erre Amerikával az élen a NATO tagországai nem voltak kíváncsiak.

„Moszkva közben az Egyesült Államokat vádolja az INF-szerződés megsértésével. Álláspontja szerint a megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak”

Donald Trump a kilépés bejelentésekor közleményében úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, s nem semmisíti meg az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést. Az amerikai elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. „Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – írta az elnök a közleményében.

Kína és Angela Merkel is további tárgyalásokat szorgalmaz az INF-szerződésről. Mint a kancellár fogalmazott, Németország mindent megtesz a további tárgyalások érdekében. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja az uniós külügyminiszterek pénteki informális tanácskozása felszólította a feleket, ne mondják fel az egyezményt. Mint kifejtette, nem szeretnénk, ha Európa ismét hadszíntérré vagy olyan helyszínné válna, ahol más nagyhatalmak ütköznek meg egymással.

„Eközben már nagyobb sebességre kapcsolt a fegyverkezési verseny. Kína egy ideje már mindent megtesz e téren a lemaradásának behozására, de – s a nemzetközi sajtó ugyan erről nem nagyon ad hírt – Amerika és Franciaország is komoly összegeket fordít hiperszonikus rakéták kifejlesztésére, nukleáris ütőerejének növelésére. Most pedig Oroszország is erre az útra lép”

Mint Putyinnak Sojgu védelmi miniszter javasolta, első lépésként a tengeri indítású Kalibr rakéták kilövőállásait alkalmassá kell tenni a szárazföldi indításra, majd az Egyesült Államokat követve fejleszteni kell szárazföldi indítású hiperszonikus ballisztikus rakétakomplexumokat. Putyin említést tett ennek kapcsán említette a Kinzsal, az Avangard és a Burevesztnyik rakétarendszereket, beszélt arról is, hogy a napokban befejeződött a víz alatti indítású nukleáris meghajtású Poszeidon robotrepülőgépek fejlesztésének fontos fázisa, bevetésre kész a Pereszvet lézerfegyver és a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta is. Az orosz elnök kiemelte, hogy Moszkva addig nem fog szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközöket telepíteni, amíg ezt Amerika sem teszi meg Európában.