Kezdőlap » x-demokrata » A stratégiai stabilitás vége
A Kinzsal hiperszónikus rakéta egy MIG-31-es vadászrepülőn a moszkvai, Gyözelem Napi felvonuláson 2018. május 9-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Sefa Karacan/Anadolu Agency #moszkvater

A stratégiai stabilitás vége

Az amerikai lépésre válaszul Oroszország is felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben

A Kinzsal hiperszónikus rakéta egy MIG-31-es vadászrepülőn a moszkvai, Gyözelem Napi felvonuláson 2018. május 9-én Fotó:EUROPRESS/AFP/Sefa Karacan/Anadolu Agency #moszkvater
A Kinzsal hiperszónikus rakéta egy MIG-31-es vadászrepülőn a moszkvai, Gyözelem Napi felvonuláson 2018. május 9-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Sefa Karacan/Anadolu Agency

A közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló, a hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító, és Európa stratégiai stabilitását hosszú ideig biztosító orosz-amerikai szerződés a múlté. Legalábbis egy időre, hiszen az amerikai elnök megemlítette, hogy új alapokon újítaná meg a szerződést. S aggódhatunk, hiszen az INF-szerződés felmondása elkerülhetetlenül felveti amerikai rakéták telepítését Közép- és Kelet-Európában. Ezzel pedig Washington mindenek előtt Európát tenné ki egy katonai csapás veszélyének, s egyúttal még szorosabb igazodásra késztetné szövetségeseit saját külpolitikai irányvonalához. Az is egyértelmű, hogy ebben a helyzetben megnövekedik a katonai faktor szerepe a globális politikában, ami elengedhetetlenül a fegyverkezési verseny fokozódásához vezet, s szintén elsősorban az Egyesült Államoknak kedvez. Már ebből is látszik, hogy Amerika nem véletlenül forszírozta a kilépést a megállapodásból. A helyzet nagyon hasonlít a hidegháború végét megelőző állapotokhoz. Washington önző stratégiai érdekeit követve fegyverkezésre kényszerít mindenkit. Ezzel gyengül és/vagy kiszolgáltatottabb lesz Európa, míg Oroszországnak továbbra sem adatik meg, hogy a gazdaság megújítására koncentráljon. De lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Meglátjuk.

„Donald Trump bejelentésére adott tükörválaszként Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben. Szergej Sojgu védelmi és Szergej Lavrov külügyminiszterrel találkozva Vlagyimir Putyin orosz elnök egyúttal elrendelte a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakéta fejlesztését”

Az orosz elnök emellett utasítást adott arra, hogy az orosz fél ne kezdeményezzen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a fegyverzetkorlátozásról. „Megvárjuk, amíg partnereink megérnek arra, hogy egyenrangú alapon tartalmi párbeszédet folytassanak e nagyon fontos kérdésről” – fogalmazott az orosz elnök, megemlítve, hogy amennyiben ezzel kapcsolatban bármilyen amerikai javaslat érkezik, azt tanulmányozni fogják.

Az INF-szerződést 1987-ben írta alá az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió Az egyezmény a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. A szerződés megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok – Oroszországot vádolva a szerződés megsértésével – egy ideje már lebegtettea kilépést, majd nemrégiben közölte, hogy február 2-án megkezdi a kivonulást az INF-egyezményből, és már felfüggeszti a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből eredő kötelezettségvállalásait. Az amerikai álláspont szerint a 9M729 jelzésű orosz rakétatípus a tilalmazott kategóriába esik, mert hatótávolsága 2600 kilométer. Az oroszok tagadják a szerződésszegést, s azt állítják, hogy a szóban forgó rakéta csupán 480 kilométert tud megtenni, több hajtóanyagot nem képes befogadni. Állításuk igazolására a napokban nyilvánosan is bemutatták az ominózus rakétát, ám erre Amerikával az élen a NATO tagországai nem voltak kíváncsiak.

„Moszkva közben az Egyesült Államokat vádolja az INF-szerződés megsértésével. Álláspontja szerint a megállapodás megsértésével ér fel, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített amerikai rakétaelhárító rendszer kilövőállásai a szerződés által érintett kategóriájú cirkáló rakéták indítására is alkalmasak”

Donald Trump a kilépés bejelentésekor közleményében úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, s nem semmisíti meg az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést. Az amerikai elnök figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy szerinte Kína előnyt akar kovácsolni magának az INF-szerződésből a saját rakétakapacitásainak megnövelésére. „Nem lehetünk mi az az egyetlen ország a világon, amelyet ez a szerződés egyoldalúan korlátoz. Tovább folytatjuk katonai válaszlehetőségeink kidolgozását és a NATO-val és szövetségeseinkkel közösen dolgozunk majd azon, hogy megakadályozzuk, Oroszország bármilyen katonai előnyt is kovácsoljon törvényellenes viselkedésével” – írta az elnök a közleményében.

Kína és Angela Merkel is további tárgyalásokat szorgalmaz az INF-szerződésről. Mint a kancellár fogalmazott, Németország mindent megtesz a további tárgyalások érdekében. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja az uniós külügyminiszterek pénteki informális tanácskozása felszólította a feleket, ne mondják fel az egyezményt. Mint kifejtette, nem szeretnénk, ha Európa ismét hadszíntérré vagy olyan helyszínné válna, ahol más nagyhatalmak ütköznek meg egymással.

„Eközben már nagyobb sebességre kapcsolt a fegyverkezési verseny. Kína egy ideje már mindent megtesz e téren a lemaradásának behozására, de – s a nemzetközi sajtó ugyan erről nem nagyon ad hírt – Amerika és Franciaország is komoly összegeket fordít hiperszonikus rakéták kifejlesztésére, nukleáris ütőerejének növelésére. Most pedig Oroszország is erre az útra lép”

Mint Putyinnak Sojgu védelmi miniszter javasolta, első lépésként a tengeri indítású Kalibr rakéták kilövőállásait alkalmassá kell tenni a szárazföldi indításra, majd az Egyesült Államokat követve fejleszteni kell szárazföldi indítású hiperszonikus ballisztikus rakétakomplexumokat. Putyin említést tett ennek kapcsán említette a Kinzsal, az Avangard és a Burevesztnyik rakétarendszereket, beszélt arról is, hogy a napokban befejeződött a víz alatti indítású nukleáris meghajtású Poszeidon robotrepülőgépek fejlesztésének fontos fázisa, bevetésre kész a Pereszvet lézerfegyver és a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta is. Az orosz elnök kiemelte, hogy Moszkva addig nem fog szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközöket telepíteni, amíg ezt Amerika sem teszi meg Európában.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.