Oroszország a közelmúltban függesztette fel a részvételét a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról megkötött orosz–amerikai Új START-szerződésben. Ezt majd’ négy évvel előzte meg a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF-szerződés) felmondása okai. A stratégiai stabilitást szavatoló szerződésekből az Egyesült Államok már mintegy másfél évtizede elkezdte a kilépést, így mára lényegében leépültek ezek a biztosítékok. Immár az összes potenciálisan érintett fél bevonásával új biztonsági struktúra kialakítására van szükség. Addig, amíg nem késő, mert jelenleg éppen a globális egyensúly felborulása közepette lett szabad a pálya. Talán nem véletlenül.

Vlagyimir Putyin február elején írta alá azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START-szerződésben. A jogszabály értelmében Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Putyin ezt megelőzően a parlament két háza előtt elmondott beszédében jelentette be a felfüggesztés szándékát. A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló, majd öt évvel meghosszabbított megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.

„A stratégiai stabilitást lényegében utolsóként biztosító dokumentum mindkét félnek előírta, úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamit azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet”

Oroszország egyébként már 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól. Az orosz külügyminisztérium indoklása szerint ez egy kényszerű döntés volt azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.

„Ezt pár évvel előzte meg a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF-szerződés) felmondása”

A Közép- és Rövidebb Hatótávolságú Rakéták Megszüntetéséről Szóló Szerződés (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their Intermediate-Range and Shorter-Range Missiles, vagy más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) ekkor már régóta válságban volt. Az Egyesült Államok nyilvánosan először 2014-ben vádolta meg Oroszországot azzal, hogy megszegi a szerződést. Az ezt követő években a felek több diplomáciai kísérletet is tettek a probléma megoldására, de ezek sorra kudarcba fulladtak. Michael Pompeo külügyminiszter 2018. december 4-én bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció 60 napot ad Moszkvának a szerződésszegés tisztázására, ezt követően pedig felmondja az INF-szerződést. Mivel Oroszországnak nem sikerült eloszlatnia Washington aggályait, 2019. február 1-jén a Fehér Ház benyújtotta felmondó nyilatkozatát.

„Az Egyesült Államoknak a közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződésből (INF-szerződésből) való egyoldalú kilépése megteremtette az európai biztonsági helyzet ellenőrizetlen eszkalálódásának feltételeit. Figyelembe véve Washington lépéseit Oroszország ukrajnai katonai műveletével összefüggésben, ez katasztrofális következményekkel járhat, mégpedig elsősorban a NATO keleti szárnyának országai számára”

A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, közepes hatótávolságú és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról szóló szerződést (INF-szerződést) 1987. december 8-án írták alá. Határozatlan jellegű volt, és a stratégiai biztonság alapjainak megerősítését szolgálta Európában és világszerte. 2019. február 1-én az Egyesült Államok anélkül, hogy egyeztette volna döntését a NATO-szövetségesekkel, bejelentette, hogy felfüggeszti a Szerződésből eredő kötelezettségeit, és megkezdi az abból való kilépés folyamatát. 2019. augusztus 2-án, a felmondási eljárás befejezése után a Szerződés hatályát vesztette. A szerződés összeomlása után az Egyesült Államok azonnal megkezdte az INF-szerződés által korábban tiltott osztályokba tartozó fegyver elemek tesztelését. Washington hangsúlyozza a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú (INF) rakéták gyors telepítésének szükségességét Európában Oroszország, és az ázsiai-csendes-óceáni térségben Kína ellen, létrehozva a világ különböző régióiban az úgynevezett több területre kiterjedő műveleti csoportokat (Multi-Domain Task Forces – MDTF).

„Vlagyimir Putyin 2019. február 2-án kijelentette, hogy Oroszország a hatalmi egyensúly fenntartása érdekében kénytelenek lesz úgynevezett tükör választ adni az Egyesült Államok lépéseire, beleértve az INF-szerződés végrehajtásának felfüggesztését, és az e területen végzett kutatások végrehajtását”

Ugyanakkor az orosz álláspont hangsúlyozza, hogy a 2019-2021 közötti időszakban Moszkva nem hagyott fel a kölcsönösen elfogadható politikai és diplomáciai megoldások keresésére irányuló erőfeszítéseivel a rakétaszféra kiszámíthatóságának és korlátozásának fenntartása érdekében.

Az európai biztonság területén tapasztalható helyzet romlása és az ukrán válság súlyosbodása miatt – húzza alá Moszkva – Oroszország 2021 végén párbeszédet kezdeményezett az Egyesült Államokkal és a NATO-val olyan nemzetközi jogi megállapodások kidolgozásáról, amelyek garantálnák az egyenlő és oszthatatlan biztonságot és stabilitást az euroatlanti térségben, ideértve az INF területét is. Válaszul Washington kifejezte készségét arra, hogy részletesen megvitassa az „INF utáni szerződés” témáját, és néhány más konkrét kérdést, elutasítva azonban a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz „csomag” alapvető követelményeit.

„Washington a háború kirobbanásával  befagyasztotta a fegyverzet-ellenőrzési problematikával kapcsolatos kérdések további megvitatását, ideértve az INF utáni szerződés témáját is”

A Fehér Ház mindezt azzal indokolta, hogy Oroszország különleges katonai műveletet hajt végre, amelyet az orosz narratíva szerint Moszkva a Donbassz lakosságának és saját külső biztonsági körének védelme érdekében volt kénytelen Ukrajnában elindítani. Így az orosz álláspont szerint a NATO-szövetségesek támogatásával Washington szándékosan akasztotta meg a helyzetet. Mint Moszkva hangsúlyozza, az Egyesült Államok európai szövetségesei szemet hunytak efölött, és tulajdonképpen Washington kezére játszottak az INF-szerződéssel kapcsolatos romboló intézkedéseivel, és figyelmen kívül hagyva az összeurópai és saját nemzetbiztonsági érdekeiket, lényegében felhagytak a szerződés megmentésére irányuló erőfeszítésekkel.

„Itt tartunk most, és a helyzet finoman szólva is rendkívül nyugtalanító”

Kimondhatjuk, hogy kár volt lesöpörni az európai biztonságról 2021 végén előterjesztett 15 pontos orosz tervezetet, mert előbb-utóbb kénytelenek lesznek a felek erről tárgyalni. De immár szélesebb körben, a többi atomhatalom bevonásával. Egy orosz-amerikai megállapodás ugyanis az új helyzetben már nem garantálhatná a stratégiai stabilitást.