„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Pasinján pártja, a Polgári megegyezés a szavazatok 53,92 százalékával a töredék szavazatok elosztása után a 105 tagú parlamentben legalább 71 mandátumra számíthat, így önállóan alakíthat kormányt”
Fotó:EUROPRESS/Asatur Yesayants/Sputnik/AFP
A forradalom folytatódik. A 2018-as „bársonyos” forradalom után „acélosnak” nevezte el a június 20-án tartott előrehozott választásokon aratott győzelmet Nikol Pasinján. A nép hangulatát jól érző, az utcát populista jelszavaival, kiváló szónoki képességeivel megnyerő, és vezetni tudó politikus most is jól számított, és feltehetően még önmagát is meglepve óriási győzelmet aratott.
„Pártja, a Polgári megegyezés a szavazatok 53,92 százalékával a töredék szavazatok elosztása után a 105 tagú parlamentben legalább 71 mandátumra számíthat, így önállóan alakíthat kormányt”
A volt elnök vezette ellenzéki blokk, az Örményország a várakozásoktól elmaradva a szavazatok 21,04 százalékát szerezte meg, míg harmadikként 5,23 százalékkal bejutott még a parlamentbe egy másik volt államfő, Szerzs Szargszjan blokkja. Annak ellenére, hogy a pártszövetségek számára megszabott 7 százalékos küszöböt nem érte el, de az örmény alkotmány szerint a parlamentben legalább három pártnak kell lenni. Szargszjan pártján kívül még 22 párt és párszövetség maradt a bejutási küszöb alatt, ám ők már nem kapnak mandátumot.
„A reváns tehát nem sikerült. Többek között azért, mert részvételi arány meglehetősen alacsony, 49,4 százalékos volt, és a választásra jogosultak több mint fele távol maradt az urnáktól”
Örményországban tavaly ősszel, a Hegyi-Karabah egy részének elvesztését hozó, a hatékony török katonai támogatást élvező Azerbajdzsánnal vívott 44 napos háborút követően forrósodott fel a belpolitikai hangulat. A tűzszüneti megállapodás aláírása után a kormányfő, Nikol Pasinján távozását követelő tüntetéssorozat kezdődött. Végül idén március 18-án a rá nehezedő egyre nagyobb nyomás hatására a miniszterelnök jobb híján beleegyezett abba, hogy a belpolitikai válság feloldására június 20-án előrehozott választást tartsanak.
„Erre az időre egyfajta patthelyzet alakult ki, hiszen világos volt, hogy Pasinján mögött a történtek ellenére is komoly erő áll, míg az ellenzéket a karabahi vereség jelentette sokk hozta ismét helyzetbe”
A kampány dinamikája hullámzó volt, és egyre kevesebb jót ígér a 2018-ban az utca, és sokak szerint a korrupció és a gazdasági helyzet miatti elégedetlenségre rárepülő külföldi erők támogatásával hatalomra került, majd a politikai rendszert a saját arcára szabó Pasinjánnak. A nem is olyan régen még teljesen esélytelen ellenzék legfőbb ereje nemcsak utolérte a kormányzó blokkot, hanem több közvélemény-kutatónál már meg is előzte. Figyelmeztető volt ugyanakkor, hogy a pasinjan számára kritikus február-márciusi hetekben nem tudtak áttörni, a mennyiségi fölényt minőségire váltani, és erősen rontotta az ellenzék esélyeit a politikai paletta e szegmensének a széttöredezettsége is.
„Pasinján esélyeit csökkentette ugyanakkor, hogy kormányzásának három éve alatt túl sok hibát vétett ahhoz, hogy ezt büntetlenül megússza”
Már a hatalomra kerülése után rosszat lépett azzal, hogy óvatosan ugyan, de elfordult az ország legfőbb biztonsági támaszának tekinthető Oroszországtól. S ha ez még nem lett volna elég, ezzel párhuzamosan minden előfeltétel nélkül próbált közeledni Törökországhoz. Mindezek láttán sokakban megszólalt a vészcsengő, ám akkor a rossz érzéseket még elnyomta az előző hatalommal szembeni elégedetlenség. Ezzel a politikával Pasinján elidegenítette magától a diaszpórát is, így egyre csökkentek a befektetések. Közben 1,9 milliárd dollárral a GDP 67 százalékára nőtt az államadósság. Aztán egyre jöttek a korrupciós botrányok, ami azért volt különösen visszatetsző, mert Pasinán éppen a korrupció elleni harc jelszavával került hatalomra.
„Majd az egész folyamat betetőzése volt a karabahi háborúban mutatott teljes hozzánemértés, az abszurd parancsok, a diplomáciai hibák, végül a majdnem teljes vereség”
Amelytől paradox módon csak Moszkva közbelépése mentette meg Pasinjánt. De azóta is folytatódik a hatalom mélyrepülése, hiszen Pasinjánnak előbb azért kellett magyarázkodnia, hogy mit keresett a felesége a háborúban a parancsnoki harcállásponton, miért rejtettek el a nyilvánosság elől, és őriznek méltatlan körülmények között 200 háborús halottat, és miért nem tud a kormány semmit kezdeni az újabb azeri határsértésekkel.
„Mindez az úgynevezett karabahi klán, a régi elit esélyeit növelte, amely Robert Kocsarjánnal az élen maga mögött tudhatta az elit jelentős részét, így komoly szakmai csapatot tudott kiállítani a kampányra”
Nem véletlenül, hiszen Kocsarján „régi motoros”. Előbb 1994 és 1997 között a de facto állam, Hegyi-Karabah Köztársaság miniszterelnöke, majd 1997 és 1998 között Örményország kormányfője, végül 1998 és 2008 között Örményország köztársasági elnöke volt. Ám ami az előnye, az egyben a hátránya is. El kell ugyanis feledtetnie az örményekkel, hogy a nevével fémjelzett elit túlságosan megmelegedett a hatalomban, és az ezzel szembeni elégedetlenség „emelte végül trónra” Pasinjánt.
Nos, mint látjuk, ez nem sikerült. Pasinján jól játszott rá a régi és az új nemzedékek közötti ellentétre, azt sugallva, hogy vannak ugyan bajok, ám ezek kijavíthatók, míg a régiek oda vinnék vissza az országot, ahol két évtizeden át volt, és nem jutott egyről a kettőre. Az alacsony részvétel mutatja, hogy sokan elégedetlenek az új hatalommal, ám a régit ettől még nem várják vissza.
„Pasinján malmára hajtotta a vizet az is, hogy a mostani kampányban is jól kezelte az utcát. Emellett képletesen szólva, amennyire a régiek kemények és legyőzhetetlenek voltak offline, addig annyira gyengén muzsikáltak online”
De azt sem szabad elfelejteni, hogy Pasinján nem riadt vissza hatalmi helyzetének kihasználásától és a konkrét fenyegetésektől sem. Nem véletlenül lett a kampány egyik legfőbb szimbóluma a kalapács. Ezzel csak elmélyítette a társadalom megosztottságát, jó eséllyel a végletekig feszítve azt. Ráadásul a társadalom láthatóan elfáradt, és nem kért már egy újabb karabahi háborúból, de még a Soros Györgyhöz kapcsolódó szervezetek kiűzéséből sem. Mert a revánsra vágyók mindenek előtt ezt ígérték. S ha ezt Pasinján nem érti meg, és győzelmi mámorában túlfeszíti a húrt, akkor ő is rosszul járhat. Mert ez az eredmény a modern információs technológiák és a média egyértelmű uralása mellett mindenek előtt a régi elittel szembeni tiltakozásnak, ilyen értelemben a 2018-as hangulat fennmaradásának köszönhető. Az eredmény egyértelműen túlzó és meglepő, hiszen az örmény társadalom továbbra is mélyen megosztott. S ha a Pasinjannal elégedetlenek nem a múltban, hanem a jelenben keresik új vezetőjüket, akkor a hatalom bajban lehet.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
