„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

A Jad Vasem pálfordulása

2020. febr. 11.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A Holokauszt Emlékközpont lényegében elismerte, hogy politikai előnyök érdekében az Auschwitz felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett világfórumra kiadott anyagaikban eltorzították a Szovjetunió II. világháborús szerepével kapcsolatos történelmi tényeket.

#moszkvater

Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

Bocsánatot kért a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont, amiért az Auschwitz felszabadításának 75. évfordulója alkalmából rendezett világfórumra kiadott anyagaikban eltorzították a Szovjetunió II. világháborús szerepével kapcsolatos történelmi tényeket.

„A Haaretznek elküldött levelében a Jad Vasem elismeri, hogy a rendezvényen bemutatott információk a kiegyensúlyozatlanság benyomását keltve több helyen pontatlanok és részben elferdítik a történelmi tényeket”

Ezért – írják a levélben – az intézetet több kritika érte történészek, közéleti személyiségek és politikusok részéről is. A Jad Vasem külön kitér arra is, hogy mi hiányzott a világfórumon bemutatott anyagokból. Mint fogalmaznak, nem esett szó a II. világháborúban a Szovjetunió által elkövetett bűnökről, Sztálin rendszerének a világháború kirobbanásáért viselt felelősségéről. Egy szóval sem tértek ki arra, hogy a Szovjetunió és Németország 1939-ben egymás között felosztották Lengyelországot, és a bemutatott térképeken hamisan ábrázolták az ország és szomszédainak a határait. Nem volt utalás az orosz hatalommal manapság konfliktusban álló Ukrajnára sem. Mint az izraeli lap a levél tartalmát összegezve megjegyzi,

„a Jad Vasem lényegében beismeri, hogy politikai előnyök érdekében, az orosz diplomáciai érdekeknek engedve torzították el a történelmi tényeket”

A Haaretz ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a fórumot az Európai Zsidó Kongresszus elnöke, az orosz elnökhöz közel álló milliárdos üzletember Vjacseszlav Kantor szervezte. Ott voltak a rendezvényen a világ 45 országának vezetői, az első számú vendég pedig Vlagyimir Putyin volt. Nem utazott el ugyanakkor Jeruzsálembe Andzej Duda lengyel államfő, aki – mint a lengyel sajtó írja – kellemetlennek érezte a helyzetet, hogy asszisztáljon az orosz elnök II. világháborúval kapcsolatos hamis téziseihez. Ott volt Jeruzsálemben az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij azonban nem vett részt magán a fórumon.

Meg kell hagyni, a levél figyelemre méltó már csak azért is, mert Izrael és a zsidó szervezetek a II. világháborúval kapcsolatos vitákban egyértelműen az orosz álláspontot támogatták. Nem véletlenül volt kiemelt vendég ezen a rendezvényen sem Putyin elnök.

„A zsidó szervezetek azonban nagyon is jól érzik a politikai széljárást, így most az emlékezetpolitika terén zajló európai fordulatot is. Ezért aztán a kiegyensúlyozottság jegyében három napig a tenyerükön hordozták Putyint, majd most egy levélben felmondják a nyugati retorikát”

Mindez érthető, a Jad Vasem és Izrael ugyan jó ideje bírálja az éledő antiszemitizmus miatt Lengyelországot, ám a nyugati hatalmakkal nem akar tengelyt akasztani. Az Oroszországra az emlékezetpolitika terén nehezedő nyomás pedig akkora, hogy Jeruzsálemben jobbnak látják ebből kimaradni. Ezt kívánja az izraeli érdek. Ha jól belegondolunk, nincs ebben igazán semmi meglepő. Csak azt tudnám, mit kellett volna mondani 1939 vagy a II. világháború kapcsán Ukrajnáról, amit nem mondtak el a Szovjetunióról szólva. Nem mondom, lett volna mit, de talán jobb, ha erről nem szóltak ez alkalommal egy szót sem!

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK