//A halál gátja
A Rioni folyó a grúziai Kutaiszi városánál #moszkvater

A halál gátja

MEGOSZTÁS

Hónapok óta tiltakoznak a helyi lakosok a Nyugat-Grúziában, a Rioni folyó szurdokában tervezett vízerőmű megépítése ellen.  A tervek alapján a vízerőmű teljesen elárasztja majd a völgyet, ezzel 18 falu létét veszélyezteti. Ezért aztán a helyiek a projektet „a halál gátjának” nevezik. A gát csak néhány kilométerre áll Grúzia második legnagyobb városától, Kutaiszitől, és ha megsérül, a 34 méter magas víztömeg 19 perc alatt elérheti a várost.

Vass István írása a #moszkvater.com számára

A Rioni folyó a grúziai Kutaiszi városánál #moszkvater
A Rioni folyó a grúziai Kutaiszi városánál
Fotó:EUROPRESS/Alexey Vitvitsky/Sputnik/Sputnik via AFP

Ha mégis megépül a Namahvani víztározó és erőmű, akkor ez lesz Grúzia legnagyobb energetikai projektje a függetlenség megszerzése óta. A török ENKA Riniebels Ltd. által építendő beruházás költsége 800 millió dollár. A Namahvaninak két turbinája lesz, a teljes áramtermelési kapacitást 433 millió wattra, az éves termelés 1500 gigawatt órára prognosztizálják.

„Ezzel Grúzia 15 százalékkal növelhetné a villanyáram termelését”

További kockázatot jelentenek a földrengések. A Green Alternative szervezet szakértői szerint Namahvani még 5-ös erősségű rengést sem bír ki. Eközben a várostól néhány kilométerre, Rahában 1991-ben 7-es erősségű földrengés észleltek. A vízerőmű a környék arculatának jelentős megváltoztatása mellett veszélyt jelent a régió kultúrájára, azon belül a turizmusra, a kulturális örökségre és a helyi borászatra is. A Gamma Consulting csoport által készített környezeti hatástanulmány kimondja, hogy

„a Namahvani projekt megvalósítása több ezer négyzetméter szántóföldet és öt települést fog elárasztani, ezért mintegy háromszáz családot költöztetnek majd el”

Grúzia a hegyek és a vizek országa, hihetetlenül gazdag vízenergiában. Az ország hegyeit szabdaló számos folyón vízerőmű-lépcsők és tározók épültek. A villamosenergia-termelés 11,6 terawattóra (TWh) volt, amelynek 81 százalékát a vízenergia adja. Összehasonlításképpen Magyarországon az áramtermelés 34,6 Gwh (1 Twh=1000 GWh]) volt a tavalyi évben, ennek 46 százalékát a paksi atomerőmű szolgáltatta.

„Jelenleg a grúziai energetikai szektor teljesen privatizált. Az egyetlen kivétel, az ország északnyugati részén található Enguri folyó duzzasztásával létrehozott vízerőmű rendszer”

Ennek építése 1978-ban fejeződött be. Fő duzzasztógátja a világ legnagyobb íves völgyzáró gátja, magassága 271,5 méter, szélessége 750 méter, és négymillió köbméter beton felhasználásával készült. Az erőmű összteljesítménye 1300 MW, az éves villamosenergia-termelése átlagosan 3,8 milliárd kWh. Az Enguri vízerőmű kiemelten fontos objektum, mivel a grúz-abház konfliktus zónájában fekszik. A duzzasztógát grúz, míg az áramtermelő egységek abház ellenőrzés alatt álló területen találhatók. A két fél közötti nem hivatalos megállapodás szerint a termelt villamos energia 60 százalékát Grúziába, 40 százalékát pedig Abháziába szállítják.

„A vízerőmű projekt kivitelezője az ENKA török óriásvállalat, amelynek egyaránt vannak érdekeltségei az építőiparban, az energiaszektorban és ingatlanfejlesztési üzletágban”

Az első két ágazatban a legnagyobb török magánvállalatként tartják számon. A különböző projektjei révén jelen van Oroszországtól kezdve a Maghreb-térségen át a Bahama-szigetekig számos országban. Az adózott nyeresége a nyilvános beszámolójuk alapján a tavalyi, vírus sújtotta évben is 643 millió dollár, a cég nettó értéke pedig 6,69 milliárd volt. A cég vezetése előszeretettel fektet be a konfliktus zónákban, így Líbiába és Észak-Irakba, ezzel mintegy erősítve a török gazdasági expanziót ezeken a területeken. A sorba kitűnően beleillik a nyugat-grúziai vízerőmű építése.

„A török cégek megjelenése a grúz energia szektorban nem új keletű. A Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) olajvezeték egyik építtetője szintén egy török nagyvállalat”

Tbiliszi más szovjet utódállamokhoz (Kazahsztán, Oroszország) hasonlóan kiemelt célpontja a törökországi befektetéseknek. Ankara a karabahi konfliktus miatt Grúzián keresztül tudja a legegyszerűbben elérni a szövetséges Azerbajdzsánt, és a szénhidrogénekben gazdag Kaszpi-tengert.

„A törökök számára ez a kis baráti állam – akaratán kívül – az oroszokkal szembeni <ütköző zónaként> nagy szolgálatot nyújt”

A helyi lakosok tiltakozása nem hallatszik messzire, hiába tartanak már több hónapja tüntetések.  A nemrég megalakult, Irakli Garibasvili vezette grúz kormány leállíttatta ugyan az építkezést, és további előtanulmányok elkészítésére kötelezte az építtetőt, ám nem akar keresztbe tenni egy ilyen volumenű projektnek, amelynek révén önellátóak lehetnek az energia termelésben. Ezzel nagyban növelve az ország kitörési esélyét a jelenlegi, regionális hatalmak közé beszorított helyzetéből.

MEGOSZTÁS