„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Grúzia a káosz szélén?

2024. nov. 15.
Hidegkuti Konstantin

MEGOSZTÁS

A #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában az összeomló donyecki frontvonalról, az észak-koreai kontingensről, a grúziai választások utóhatásairól és lehetséges következményeiről, valamint az amerikai kampányhajrá eseményeiről beszélgettünk. Mindemellett szó esett Izrael Iránra mért csapásáról is.

Október folyamán Oroszország egyre gyorsabb ütemben nyomult előre a Donbassz területén, azon belül is a déli, a zaporozsjei és dnyepropetrovszki területekkel határos szektorokban. Egyre kritikusabb Pokrovszk helyzete, amelyet úgy tűnik Moszkva nem a korábban várt északi-északkeleti, hanem helyette az M04-es autóút mentén, déli irányból igyekszik bekeríteni.

„Az adás megjelenését követően rövid harcokat követően, viszonylag épen elesett az egykoron 20 ezer főnek otthont adó Szelidovo is, amely ismét csak jelzi az ukrán haderő egyre romló kilátásait”

A kurszki betörés “forráselvonásától” kezdve az orosz tűzerő fölényén át egészen a minimális képzéssel a frontra dobott területvédelmis erőkig számos faktor hátráltatja Kijev erőid védelmük stabilizálásában. A kérdést lassan nem az fogja jelenteni vajon elesik-e Pokrovszk, hanem, hogy mikor.

Kurszkhoz kapcsolódóan szintén nem kérdés az észak-koreai katonák megjelenése sem, ám vélhetően őket Moszkva egyelőre csak Kurszkban, azon belül is a másod- és harmadvonalakban fogja bevetni. Mindez logikus is, hiszen elsőként a csapatoknak még akklimatizálódniuk kell nem csupán a környezethez, de a háborús viszonyokhoz és azok sajátosságaihoz is.

„A Grúz Álom párt borítékolható választási győzelmét követően szintén várható volt, hogy azt az ellenzék és a nyugatbarát elnök megpróbálja megtorpedózni”

A nyugati sajtóban megjelent állításokkal szemben szó sincs arról, hogy az országot 2012 óta irányító párt oroszbarát vagy éppen Moszkva ügynöke lenne. Helyette sokkalta inkább folytat Tbiliszi a szó klasszikus értelmében vett szuverenista politikát, abból a szempontból, hogy nem külső nagyhatalmak, hanem az ország érdekeit helyezi előtérbe. A grúz politikai struktúra továbbra is elkötelezett a nyugati integráció irányába, de nem minden áron.

Miután Grúzia nem csatlakozott az Oroszország ellen szankciókat bevezető államok köreihez, így a büntetőintézkedések megkerülésének egyik legfontosabb csomópontjává vált. Gazdasági értelemben az orosz-grúz kapcsolatok virágoznak, amelyet realista és nem aktivista módon gondolkodó politikai erő nem fog eldobni magától. Hát még nem egy, a Kijev által kért második front kedvéért.

„Hogyan folytatódhat a harc a Donbasszért? Milyen változást jelenthetnek az észak-koreai csapatok? Befolyásolhatja-e a háború menetét az amerikai elnökválasztás eredménye és ki áll jelenleg nyerésre?”

Egyebek mellett ezekről kérdésekről beszélgetett Hidegkuti Konstantinnal, a #moszkvatér állandó szerzőjével a #moszkvatér és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője.

#moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Hidegkuti Konstantin
1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK