„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Avgyejevka ostroma kapcsán a fő kérdést az jelenti, hogy a végső kimenetel szempontjából a mariupoli vagy a bahmuti/artyomoszki szcenárió valósul meg”
Fotó:Ozge Elif Kizil/ANADOLU/Anadolu via AFP
A kelet-ukrajnai polgárháborúban jártas olvasóink számára vélhetően nem ismeretlen a Donyecktől északra fekvő Avgyejevka település neve. Utóbbi számított ugyanis már az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését megelőző időszakban is a Donyeck környéki ukrán védelmi vonalak egyik legfontosabb és leginkább megerősített pontjának.
„Az elmúlt 9 év során az ukrán fél szó szerint az egész települést, valamint a hozzá tartozó AKHZ kokszkombinátot betonba öntötte mind a föld felett, mind alatta”
Ráadásul ahogy a Gázai övezetet, úgy Avgyejevka térségét is alagútrendszerek szelik keresztül – a felhasznált speciális betont Ukrajna egyenesen külföldről importálta –, amelyek nem csupán védelmi célokat szolgálnak, de egyben logisztikai szereppel bírnak, mivel a legfontosabb pozíciókat és bunkereket kötik össze. Akárcsak a Hamásznak, úgy az ukrán félnek is évek álltak rendelkezésére ezen alagútrendszer kiépítésére, amelyben a zárt láncú kamerarendszertől kezdve a mozgásérzékelő szenzorokon át a folyamatos kommunikációt lehetővé tevő berendezésekig számos elektronikai eszköz megtalálható.
Az avgyejevkai alagútrendszer egy részlete
Egyúttal az egyes alagutakat további „mentőalagutak” is összekötik, amelyek lehetővé teszik az adott szakasz beomlása esetén a gyors átcsoportosítást. Mindemellett a szárnyak mentén található erdősávokon az ukrán fél Ugledar – vagy orosz oldalról Rabotyino – mintájára széles aknamezőket létesített, tovább nehezítve az esetleges orosz támadást.
„Na de miben is rejlik Avgyejevka szerepe?”
Mint ahogy azt már írtuk, a nyugatra fekvő Marjinkával együtt Avgyejevka számít az úgynevezett első donbasszi ukrán védelmi vonalak legfontosabb kulcspontjának. Avgyejevka nem csupán a 2014-15-ös harcok folyamán akadályozta meg az akkori szakadár erők előrenyomulását Donyecktől északra, de azóta folyamatos késként is szegeződik a majdnem 1 millió lakosú népköztársaság fővárosának nyakára.
A donbasszi ukrán védelmi vonalak
Forrás:Telegram
Az ukrán haderő a Donyeck elleni tüzérségi támadásait az esetek döntő többségében Avgyejevka irányából hajtja végre, miután utóbbi központja kevesebb, mint 20 kilométerre fekszik az erődrendszertől. Így nem csupán az ukrán rakéta, de egyben a csöves tüzérség is képes Avgyejevkából Donyecket belőni a hagyományos mellett akár kazettás lőszerekkel. Ezen támadások intenzitása változó, ám tapasztalat alapján sok esetben a harctéri veszteséges/eredménytelenségek ellensúlyozására, megfélemlítésként szokta az ukrán haderő Donyecket lőni. Mindezeket pedig cinikus módon úgy állítja be, mintha azt az orosz csapatok hajtanák végre a saját területeik ellen.
A vélhetően CAESAR önjáró tüzérségből Donyeckre kilőtt gránát oldalán látható MURAT felirat a MUnition à Risques ATténués kifejezés rövidítése, ami a spontán detonációra vagy külső behatásra történő robbanásra nem hajlamos lőszertípus francia rövidítése
Forrás:Telegram
„Viszont Moszkva a mélyen kiépített ukrán védelem, valamint az utóbbi felszámolásával járó vélt jelentős személyi veszteségek következtében egészen az elmúlt időszakig nem támadta szárazföldön érdemben Avgyejevkát”
A csapások jórészt az ukrán tüzérségi eszközök elleni ellen tevékenységre koncentrálódtak – főképp a Lancet öngyilkos drónok használatával –, mivel a „betonba öntött” állások ellen egyszerűen a hagyományos tüzérségi lövedékek eredménytelennek bizonyultak. Egészen az 1500 kilogrammos bunkerromboló UMPK precíziós siklóbombák őszi megjelenéséig kellett várni arra, hogy az orosz haderő érdemi csapásokat tudjon mérni a kokszkombinát területére. Kombinálva ezt az ukrán haderő kifáradásával a zaporozsjei ellentámadás során – utóbbiról később még beszélünk – és a hadászati tényezők optimális együtt állásával, lehetőség nyílt az Avgyejevka elleni offenzíva megindítására.
Az Avgyejevka környéki harcok állása 2023. október 26-án
Forrás:Rybar
Helyi jelentések szerint az offenzíva első napjaiban olyan léptékű átfogó orosz tüzérségi és légitámadás érte Avgyejevkát, amelyet Donyeck 2014-15-ös ágyúzása óta nem tapasztaltak. A szomszédos Peszki lakosai szerint a házak szabályosan beleremegtek a folyamatos tűzcsapásokba. Ráadásul a hagyományos tüzérség mellett a 220 milliméteres TOSz-1A Szolncepjok termobár rakétatüzérség is feltűnt a fronton, amely kifejezetten alkalmas a betonfedezékek megtisztítására.
„Egyúttal az Avgyejevka elleni támadás következtében az ukrán fél kénytelen csapatait más szektorokból elvonni/átcsoportosítani”
Ez leginkább a zaporozsjei front térségét érinti, ahol a lassan hatodik hónapjába lépő ukrán ellentámadás továbbra sem tudott érdemi sikereket elérni. Ennek ellenére Kijev hatalmas személyi és technikai veszteségeket szenvedett el, amelyek jelentős részben kimerítették az ország jelenleg rendelkezésre álló operatív tartalékjait. Oroszország érthetően saját támadó műveleteit az ukrán offenzíva kifulladására időzítette, mivel ezzel nem csupán felkészültebben indulhat harcba, de közben az ellenfél kapacitásai is megfogyatkoztak.
Az orehovi front állása 2023. október 30-án
Forrás:Rybar
Nem csoda, hogy a napokban Kijev már kénytelen volt a „Magura” névvel illetett 47. gépesített dandárját is az orehovi frontról Avgyejevka térségébe átcsoportosítani, mivel utóbbi esetében a már kritikussá vált az ukrán csapatok helyzete. Sajátos iróniája a sorsnak, hogy épp azt a 47. dandárt vezényelte át Kijev Avgyejevkába, amelynek az eredeti tervek szerint elsőként kellett volna áttörnie a Szurovikin-vonalat. Egyes jelentések szerint Kijev már a Donyeck elnevezésű harccsoport központját is áthelyezte Avgyejevkából Kramatorszkba, olyan mértékben romlottak az ukrán pozíciók.
A 47. dandár áthelyezését bizonyítja, hogy már Leopard 2A6 harckocsit is találat ért Avgyejevka térségében. A pontos sérülések mértéke még nem tisztázott, de vélhetően a becsapódás az üzemanyagtank térségét érte
„Hogyan is zajlik Avgyejevka orosz ostroma?”
Elsőként fontos tisztázzuk, hogy a korábban felvázolt területi-védelmi sajátosságok miatt az Avgyejevka elleni frontális támadás déli irányból nem csupán öngyilkossággal érne fel, de egyben nagyobb vérfürdőt eredményezne, mint amit ukrán oldalról láttunk a Rabotyinoért folytatott harcokban. Helyette a fő fókuszt a „betondióként” jelentkező kokszkombinát bekerítése kapta északi és nyugati irányokból. Ennek részeként az orosz fél részben tanulva az Ugledar környéki januári sikertelen támadásokból, a frontális offenzíva helyett a fókuszt az északi és nyugati szárnyakra helyezi.
Kékkel és feketével az ukrán, pirossal az orosz ellenőrzésű területek 2023. október 30-án
Forrás:Twitter/X
Utóbbi részeként az orosz csapatoknak sikerült elfoglalniuk az 260-as névvel illetett magaslatot, amely lényegében egy, a kokszkombinát hulladékaiból felhalmozott meddőhányó. Bár magára a meddőhányóra annak holdbéli tájhoz való hasonlósága miatt nem lehet tüzérséget telepíteni, ám birtoklása lehetővé teszi az Avgyejevkába vezető legfőbb vasúti utánpótlási vonal ellenőrzését.
A meddőhányó, amelyet egyes hazai portálok helytelenül a szomszédos üdítőgyár szemétdombjaként írtak le
Forrás:Twitter/X
„Avgyejevka ostroma kapcsán a fő kérdést az jelenti, hogy a végső kimenetel szempontjából a mariupoli vagy a bahmuti/artyomoszki szcenárió valósul meg”
Amennyiben az első, úgy annak előfeltételeként az orosz egységeknek sikerül viszonylag relatíve hamar kialakítaniuk egy teljes ostromgyűrűt a terület körül. Ez jelentősen lerövidítené az ostrom idejét, egyúttal csökkentené a veszteségeket is. Ám amennyiben valamilyen oknál fogva a bekerítés csak részleges vagy hadászati szinten – azaz a fő, de nem a másodlagos utánpótlási vonalak elvágásával – valósul meg, úgy a bahmuti események megismétlődése várható egy elhúzódó ostrom során.
Elsődlegesen az Orlovka-Lasztocskino és a Berdicsi-Petrovszkoje-Szemjonovka mentén található utánpótlási vonalak elvágása szükséges
Forrás:Telegram
Vélhetően orosz szempontból a legnagyobb nehézségek az avgyejevkai szektor nyugati szakaszán, a Berdicsi-Orlovka-Tonyenkoje vonal mentén fognak mutatkozni, mivel ott nem csupán az ukrán megerősített állások és aknamezők felszámolása, de egyben egy folyón történő átkelést is magába foglal.
„Mit nyerhet Moszkva Avgyejevka elfoglalásával?”
Elsődlegesen a Donyeckre nehezedő tüzérségi támadások drasztikus csökkenését, illetve részben az északi agglomeráció mentén található pozíciók kiterjesztését. Vasúti kapcsolat híján ezeket az orosz fél vélhetően nem tudja további átfogó előrenyomulásokban kamatoztatni, ám Donyeck 9 év utáni tehermentesítése nem elhanyagolható szempont. Várhatóan az ukrán ellentámadás kifulladásával egyidőben az orosz fél igyekszik a korábban említett szektorok mellett a dél-donbasszi pozícióit is javítani, kiterjesztve ellenőrzési zónáját Marjinkánál, illetve potenciálisan a Mariupolba vezető Donyeck-Volnovaha vasútvonal mentén.
Az ostrom részeként a BMPT Terminator támogató harcjárművek is ismét előkerültek, amelyek eddig Szeverodonyeck ostroma után főképp a Szvavovo-Kremennaja vonal környéki erdőségekben teljesítettek szolgálatot
Ami a művelet várható befejezésének idejét illeti, vélhetően aligha kerül arra sor az év lezárta előtt. Oroszország minden vádaskodás ellenére igyekszik csapatait minél eredményesebben, a veszteségeket minimalizálva bevetni, és potenciálisan épp ez is hozzájárulhat a terület ostromának elhúzódásához. Persze mindez számos további faktortól, így az ukrán fél reakciójától, valamint a Wagner csapatok állítólagos újbóli megjelenésétől – ezúttal a Redut PMC égisze alatt – is függ.
Mindazonáltal azon híresztelések, amelyek már komplett orosz dandárok és legalább 6 darab Szu-25 csatarepülőgép elvesztéséről szólnak, távol állnak a valóságtól. Először is előbbi adat Volodimir Zelenszkij, erősen megkérdőjelezhető politikai töltetű interjújából származik, míg utóbbit semmilyen objektív megfigyelés – fotók vagy videók – nem támasztja alá.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
Józsa Edmond says:
Nekem most úgy tűnik, dél-nyugaton van több mozgás, Szeverne-Tonenke irányban. Északon a kokszüzem egy hatalmas erődítmény lehet, meglepne, ha azt erőltetnék az oroszok (és nem attól északra inkább).
Felmerült bennem, ha nagyon jól meg van erődítve Avdejevka, az oroszok miért nem zúzzák szét az utánpótlási vonalakat-utakat, és miért nem szórják meg aknával azok környékét (tüzérséggel is lehet). Azaz se ki, se be. Ellátmány (élelem, lőszer stb.) nélkül idővel megszűnne az ukrán ellenállás. Eddig az oroszok mindig hagytak menekülési lehetőséget, amellyel az ukránok – a nehézfegyverzet hátrahagyása mellett – éltek is.
HandaBandy says:
Hát igen, az erdődítmények legfőbb baja, hogy nem mozognak. Anno a rómaiak még néha az ostromgyűrűt
is ostromgyűrűbe tudták fogni s vártak, vártak és vártak.
Nekem, gondolom tudtalanságomnál fogva, olybá tűnik, hogy a harci/háborús tervezők nem véletlenül tették
ide ezelet monstre építményeket. Mindha sejtették volna, hogy az oroszok előbb-utóbb bele fognak akadni.