//Nyugati fegyverekkel lövik Donyecket
Ukrán katona 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackot készít elő tüzeléshez Liszicsanszk térségében 2022. június 14-én #moszkvater

Nyugati fegyverekkel lövik Donyecket

MEGOSZTÁS

A fokozatosan szűkülő észak-donbasszi front esetében már nem az a kérdés vajon Szeverodonyeck orosz kézre kerül-e, hanem az, hogy a szomszédos Liszicsanszkot miképp keríti be Moszkva. Egyúttal fokozatosan zajlik a szlavjanszki offenzíva előkészítése, bár az Izjum környékére várt esetleges ukrán ellentámadás még változtathat ezen. Ellenben Kijev eddig soha nem látott intenzitással válogatás nélkül lövi Donyecket, miközben jól tudja, az a terület már biztosan elveszett. De a lényeg a megfélemlítés, amely során a nyugati katonai segélyként kapott eszközöket is aktívan használja az ukrán kormányzat. Utóbbiak esetében pedig nem kizárt, hogy a békéltető szerepét felvenni kívánó Párizs olyan kazettás lőszereket szállított Ukrajnába, amelyek hivatalosan nem lehetnének nála hadrendben.

Ukrán katona 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackot készít elő tüzeléshez Liszicsanszk térségében 2022. június 14-én #moszkvater
Ukrán katona 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackot készít elő tüzeléshez Liszicsanszk térségében 2022. június 14-én
Fotó:EUROPRESS/Anatolii STEPANOV/AFP

A hétvége folyamán tovább folytatódtak az ukrajnai stratégiai célpontok elleni rakétacsapások. Többek közt találat érte a nyugat-ukrajnai Ternopili területen fekvő Csortkiv katonai repülőterét. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az akció során jelentősebb mennyiségű nyugati páncéltörő fegyverzet, tüzérségi muníció és kézi légvédelmi rakétakészlet semmisült meg. Szintén nyugati fegyverraktárt ért találat a Donyeck megye ukrán ellenőrzése alatt álló Udacsnoje vasútállomásánál, míg a Harkov környéki Andrejevka – nem összekeverendő a donyecki Avgyejevkával – esetében külföldi zsoldosok elszállásolására szolgáló laktanya szenvedett károkat. A rakétacsapások kapcsán érdekes fejlemény az ukrán állami vasúttársaság közleménye, amely szerint június 8-ig a harcok összesen 6300 kilométernyi pályaszakaszt és 41 hidat érintettek. Az Ukrzaliznicja 2,7 milliárd dollárra teszi a vasúti infrastruktúrában eddig keletkezett károk összértékét. Figyelembe véve, hogy az igazán kiemelt infrastrukturális elemeket kevés kivétel mellett Oroszország még nem támadta – értve itt például a Dnyeper hídjait, vagy a nyugati átkelőkhöz vezető vonalakat –, az ukrán vasúthálózat viszonylag normál üzemben képes működni.

A csortkivi robbanás pillanata. Sajnos az ukrán cenzúratörvények miatt minden helyszíni azonosítást segítő részletet ki kell takarni #moszkvater
A csortkivi robbanás pillanata. Sajnos az ukrán cenzúratörvények miatt minden helyszíni azonosítást segítő részletet ki kell takarni
Forrás:Telegram

„A frontvonalak tekintetében a Donbasszban a fókusz Szeverodonyeckről egyre inkább Liszicsanszkra helyeződik át, Nyikolajev környezetében az ukrán erők orosz ellentámadásra készülnek, miközben Harkov térségében most inkább az ukrán fél javára billent el az érintkezési vonal”

Nyikolajev esetében a korábbiakhoz hasonlóan főképp tüzérségi párbajokkal tarkított pozícióharcok zajlanak, ám Davidov Brod, illetve Sznyigirevka térségében feszült a helyzet az orosz és ukrán erők közt. Kijev kudarccal végződő hadműveletét követően egy ellentámadás kísérletére számít, amelynek elhárítása érdekében folyamatosan monitorozza az orosz csapatmozgásokat. Ám Moszkva is ugyanígy tesz. Ennek részeként az orosz légvédelem több, a térségbe behatoló ukrán vadászgépet lőtt le, a hétvége folyamán minimum egy MiG-29, és potenciálisan két Szu-25 csatarepülőgép esett áldozatul. Helyi beszámolók szerint az ukrán hadvezetés továbbra sem adta fel a herszoni ellentámadás koncepcióját, és a térségben megfigyelt csapatmozgások akár egy új frontszakasz aktivizálódását jelezhetik.

„Eközben az orosz ellenőrzésű területeken megtörtént az első orosz állampolgárságok kiadása”

Az eseményre szimbolikusan a június 12-i orosz nemzeti ünnepen, Oroszország napján került sor és az első átvevők közt a herszoni civil-katonai adminisztráció vezetője, Vlagyimir Szaldo is szerepelt. Vélhetően a fronthelyzet stabilizációjával és az oroszországi lehetőségek megnyílásával – hasonlóan Donyeckhez, valamint Luganszkhoz – egyre többen veszik majd fel az orosz állampolgárságot. Természetesen Zelenszkij videóüzenetében árulónak nevezte az állampolgárságot felvevőket, de a jelenleg fennálló hadi helyzet mellett aligha valószínű, hogy Herszon vagy Zaporozsje visszatérne Ukrajnába. Legutóbbi közleményünkhöz kapcsolódóan, mind a herszoni, mind a zaporozsjei katonai-civil adminisztráció immár nyíltan kimondta a helyi lakosok ukrán bankok felé fennálló tartozásainak eltörlését.

A Nyikolajev környéki frontok állása 2022. június 13-án #moszkvater
A Nyikolajev környéki frontok állása 2022. június 13-án
Forrás:Telegram

„A Donbassz esetében a lassú szlavjanszki előrenyomulás mellett Szeverodonyeck jelentősége folyamatosan csökken”

Szlavjanszktól északra az orosz csapatok elfoglalták Bogorogyicsnoje települést és keleti-déli irányba haladva vélhetően Szidorovo térségében fokozatosan egyesülnek majd a Prisib felől érkezőkkel. Bár egyes nyugati kutatóintézetek – értve itt az amerikai ISW-t – úgy vélik, Oroszországnak nehézséget fog okozni a Donyec folyón történő átkelés, ám a szvjatogorszki hídfővel ez gyakorlatilag már most megoldottnak tekinthető. A későbbiekben a műveletek vélhetően részben az Izjumot Szlavjanszkkal összekötő M03 autópálya mentén fognak haladni. Ahogy arról több helyszíni jelentés is beszámolt, a területek erdős jellege megnehezíti a gyors előrenyomulást, mivel elsőként az adott zóna megtisztítására van szükség a biztosításhoz. Egyes helyeken a látótávolság a sűrű növényzet következtében nem haladja meg az 50 métert, s a haladást tovább nehezítik a bokrokba vagy ágak közé elhelyezett aknák, és egyéb robbanóeszközök. Bár a folyamatos tüzérségi tűz részben segítséget nyújt az adott szakasz megtisztításában, nem ritkák az akár közelharc távolságban megvívott összecsapások.

A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. június 12-én #moszkvater
A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. június 12-én
Forrás:Telegram

„Szeverodonyeck esetében pedig nem az a kérdés, a város elesik-e, hanem, hogy utána Liszicsanszkot miként kerítik be az orosz erők”

A Proletarszkij híd felrobbantásával megszűnt az utolsó összeköttetés is Liszicsanszkkal, az ukrán védők legfeljebb a haditechnika hátrahagyása mellett úszva tudnak átjutni a Donyec folyón. Természetesen mindkét oldal a másikat vádolja az átkelő kilövésével. Ukrajna szerint Oroszország azért követte el a támadást, hogy így tudja a további utánpótlástól a védőket elvágni, míg Moszkva az ukrán felet vádolta meg egy újabb híd felrobbantásával az orosz offenzíva lassítása érdekében. Taktikai szempontból az orosz fél sokat nem nyert a híd kiesésével, miután az már így is a saját tüzérség lőtávolságán belül feküdt. Ráadásul az átkelő megszűnésével éppen az orosz lehetőségek szűkültek be, miután a magaslati Liszicsanszkból könnyebb az érkező orosz csapatokat tűz alatt tartani. Donyecki források szerint jelenleg nagyjából 2500-3000 ukrán katona tartózkodhat az Azot vegyi üzem területén, hasonlóan a mariupoli Azovsztalhoz. Kérdés természetesen, hogy vajon hasonló ostrom fog-e zajlani az Azot esetében is, vagy Moszkva más módon kívánja azt bevenni.

„Utóbbi teljesen logikus lenne, mivel egy Liszicsanszk elleni frontális támadás valószínűsége – és értelme – minimális, miközben nagyjából semmilyen taktikai előnyt nem ad Moszkva számára az Azot vegyi üzem”

Ahogy már többször leírtuk, taktikai szempontból a Liszicsanszk feletti ellenőrzés mellett teljesen felesleges magának Szeverodonyecknek a megtartása, ám Zelenszkij utasítására az ukrán haderő mégis ezt teszi. Egyes információk szerint a kormányzat június végi madridi NATO csúcsig mindenképpen ki akar Szeverodonyeckben tartani, hogy ezzel úgymond igazolhassa a további nyugati fegyverszállítások szükségességét. Bár ahogy azt a spanyol Leopard 2 harckocsik eladásának német vétója mutatta, Kijev csak bizonyos modern fegyverrendszereket kaphat meg nyugatról, Zelenszkij úgy véli, egy sikeres szeverodonyecki ellenállást követően a koncepción változtatni lehet. Orosz szempontból viszont úgy tűnik, Moszkva nem is akarja Szeverodonyecket, inkább egy menetben akarja azt Liszicsanszkkal elfoglalni. Ehhez pedig éppen utóbbi bekerítése szükséges, amelynél sokkal célravezetőbb egy, a popasznajai kiszögellés irányából végrehajtott offenzíva. Nem kell hozzá sem átkelőt létesíteni a Donyecen, és ne feledjük, mindössze 22 kilométer hiányzik ahhoz, hogy bezáruljon a liszicsanszki ostromgyűrű. Miután pedig a Popasznaja virága néven ismert kiszögellés szélesítése folyamatosan zajlik, a közeljövőben érdekes fejlemények érkezhetnek az alapvetően elhanyagolt frontszakasz esetében.

Liszicsanszk lehetséges bekerítése #moszkvater
Liszicsanszk lehetséges bekerítése
Forrás:Twitter

„Harkov térségében a hullámzó front most épp az ukrán haderőnek kedvez”

Ahogy korábbi jelentésünkben megírtuk, egy dinamikusan változó frontszakaszról van szó a Harkovtól északra eső területeken, ahol egyik fél sem rendelkezik egy effektív támadáshoz elegendő technikai és létszámfölénnyel. Míg az orosz csapatokat az elmúlt hónapban kiépített ukrán megerősített állások gátolják a további előrenyomulásban, addig őket ugyanazok blokkolják az orosz határ elérésétől. Ukrajna ilyenkor pedig a bevált – és megfelelően alkalmazva kiemelten hatékony – diverzáns csapatok taktikájához nyúl. Avagy az ilyen kisebb egységek az erdős terep adottságait kihasználva képesek mélyen az orosz ellenőrzésű területekre behatolni, bár azok megtartása már nem minden esetben sikeres. Így igazából egy átfogó szürke zóna jött létre a nagyjából Kazacsna Lopany-Velikije Prihodi-Tyernovaja-Rubezsnoje és a Gyergacsi-Russzkaja Lozovaja-Sztarij Szaltov települések határolta területen. Gyakorlatban ez mindössze egy 10-20 kilométer széles sávot jelöl, amely érdemben nem fogja befolyásolni a háború menetét. Egyedül a Donyec folyó felduzzasztásával kialakított Pecsenyeg víztározó a front kritikus szakasza, mivel azon átkelve már az ukrán csapatok veszélyeztethetik az észak-donbasszi orosz erők ellátási vonalait.

A Harkov környéki harcok állása 2022. június 13-án #moszkvater
A Harkov környéki harcok állása 2022. június 13-án
Forrás:Telegram

Részben a harkovi fronthoz kapcsolódóan egyre biztosabb. hogy az ukrán haderő új útvonalon fog ellentámadással próbálkozni az izjumi orosz csapatok logisztikájának elvágása érdekében. A lehetséges támadási irány vélhetően a Csepel-Balakleja vonal mentén kerül kialakításra, amely esetben mindenképp kiemelt célként szerepel az Európa egyik legnagyobbjaként számon tartott balaklejai tüzérségi lőszerraktár.

„Donyeckben viszont Ukrajna eddig nem látott tüzérségi tüzet zúdít napok óta a városra”

A korábbi jelentésünkben vizsgált helyzet azóta csak romlott, helyi lakosok beszámolói alapján a 2014-15-ös ostrom során nem érte ekkora léptékű támadás a várost. Hétfő délután két óra leforgása alatt több, mint 300 rakéta és tüzérségi gránát csapódott be Donyeck Kijevszkij, Kujbisevszkij és Vorosilovszkij lakónegyedeibe. A támadás során alkalmazott fegyverzet közt nemcsak a szovjet rakéta-sorozatvetők, de a frissen szállított nyugati eszközök is feltűntek, értve itt az M777 vontatott tarackokat és a francia CAESAR önjáró lövegeket. Utóbbiak esetében immár fényképes bizonyíték is van egy fel nem robban francia gyártású 155 milliméteres tüzérségi gránát képében, hogy Kijev a civil lakosság ellen alkalmazza a nyugati katonai segélyeket.

A gránát oldalán látható MURAT felirat a MUnition à Risques ATténués kifejezés rövidítése, ami a spontán detonációra vagy külső behatásra történő robbanásra nem hajlamos lőszertípus francia rövidítése #moszkvater
A gránát oldalán látható MURAT felirat a MUnition à Risques ATténués kifejezés rövidítése, ami a spontán detonációra vagy külső behatásra történő robbanásra nem hajlamos lőszertípus francia rövidítése
Forrás:Telegram

„Kijev gyakorlatilag válogatás nélkül lövi ki a rakétákat és a gránátokat Donyeckre”

Azt sem lehet mondani, hogy ismeretlen lenne a terep a tüzérség vagy a parancsnokság számára, miután gyakorlatilag 2014-15 óta változatlan frontok mellett folynak a harcok Donyeck nyugati-északnyugati külvárosaiban. Az ukrán haderő pontosan tudja, melyik negyed és célpont hol helyezkedik el, hol találhatóak a szakadár katonai és egyéb létesítmények, illetve melyik milyen jelentőséggel bír. Orosz források szerint a Donyeck elleni műveleteket Roman Vlagyimirovics Kacsur ezredes, a zaporozsjei 55. önálló tüzérdandár parancsnoka felügyeli. Kocsur a donbasszi háború veteránjaként 2014-18 között a 81. légideszant dandár tüzérségét vezette, és már akkor a hírhedten a Petrovszkij és Kijev lakónegyedeket lövette Donyeckben. A célpontok pedig most is egyértelműen a katonai jelentőséggel végképp nem bíró központ, és a lakónegyedek. Mariupollal szemben nincsenek szakadár harcosok a lakóházakban vagy kórházakban, de még a tüzérség sem a háztömbök közül operál, mint azt lehetett például Szeverodonyeckben látni.

„Ki kell mondjuk, Kijev a nyolc éves donbasszi háború után most szabályos terrorbombázást hajt végre Donyeck ellen”

Az ellen a Donyeck ellen, amit papíron sajátjának tart, de mégis évek óta árulóként tekint lakosaira, míg a területre pedig szimpla hadműveleti zónaként. Semmi hadászati értelme nincsen Donyeck lövetésének, ahogy 2014-ben, úgy most sem fog a város ukrán kézre kerülni. A helyi lakosság köreiben a pusztítás mellett az ilyen akciók csak fokozzák az amúgy is elsöprő Kijev ellenes érzelmeket. De Kijev nem is akarja visszaszerezni már a Donbasszt, egyszerűen jelen helyzetben igyekszik a megfélemlítés érdekében minél nagyobb károkat és káoszt okozni. Az pedig, hogy az ukrán kommunikáció szerint épp Oroszország az, aki Donyeck esetében saját szövetségesét lövi, már túlmegy az egyszerű provokáción. Méghozzá teszi mindezt részben nyugati fegyverzettel a front ukrán ellenőrzésű szakaszairól. Ám a kognitív disszonancia ellenére úgy tűnik a konfliktusban tapasztalt információmonopóliumával Kijev képes saját narratíváját Nyugaton terjeszteni, miután azt még a német közszolgálati Tagesschau egyik adása is átvette.

Öt másodperctől hallható, ahogy a narráció kifejezetten az orosz felet teszi felelőssé a Donyeck elleni támadásért

Bár a Donyecki Népköztársaság elnöke, Gyenyisz Pusilin hétfő este további segítségért folyamodott Oroszországhoz, a Donyeck elleni tüzérségi csapások csakis akkor érhetnek véget, ha a front minimum 30-40 kilométerre eltávolodik a várostól. Bár ekkor is a BM-27 Uragan, BM-30 Szmercs és a potenciális amerikai M270 rakéta-sorozatvetők még tudják támadni Donyecket, de ezeket a rakétákat a légvédelem már méretüknél fogva képes bemérni, így lelőni. Miután viszont az egész donbasszi front leginkább megerősített szakaszáról van szó, az előrenyomulás csak nagyon nehézkesen lehetséges, a frontális támadás pedig szinte biztosan kizárt. Nem elképzelhetetlen, hogy Moszkva inkább a szárnyak felől kívánja a donyecki ukrán erőket megtámadni, amihez viszont vagy a zaporozsjei fronton, vagy Avgyejevkánál szükséges egy nagyobb léptékű áttörés. De az sem lehetetlen, hogy a stratégiai rakétacsapások kapnak új lendületet, immár magukba foglalva a korábban emlegetett ukrán kormányzati döntéshozatali központokat.

„Eközben pedig úgy tűnik, a nyilvánosan néha békéltetőként fellépő Párizs éppen csak újabb olajat önt a tűzre”

Az Ouest-France portálnak nyilatkozó francia államfő szerint ugyanis országa megkezdheti a programozható közelségi gyújtók, illetve az azokkal felszerelt tüzérségi gránátok szállítását Ukrajna számára. A közelségi gyújtó lényege, hogy a hagyományos változattal szemben beállítható pontosan mikor robbanjon fel. Míg általában a detonáció a becsapódás pillanatában történik meg, programozható közelségi gyújtóval még azt megelőzően bekövetkezhet a robbanás. Ezzel pedig jóval nagyobb repeszfelhő képződik, amely így nagyobb pusztítást is visz végbe az élőerő ellen. Nem nehéz elképzelni, hogy az alapvetően hadszíntérre fejlesztett fegyvert Kijev ne alkalmazná az M777-ekhez vagy a CAESAR-hoz hasonlóan Donyeck ellen.

„Ám ez még nem minden, ugyanis mint az egyik nyilvánosságra került ukrán védelmi minisztériumi dokumentációból kiderül, hogy Párizs a saját maga által tiltottnak tekintett kazettás lőszereket is szállít Ukrajna részére”

Mint az alább csatolt dokumentumban látszik, az OGR F1 – illetve egyes esetekben OGRE-ként ismert – töltetekről, és az azokat hordozó 155 milliméteres gránátokról van szó. A hordozóként szolgáló gránát nagyjából 500 méter magasságban történő szétnyílásakor összesen 63 darab kisebb altöltetet terít szét az adott területen. Franciaország viszont a 2008-as dublini egyezményhez csatlakozva vállalta a kazettás lőszerkészleteinek megsemmisítését – az OGR F1 mellett ideértve az M270 rakéta-sorozatvetőhöz tartozó M26 rakétát –, ami állítólag 2016-ra befejeződött.

Az említett dokumentum. Fontos megjegyezni, hogy alkalmazási eszköznél a korábbi TRF1 tarackot jelöli, de a kaliberazonosság miatt mindegyik nyugati eredetű ukrán 155 milliméteres tarack képes használni #moszkvater
Az említett dokumentum. Fontos megjegyezni, hogy alkalmazási eszköznél a korábbi TRF1 tarackot jelöli, de a kaliberazonosság miatt mindegyik nyugati eredetű ukrán 155 milliméteres tarack képes használni
Forrás:Telegram

„Párizs tehát olyan muníciót szállított le Ukrajna számára, amelyet már elvileg évekkel ezelőtt kivont a hadrendből, és nincs is készleten”

Hogyan kerülhetett tehát francia kazettás tüzérségi lőszer Ukrajnába? Nos, úgy tűnik, a készletek megsemmisítése nem volt teljes, vagy esetleg olyan harmadik országból érkezhettek a kazettás gránátok, amely nem aláírója a dublini egyezménynek. Miután állítólagosan az Ukrajnának leszállított CAESAR eszközök is eredetileg marokkói megrendelésre készültek, nem kizárt, hogy az észak-afrikai állam járulhatott mindehhez hozzá francia segítséggel. Persze, miután Ukrajna szintén nem aláírója az említett dokumentumnak, így saját szempontjából nincsen semmi kivetnivaló a szállításokkal. Ám ez Franciaországra már kevésbé igaz. Kérdezhetnénk, hol vannak ilyenkor a civil lakosság szenvedéseivel foglalkozó elítélő nyilatkozatok vagy riportok. Ám ahogy azt akár donbasszi háború nyolc éve, akár egyéb konfliktus mutatta, amennyiben a civil lakosság elleni atrocitások nem illeszthetők be a nyugati narratívába, vagy épp szövetséges követi azokat el, olyankor a nyugati világ bőszen a homokba dugja fejét.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.