Kezdőlap » x-demokrata » Zelenszkij aláaknázott elnöksége
A nyelvtörvény megszavazásáért tüntetnek az Ukrán parlament előtt Kijevben 2019. április 25-én #moszkvater

Zelenszkij aláaknázott elnöksége

A távozó Petro Porosenko a társadalom ítéletével szembemenve mandátuma utolsó napjaiban is a szakadék felé löki Ukrajnát

A nyelvtörvény megszavazásáért tüntetnek az Ukrán parlament előtt Kijevben 2019. április 25-én #moszkvater
A nyelvtörvény megszavazásáért tüntetnek az Ukrán parlament előtt Kijevben 2019. április 25-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

Petro Porosenko kiütéses veresége után érezhető felszabadultság, bizakodás lett úrrá az ukrán társadalmon, amely most Volodimir Zelenszkijhez köti a változások reményét. A megrendült hatalom azonban nem sokáig hagyta álmodozni, reménykedni az ukránokat. Alig telt el pár nap a választások óta, s ismét feszültté vált a hangulat. A távozó elnök ugyanis már saját politikai jövőjét építgetve láthatóan mindent megtesz a beiktatásig azért, hogy még súlyosabb legyen utódja öröksége. A választások után kialakult helyzetről és a jövőről  beszélgettünk Koszty Bondarenko ukrán politológussal, az Ukrainszkaja polityika alapítvány vezetőjével.

– Az ukrán parlament elfogadta az ukrán nyelv használatát a nyilvános helyeken szinte kizárólagossá tevő, az elmúlt öt éve agresszív nacionalista politikájának szellemében született nyelvtörvényt. Mindezt azután, hogy az elnökválasztásokon győztes Volodimir Zelenszkij a társadalom egyesítését ígérte. Mi történt, már most megkezdődött volna az októberben esedékes parlamenti választások kampánya? Vagy Petro Porosenko egyszerűen kész helyzet elé akarja állítani utódját?

– A távozó államfő mindent megtesz, hogy aláaknázza utódja elnökségét. Ez a lépés beleillik ebbe a sorba. A Zelenszkijre szavazók jelentős része az ország déli és keleti régióban élő oroszajkúak, akik azt várják a megválasztott elnöktől, hogy szakítson az elmúlt évek nacionalista politikájával. Éppen ezért Zelenszkij szempontjából kínos helyzet, hogy nem akadályozhatta meg a törvény elfogadását, de jó egy évig meg sem nagyon változtathatja. Nem lesz meg hozzá a politikai háttere. Így aztán elnökként mindent meg kell tennie a törvényben foglaltak érvényesítése érdekében. Porosenko arra számít, hogy ezt látva Zelenszkij támogatóinak egy része majd csalódottan lemorzsolódik.

– Azért Zelenszkij sem utasította el ezt a kirekesztő, az európai gondolkodás szellemiségével szembe menő törvényt, legfeljebb másképp biztosítaná az ukrán nyelv elsőbbségét…

– Igen. Úgy fogalmazott, hogy egy az ukrán nyelvet védő törvényre szükség van, csak nem ilyenre, mint amit most elfogadtak. Ez a törvény korbáccsal akar érvényt szerezni az ukrán nyelv elsőbbségének, míg Zelenszkij csapatának véleménye szerint azt szelíden, kaláccsal édesgetve kell fejleszteni. Az ukrán nyelv tanulására mindenkit ösztönözni kell, abban érdekeltté kell tenni a társadalmat, nem pedig büntetni.

– De a beiktatásig hátralévő egy hónap alatt át akarják hajtani az elnöki jogköröket szűkítő úgynevezett impeachment törvényt is…

– Ez a törvény azért már régen érett. Ezt a kérdést szabályozni kell. Minden államfőnek éreznie kell ugyanis, hogy le is válthatják.

Koszty Bondarenko #moszkvater
Koszty Bondarenko

– Mindezek kapcsán logikusan vetődik fel, hogy mekkora egyáltalán Zelenszkij politikai mozgástere? Nem kellene a jelenlegi népszerűségét látva előrehozni a választásokat?

-Pirruszi győzelmet hozna számára a parlament feloszlatása.

– S októberig megmarad a támogatottsága? Hogyan alakulhatnak majd a parlamentben az erőviszonyok?

– Julija Timosenko pártja ott is hozhatja a most kapott 12-13 százalékot, Porosenko Blokkja 7-8 százalékra számíthat, saját pártot alapít és szintén 7-8 százalékos frakciója is lehet a jelenlegi miniszterelnök Volodimir Hrojszmannak, az Régiók Pártjának romjain létrejött Ellenzéki Blokk továbbra is megosztott lesz, de ugyanígy megkaphatja a most szerzett 11-12, illetve 4-5 százalékot, és lesz egy nagy frakciója Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának.

– S ez elég lesz ahhoz, hogy ne legyen továbbra is „béna kacsa”?

– Lesz elég támogatottsága, így nem lesz „béna kacsa”, de a továbbiak már attól függnek, hogy milyen koalíciót sikerül összekovácsolni. De ezzel sem lesz probléma.

– A mozgástér növeléséhez azonban még ki kell valahogy lépni az oligarchák árnyékából. Zelenszkijnek bizonyítania kell a függetlenségét. Mi lesz az oligarchákkal? Szét lehet csak úgy törni ezt a megcsontosodott oligarchikus rendszert?

– Nézze, Zelenszkij nehéz hónapok elé néz. A gazdasági helyzeten, az életszínvonalon nem tud változtatni. Várható a benzin és az élelmiszerek árának az emelkedése, esedékes egy nagyobb adósságtörlesztés, szóval más területeken kell sikereket felmutatnia. Nem marad más választása,a  korrupciót és az oligarchák befolyását kell visszaszorítania. Az oligarchák éppen ezért nem érezhetik biztonságban magukat. Tisztában vannak vele, hogy növekszik a rájuk nehezedő nyomás, amely csak a gazdasági helyzet javításával, vagy legalábbis szinten tartásával csökkenhet.

– S mi a helyzet az ukrán politikában jó ideje kulcsfigurának számító Arszen Avakov belügyminiszterrel?

– Avakov az első forduló után együttműködött Zelenszkijjel. Így aztán mind ő, mind pedig a kormányfő Hrojszman a helyén marad őszig.

– Ezek mellett még ott van a Donbasz helyzete, hiszen Zelenszkij békét ígért, s ezt nagyon várják az emberek. Ennek a minszki megállapodásban rögzített előfeltételeiről, így az amnesztiáról vagy a régió különleges státusáról viszont hallani sem akar. Közben kiélezheti a feszültséget, hogy Moszkva gyorsított eljárásban ad állampolgárságot a Kelet-Ukrajnában élő oroszoknak…

– Ellenkezőleg, ezzel a törvénnyel a Kreml a békére készül.

– Sokak szerint ez a két szeparatista államalakulat elismerése felé tett lépés, míg mások azt feltételezik, hogy az orosz állampolgárok védelmében Moszkva katonai erővel léphet fel…

– Úgy gondolom, hogy egyszerűsített eljárással azok kaphatnak útlevelet, akik el akarják hagyni a Donbaszt. Mindenek előtt azok, akik nem éreznék magukat biztonságban az ukrán államban. Ez a lépés tehát inkább akadályokat gördíthet el a minszki folyamat felgyorsítása elől. Nem az összes itt lakó kap útlevelet, mint a Krímben. Nézze, a Donbasz nem kell Putyinnak. Nem fogja elfoglalni, elismerni. Ez óriási csapást mérne Oroszország gazdasági helyzetére és még tovább rontaná a nemzetközi megítélését.

– Szóval megint csak nem akarják megérteni a Kreml logikáját azok, akik háborút kiáltanak?

– Nézze, ha Putyin háborúra készülne, akkor minden ukrán állampolgárra kiterjesztette volna a most aláírt törvényt.

– S mi lesz az szintén megosztó egyházi kérdésekkel?

– Ebbe nem nagyon fog belenyúlni. A független ukrán egyház megteremtését támogatja. Erre utal, hogy a csapatában ott van az egyházi önállóság egyik fő kezdeményezőjének, a Porosenko mellett a vallási ügyekkel foglalkozó Andrij Jurasnak a fia. E kérdésben folytonosság lesz már csak azért is, mert Zelenszkij zsidó vallású, így távol tartja magát a pravoszláv belviszályoktól.

– Az ukránok nagy reményeket fűznek Zelenszkij győzelméhez. De mi várható ettől reálisan? A programját ugyanis nem ismerjük…

– Mi sem. Így csak találgatunk.

– Ez a választás alapvetően Porosenko elutasításáról szólt. Az már többet elárul majd, hogy kiket nevez ki a kulcsposztokra. Ma még mindegyikre öt-hat jelölt van.

– S hogy lehetne leírni azt a csapatot, amellyel győzött?

– Egyelőre nem csapatról, hanem Zelenszkij körüli csapatokról beszélhetünk. A környezetében ott vannak Ihor Kolomojszkij emberei, aztán azok, akik Amerikához vannak bekötve, így például Soroson keresztül, de az Oroszországgal szimpatizálók is. Nagyon vegyes társaság ez ma még.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.