„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Brit FV103 Scorpion csapatszállító trélerezése Kelet-Ukrajnában 2022. július 9-én
Fotó:EUROPRESS/MIGUEL MEDINA/AFP
Az elmúlt napokban Moszkva és Kijev egyaránt tovább folytatta az egymás stratégiai jelentőségű létesítményei elleni támadásokat. Úgy tűnik elsődlegesen mind az orosz, mind az ukrán fél célkeresztjébe az ellenfél lőszerraktárai kerültek. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint többek közt találat érte a szlavjanszki „Kerámia Kombinát” üzemének egyik tüzérségi lőszertárolóként használt csarnokát. Orosz források szerint az incidens során több, mint 700 darab BM-21 Gradhoz tartozó 122 milliméteres rakéta, illetve 1000 155 milliméteres tüzérségi gránát veszett oda. Szintén megsemmisült a Krivoj Rog térségében található Radusnoje egyik lőszerraktára, amely nagyobb mennyiségű HIMARS rendszerhez tartozó rakétát, illetve tüzérségi gránátokat tárolt. Ami pedig a hétvégi Csaszov Jar elleni támadást illeti, az esetében az ukrán közlésekkel szemben egyértelműen katonai és nem civil célpontról volt szó. A nyilvánosságra került felvételeken jól látszik, hogy a mentés során egyenruhás sérülteket cipelnek, avagy vélhetően ismét egy katonai használatra átalakított civil objektum esete áll fenn. Az orosz védelmi tárca közleménye szerint Csaszov Jar a 118. területvédelmi dandár ideiglenes kitelepüléseként szolgált.
„Viszont Ukrajna sem tétlen”
A hétfő esti órákban hatalmas robbanás rázta meg a herszoni Novaja Kahovka település környékét. Míg a herszoni katonai-civil adminisztráció vezetője szerint az ukrán rakétatámadás egy salétromot, és egyéb műtrágya alapanyagot tároló raktárt ért, a helyszínen készült felvételekből egyértelműen kivehető, hogy a helyben tárolt lőszerkészlet is hozzájárult a robbanáshoz. E sorok írásának idejéig pontosan nem derült ki mekkora kár keletkezett orosz oldalról, ám mindenképp jelentős. Helyi jelentések alapján a támadáshoz az ukrán fél a frissen érkezett amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőket használta fel, amelyekkel a későbbiekben még külön foglalkozunk.
A kahovkai robbanás
Forrás:Telegram
„A frontok esetében Kijev ismét egy délnyugati ellentámadásról beszél, Harkov az elmúlt időszakhoz hasonlóan stabil, a Donbasszban pedig úgy tűnik hadműveleti szünet van érvényben”
Noha a nyikolajevi front térségét továbbra is jórészt tüzérségi párbajokkal kísért helyi jelentőségű pozícióharcok jellemzik, Kijev immár nyíltan készül az általunk korábban már felvázolt újabb ellentámadásra. Bár sokan a Csernobakajevka reptere, illetve Novaja Kahovka elleni csapásokat is egy ukrán ellentámadás részeként értékelik, ezek még inkább a sporadikus pozícióharcokba illeszkedik bele. Akárcsak az ukrán parancsnokság által bejelentett az Ivanovka elfoglalása az Ingulec folyó mellett. Miután a település előtte is az egyik fél által sem ellenőrzött szürke zónában feküdt, így továbbra sem tisztázott pontosan vajon ki tartja ténylegesen kontroll alatt. Noha főképp Krivoj Rog térségében folytatódnak az ukrán csapatösszevonások – főképp területvédelmi erőket telepítve – a front közelébe, ez még nem tűnik a támadás közvetlen előjelének
„Reznyikov mégis meghirdette a déli területek <felszabadítását> állítólag épp Zelenszkij parancsára”
A brit The Times portálnak nyilatkozó védelmi miniszter szerint Kijevnek mintegy egymillió fős, nyugati fegyverzettel felszerelt haderő áll a rendelkezésére, amely hamarosan megindítja Nyikolajev, Herszon és Zsaporozsje régiók visszafoglalását. Az elcsatolt területek reintegrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes, Irina Verascsuk pedig rákontrázott munkatársára, ő kifejezetten javasolta az érintett lakosságnak lakhelyük elhagyását, hogy „Moszkva ne használhassa őket élő pajzsként”. Érdekes kombináció nemde? Előre bejelentett nagyszabású offenzíva, miközben Kijev épp a terület lakosságára már nem tart igényt. Arról nem is beszélve, hogy az eddigi harcok alapján nem Moszkva az, aki a civilekből próbál maga köré védelmi vonalat vonni, vagy lakóházak közé telepít tüzérséget. Hasonló sémát láthattuk 2014-ben a Donbasszában is, ahol Kijev szinte teljesen ugyanezt az üzenetet közvetítve indította meg az akkor még terrorellenes műveletnek titulált, később háborúvá fajuló támadást. Akárcsak a Donbasszban, lényegében Herszon esetében sincs szüksége Kijevnek az ő szemében megbízhatatlan lakosokra, pusztán a területre.
A Nyikolajev környéki harcok állása 2022. július 11-én
Forrás:Telegram
Viszont inkább tűnik a bejelentés egy újabb moráljavító intézkedésnek a társadalom irányába, mint tényleges elhatározásnak. Ahogy azt már legutóbbi elemzésünkben kifejtettük, momentán millió fős haderőről sem lehet beszélni Ukrajna esetében, nemhogy egy ekkora létszámot felvonultató offenzíváról. A nyugati fegyverzet mennyiségéről nem is beszélve. Elégtelen mennyiségű fegyverzettel, és alapvetően a sikeres támadáshoz szükséges offenzív kapacitások hiányában – beleértve az élőerőt – átfogó helyett maximum egy kisebb szakaszon kísérelheti meg Kijev a frontot áttörni. De az eddigiek alapján az sem fog érdemi változást hozni a háború menetében, ezt pedig Zelenszkij pontosan tudja. Lehet nem véletlen, hogy az államfő nem kívánta kommunikálni Reznyikov ellentámadási terveiről szólt nyilatkozatait.
„Az ukrán diverzáns alakulatok ellenben kifejezett veszélyt jelentenek a területek működésére”
A hétfőn nyilvánosságra került adatok alapján diverzáns alakulatok fel akarták robbantani a herszoni civil-katonai adminisztráció vezetőjének, Vlagyimir Szaldonak az autóját. Az improvizált robbanóeszköz észlelése után viszont még időben sikerült azt semlegesíteni, Szaldo védelmét pedig megerősítette az orosz haderő. Herszoni kollégájával szemben a harkovi Velikije Burluki település vezetője, Jevgenyij Junakov elleni merénylet sikeresen zárult. Vélhetően az Ukrán Biztonsági Szolgálat – SzBU – vagy a katonai hírszerzés – GUR – által a helyszínen elhelyezett bomba halálosan megsebesítette a mellette elhaladó Junakovot. Az ukrán kormányzathoz közeli források jelentése szerint jelenleg mintegy 30 fontosabb személy lehet a GUR célpontlistáján, akik likvidálásával Kijev demonstrálhatja a korábban emlegetett „kontrollált terror” taktikáját az orosz ellenőrzésű területeken.
A Vlagyimir Szaldo autója mellett talált robbanószerkezet
Forrás:Telegram
„A Donbasszban a hadműveleti szünet nem jelenti a harcok leállását, sőt”
Ismét inkább Szeverszk és Szlavjanszk térségében a későbbi nagyobb szabású offenzívát előkészítendő műveleteknek lehetünk tanúi. Avagy a személyi állomány rotálása és viszonylagos pihentetése mellett a környező ukrán védelmi állások folyamatos felszámolása zajlik. Ehhez az orosz fél főképp a tüzérséget és kisebb létszámú diverzáns alakulatokat alkalmaz. Jelentős eredménynek számít Bogorogyicsnoje település elfoglalása, mivel ezzel a Szlavjanszktól északra haladó ukrán védelem kulcspozíciója került orosz ellenőrzés alá. Utóbbival a jövőben tovább lehet növelni a Szlavjanszkra nehezedő nyomást. Hasonlóan Izjum környezetéhez, Szlavjanszk térségében is jelenleg főképp erdős területeken zajlanak a felőrlő harcok.
A Szlavjanszk környéki harcok állása 2022. július 11-én
Forrás:southfront.org
Az Artyomovszk/Bahmut menti frontszakaszon Klinovoje, Tripolje és Vlagyimirovka falvak elfoglalásával lehetővé vált az Artyomovszk-Szvetlodarszk főútvonal elvágása, így végre megindulhat az uglegorszki ukrán csapatok bekerítése.
„Közben úgy tűnik, Washington ismét emelni készül a téteket a fegyverszállítások esetében”
A Financial Times portálnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő forrás szerint ugyanis az amerikai kormányzat hamarosan újabb, nagyobb hatótávolságú fegyverzet szállítását jelentheti be az M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőkhöz. Bár a forrás pontosan nem emeltette, vajon melyik típus szerepelhet a csomagban, sokaknak egyértelműen az MGM-140 ATACMS cirkáló rakéta juthatott eszébe opcióként. A 300 kilométer hatótávolságú eszközökkel az ukrán haderő képes lenne mélyen az oroszországi hátországra, illetve annak létesítményeire csapást mérni a saját területéről. Ám mindez egyben a konfliktus egyelőre beláthatatlan eszkalációját is magával hozná, mivel így egyértelműen nyugati támadófegyverek jelennének meg ukrán kézben.
„Viszont van még egy harmadik megoldás is”
Nem elképzelhetetlen, hogy Kijev végül nem az ATACMS rakétákat kapja meg, ugyanis létezik egy köztes megoldás a jelenleg alkalmazott M31 GPS vezérelt rakéták és az ATACMS közé. Ez pedig nem más, mint a hivatalosan jelenleg még fejlesztés alatt álló megnövelt hatótávolságú ER GMLRS rakéta. A fejlesztő Lockheed Martin vállalat beszámolója szerint az eszköz képes akár 150 kilométeres távolságban is csapást mérni az ellenségre. Ezzel némileg magasabb hatótávolságot tud nyújtani, mint az ukrán arzenálban a maximális távolsági csapásmérésre alkalmazott Tocska-U ballisztikus rakéták. Az ER GMLRS által Washington egyszerre tudná bemutatni, hogy nagyobb hatótávolságú rakétatüzérséget szállít Ukrajnának, miközben a tényleges vörös vonalat jelentő cirkáló rakéták küldését nem lépi meg. Mintha az ukrán fejlesztésű Szmercs rakéta, az Olha amerikai verziója jelenne meg a harctéren. Illetve az sem kizárt, hogy ha mégis ATACMS érkezne, akkor az a korábbi modifikációkból kerülne ki, 300 helyett maximum 128-165 kilométeres hatótávolsággal. Bár az utóbbi opció még mindig egy szignifikáns eszkalációval érne fel Washington részéről, amit saját maga sem akar. Pontos információt vélhetően majd csak csomag részleteiről szóló sajtótájékoztatón kaphatunk.
HIMARS rendszer működés közben a gyártó által közzétett videón
„Érdemes röviden a HIMARS alkalmazásának taktikája mögé is benézni”
Mint azt az ukrán Legitimnij névre hallgató Telegram csatorna leírta, Kijev nyugati segítséggel egy egészen egyedi taktikát dolgozott ki a HIMARS rakéták használatára. Első menteben ugyanis a HIMARS szovjet megfelelőjének tekinthető BM-27 Uragan rakéta-sorozatvetők indítanak egy szalvót, amelyet nem sokkal utána Tocska-U ballisztikus rakéták követnek. Ez akár a helyi légvédelem túlterheléséhez is vezethet, de ami a fontosabb, egyszerűen a sok indított elfogórakéta következtében az utánpótlás megérkezéséig nem tudnak effektív védelmet nyújtani. Avagy egy bizonyos idősávban a légvédelem rakéták híján nem tud működni, és a HIMARS indítás pontosan ezt használja ki. Kiszámítva nagyjából mikorra fogyhat ki az ellenfél a légvédelmi rakétákból, az ukrán oldal akkor indítja a HIMARS-okat, amelyek így nagyobb akadály nélkül tudják eltalálni a célpontjaikat. Utóbbi taktika kifejezetten a szakadár népköztársaságok ellen hatásos, mivel az orosz haderőnél kisebb légvédelmi kapacitással rendelkeznek. Ráadásul a lőszer készletek felhalmozása is eltérően történik, szemben az ukrán vagy orosz hadsereggel, a szakadár népi milíciák jórészt még mindig központosítottan, és nem decentralizált módon oldják meg a lőszer készletek tárolását. Felismerve az újonnan alkalmazott ukrán taktikát, Moszkva megkezdte a légvédelmi egységek telepítését a hátország területére is, ám kérdés ez mennyire tudja összességében az ilyen túlterheléses támadásokat megakadályozni.
HIMARS rendszerhez tartozó rakéta maradványai a Luganszk melletti Alcsevszk településen
Forrás:Telegram
„Vélhetően részben a folyamatosan tartó ukrán tüzérségi belövésekre és a HIMARS rakéta-sorozatvetők által jelentett veszélyre válaszul, megjelentek Tocska-U ballisztikus rakéta indítók a szakadár hadrendben”
A lépés logikus abból a szempontból, hogy az orosz hadrendből kivont eszközök – akárcsak az időközben reaktivált T-62M harckocsik – helyi szinten kiválóan megfelelnek a szakadár igényeknek, sőt vélhetően kezelőket is lehet könnyen találni hozzájuk. Ellenben például egy Iszkander-M ballisztikus rakétánál a kiképzés hosszú hónapokat venne igénybe, és nem tudna a jelenlegi problémára azonnali választ adni. Viszont fontos leszögezni, a Tocska-U-k megjelenése egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen eszközök korábban donyecki kézen lettek volna, vagy a helyi népi milícia használta volna őket. Elég csak a kramatorszki rakéta támadás illusztris példáját vegyük, ahol egy olasz tévéstáb véletlen közvetítésének jóvoltából hamar kiderült, épp Kijev volt az, aki a területre lőtt saját Tocska-U rakétájával. Mégis Kijev és a Nyugat mind a mai napig Oroszországot és a szakadár népköztársaságokat vádolja az esettel.
Tocska-U indítók szállítása Donbasszba
„A hivatalos ukrán kommunikációban és egyes nyugati kutatóintézetek, elemzők által előszeretettel használt toposz ugyanis az orosz/szakadár Tocska-U indítások témaköre”
Avagy a precíziós készleteiből már március óta folyamatosan – de valahogy a valóságban mégsem – kifogyó Moszkva kénytelen a szovjet technikához nyúlni. Pedig a valós helyzet egyáltalán nem így fest, az orosz cirkáló és ballisztikus rakétakészletek mennyisége jócskán meghaladta a nyugati várakozásokat, amelyet csak kiegészített az időközben felpörgő hadiipari termelés. Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes szerint az ország hadiipara három műszakos termelésre átállva képes teljesíteni a folyamatosan felmerülő igényeket. Elég csak az ukrajnai stratégiai fontosságú célpontok elleni támadások igáslovának tekintett Kalibr és Iszkander rakétákat nézni, lassan fél év alatt mindenképp szükséges a készletek legalább részleges feltöltése.
„Ám ahogy a T-62M harckocsik, úgy a Tocska-U rakéták esetében sem kell Moszkvának a szovjet készletekhez nyúlni, mivel azokat éppen, hogy a donbasszi népköztársaságok védelmére adja át”
Fontos ezt a különbséget megérteni, mivel a szándékosan leegyszerűsítő és csúsztató narratívák végső következtetésként egy szovjet örökségből élő, összetákolt orosz haderő képét sugallják. Más kérdés a korábban Moszin-Nagant ismétlőpuskákkal harcoló szakadár haderő, és megint más az atomhatalom Moszkva hadserege. Pedig ahogy az ukrán, úgy az orosz valós képességek szándékos vagy vélt alábecslése jobb esetben csak hatalmas tervezési hiba, rosszabb esetben vágyvezérelt gondolkodás. Utóbbi esetben pedig hosszabb-rövidebb idő elteltével a valóság pofonja eléggé érzékeny csapást fog mérni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
