„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Ki tervezhetett gleiwitzi típusú provokációt Kalinyingrádban?

2026. nov. 22.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, amelyek szerint ukránok beszivárgást terveztek Kalinyingrádba, akkor az Occham-borotva elvét követve a legegyszerűbb magyarázat az, hogy ukrán provokációról van szó. Ez sokkal valószínűbb, mint az az Oroszországot vádoló összeesküvés-elmélet, amely jelenleg kering. Médiapartnerünk, a lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző, Andrew Korybko írása. A cikk eredetileg a szerző oldalán jelent meg.

Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on

Még valószínűtlenebbnek tűnik az az állítás, hogy a célpont éppen Kalinyingrád lett volna. Oroszország ugyanis annyira tart attól, hogy a NATO megszállja ezt az exklávéját, és a szövetség elrettentése érdekében még az atomfegyverek bevetésével is nyíltan fenyegetőzött. #moszkvater

Még valószínűtlenebbnek tűnik az az állítás, hogy a célpont éppen Kalinyingrád lett volna. Oroszország ugyanis annyira tart attól, hogy a NATO megszállja ezt az exklávéját, és a szövetség elrettentése érdekében még az atomfegyverek bevetésével is nyíltan fenyegetőzött.
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP

A konzervatív lengyel napilap, a Rzeczpospolita meg nem nevezett biztonsági szolgálati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország egy gleiwitzi típusú, „hamis zászló” alatt végrehajtott provokációt tervezett Kalinyingrádban. (A hivatkozás a nácik hírhedt akciójára utal, amelyet Lengyelország lerohanásának ürügyeként használtak fel.) A lap szerint a terv az volt, hogy a felelősséget Ukrajnára hárítsák, ehhez Lengyelországban tartózkodó ukrán állampolgárokat szerveztek volna be, akik a határon átlépve hajtottak volna végre egy terrortámadást. Tehát e verzió szerint a Kreml szervezett volna meg egy akciót saját polgárai ellen az exklávé területén. A Rzeczpospolita szerint a lengyel hatóságok által a közelmúltban a határon végrehajtott előzetesen be nem jelentett rendőrségi és terrorellenes művelet hiúsította meg ezt a provokációt.

„A provokáció célja az lett volna, hogy elmélyítse a Lengyelország és Ukrajna közötti szakadékot, és végső soron a két ország kapcsolatainak megszakadásához vezessen”

Bár a történet egyes olvasók számára meggyőzőnek tűnhet, nehéz elhinni, hogy Putyin jóváhagyott volna egy olyan „hamis zászló” alatti műveletet, amely saját polgárainak halálát okozta volna, ráadásul éppen Kalinyingrádban.

Amikor Radek Sikorski lengyel külügyminiszter szeptember közepén azzal kérkedett, hogy egy esetleges közvetlen háború esetén a NATO gyorsan legyőzné Oroszországot, az orosz tisztségviselők emlékeztették a szövetséget, országuk nukleáris fegyverekhez nyúlna, ha Kalinyingrádot támadás érné. Nem sokkal később Putyin is megerősítette ezt az álláspontot, a felek közötti erőviszonyok aszimmetriájára hivatkozva.

„Putyin ízig-vérig pragmatikus politikus, aki a harmadik világháború elkerülése érdekében többször is tartózkodott attól, hogy megtorló lépésekkel eszkalálja a konfliktust a NATO-val vagy Ukrajnával szemben”

Olyan mértékben ódzkodott a helyzet elmérgesítésétől még az Ukrajna által a NATO közreműködésével 2025 nyarán, Oroszország nukleáris triádja ellen végrehajtott „Pókháló” (Operation Spiderweb) hadművelet után is, hogy a Nyugat már nem hiszi el, megvan benne a szándék az elrettentésre, és érvényt szerez országa „vörös vonalainak”. Ez magyarázatot ad arra, miért hagyta figyelmen kívül Franciaország Oroszország ismételt fenyegetéseit, miszerint célba veszik az Ukrajnában tartózkodó külföldi erőket, és miért vezényelt mégis saját katonákat az országba a nyár folyamán. Fontos megjegyezni, hogy sem orosz, sem francia, sem ukrán hivatalos forrás nem számolt be arról, hogy akár egyetlen támadás is érte volna őket.

Sőt, Szergej Lavrov külügyminiszter egy erre vonatkozó kérdésre csupán annyit válaszolt, hogy Moszkva a rendelkezésre álló csatornákon keresztül jelezte aggodalmait, és ezzel le is zárta a témát.

„Egyértelmű, hogy Putyinnak esze ágában sincs fokozni a feszültséget a NATO-val, így elképzelhetetlen, hogy ő hagyott volna jóvá egy ilyen célú „hamis zászlós” (false flag) műveletet”

Még valószínűtlenebbnek tűnik az az állítás, hogy a célpont éppen Kalinyingrád lett volna. Oroszország ugyanis annyira tart attól, hogy a NATO megszállja ezt az exklávéját, és a szövetség elrettentése érdekében még az atomfegyverek bevetésével is nyíltan fenyegetőzött.

Ha feltételezzük, hogy Lengyelország valóban olyan hírszerzési információkhoz jutott, miszerint ukránok egy csoportja be akart hatolni Kalinyingrádba, akkor az Occam borotvája elvét alkalmazva a legegyszerűbb magyarázat tűnik a legvalószínűbbnek. Nevezetesen, hogy ukrán provokációról van szó. Köztudott, hogy Kijevnek számos ügynöke lehet a Lengyelországban tartózkodó, mintegy egymillió ukrán állampolgár soraiban. Emellett Ukrajnának érdekében állhat a NATO és Oroszország közötti feszültség fokozása, Moszkva pedig korábban már vádolta Kijevet azzal, hogy e célból „hamis zászlós” akciókat tervez. Egy ilyen incidens – amennyiben az orosz határőrök az ukrán behatolók megállítása érdekében Lengyelország területére tüzelnek – határokon átnyúló fegyveres összecsapáshoz vezetett volna.

„Ez olyan válságot robbanthatott volna ki a NATO és Oroszország között, amelyről Zelenszkij vélhetően azt remélte, hogy kisiklatja az újonnan újraindult békefolyamatot”

Éppen egy ilyen forgatókönyv megelőzése érdekében szorgalmazta a múlt hónapban az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsa (RIAC) egy válságkezelő csatorna létrehozását Oroszország, Lengyelország és az Egyesült Államok között. Erre most minden eddiginél nagyobb szükség van.

MEGOSZTÁS

#moszkvater
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

    2026. nov. 21.
    A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

    Sencsenben visszatért a nagyhatalmi diplomácia

    2026. nov. 21.
    A világ újrafelosztása elmaradt, nagy egyezmények sem születtek, ettől azonban Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin első hármas ...

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 21.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater