//Vlagyivosztok és a cápa

Vlagyivosztok és a cápa

MEGOSZTÁS

A tengermelléki határvidék fővárosát Vlagyivosztokot 1860-ban alapították. Itt található Oroszország távolkeleti multikulturális központja és a térség legnagyobb kereskedelmi kikötője is. A város nem mellesleg a Csendes-óceáni flotta bázisának is helyet ad. Vlagyivosztok a világ leghosszabb vasútvonalának, a transzszibériai vasútnak a végállomása is, mely Moszkvából indulva 9288,2 km hosszú utat tesz meg. A transzszibériai vonatozás reneszánszát éli manapság, mely utazás során – több megállással – az összes nagyobb szibériai város megtekinthető.

Vlagyivosztok látképe a Sasfészek hegyről #moszkvater
Vlagyivosztok látképe a Sasfészek hegyről
Fotó:EUROPRESS/AFP/Vitaliy Ankov/Sputnik

Vlagyivosztok nem nagy, mindösszesen 600 000 lakosú. Nem véletlenül nevezik Ázsia kapujának, hiszen Korea, Kína és Japán „karnyújtásnyira” helyezkedik el. A helyiek szinte kizárólag Japánból behozott, jobbkormányos autókkal közlekednek. Elsőre furcsának tűnik, de megszokható, legalábbis ezt állítják a helyiek. A turistáknak érdemes elidőzni itt egy pár napra, hiszen a város és környéke rengeteg érdekességet tartogat számukra. Itt található Oroszország legszínvonalasabb Óceanáriuma, a Leopárd nemzeti park, a Csendes-óceáni flotta múzeuma, a C-56-os tengeralattjáró emlékműve, a vlagyivosztoki erőd, a botanikus kert és a Vlagyivosztoki sikló. Ez utóbbi történetét hadd osszam meg Önökkel röviden: Nyikita Hruscsov – ukrán származású – szovjet főtitkár 1959-ben Vlagyivosztok érintésével tért haza amerikai útjáról. Az Amerikában ért élmények birtokában Hruscsov úgy gondolta, Vlagyivosztok lehetne a szovjet San-Francisco. Ezért elrendelte, hogy a közeli dombra építsenek siklót. A gond ezzel csak az volt, hogy a projekt miatt kardinálisan megváltozott a város kinézete, sokak szerint tájidegen jelleget öltött. Mindenesetre minden rosszban van valami jó, 1962 óta bárki – hét perc alatt – feljuthat a sikló tetejénél található kilátóba és gyönyörködhet a város látványában. De ne időzzünk tovább Hruscsovnál, aki valljuk be, nagyobb problémákat is okozott a vlagyivosztoki sikló megvalósításánál. Gondolok itt az oroszországi Krím Ukrajnához történő hozzácsatolására. Lehet, hogy most egy vagy több gonddal kevesebb lenne a világban.

A vlagyivosztoki környék strandjai, szigetei is nagy élményt nyújtanak. Nem érdemes kihagyni az Amúr, Üveg, Égszínkék strandokat, a Popov és az Elena szigeteket. Mára turistalátványosságnak számít az említett Üvegpart, melynek keletkezése kevésbé romantikus: tonnaszám dobálták a színes üres üvegeket az Ussuri-öbölbe, mely sok-sok idő elteltével éppúgy lecsiszolódott mint kövekből, kavicsokból a homok. Ha azonban keletkezésének körülményeit félre tudjuk tenni, káprázatos látványt nyújt.

Ami még érdekesség, hogy halakban gazdag régióról lévén szó, a cápák is kedvelik a környéket. Az őshonos heringcápa a legelterjedtebb a környéken, amely a nagy fehércápa kisebb rokona, és hasonlóan veszélyt jelenthet az ember számára. A nyári időszakban mindkét faj felbukkanhat a sekély vízekben, annak ellenére, hogy télen az északi áramlatok által hozott hideg víz miatt a tenger be is fagyhat. Szerencsére a cápatámadások nem gyakoriak, de a 2016-os év különösen tragikusan alakult ebből a szempontból, mert három esetet is regisztráltak.

#moszkvaterA gasztronómiát illetően is nagyon érdekes hely Vlagyivosztok. A területet eredendően kínaiak és koreaiak lakták. Aztán a Bajkálon túli területekről, illetve az ország európai részéről ukránok, beloruszok, moldávok, lettek is érkeztek és megtelepedtek itt. Zömével leszerelt szovjet katonákról volt szó, akiknek tetszett a környék és családot alapítva Vlagyivosztokban képzelték el jövőjüket.

Ezért ha a helyi emberek konyhájába bepillantunk, találkozhatunk ukrán borcs levessel, orosz scsi levessel vagy palacsintával, közép-ázsiai plovval, koreai kimchivel, de szibériai pilményivel is. És persze fellelhetőek a halak minden mennyiségben, és a gigantikus méretű különböző rákfajták sem számítanak luxus eledelnek errefelé. Nem szabad kifelejteni, hogy a tajga által biztosított bio ételek, mint például a vadfokhagyma, a fenyőmag, a bogyós gyümölcsök, gombák sokasága csak gazdagítja a mindennapi menüsorokat.

Ha már az óceán mellé kalauzoltam Önöket, együnk egy félelmetes állat húsából! Ismerjenek meg egy egyszerűen elkészíthető cápás receptet! Nagy rajongója vagyok minden tengeri halnak és herkentyűnek. Itthon sajnos sokan nem igen szeretik a halat. Nekik – bármenyire furcsán is hangzik -, különösen javaslom, hogy kezdjék a halételekkel való ismerkedést a cápával. Tegyük félre a sztereotípiát! A cápa, ha már a tányérunkon van, ugyanolyan hal mint a többi. Rengeteg, több mint 370 fajtája létezik, persze nem mindegyik ehető. A cápák porcos halak, így a filézéssel sincs sok gond, ami lényeges, hiszen sokakat már ez is elriaszt.  Ráadásul fehér húsú, alacsony zsírtartalmú halról van szó. Ráadásul értékes olyan szempontból is, hogy biztosan nem tenyésztett. Azok számára, akiket zavar a hal illata, azt javasolnám, hogy a feldolgozást megelőzően tegyék tejbe a cápa húsát néhány órára, így semlegesíthetik annak illatát. Más teendő nincs. Talán annyi, hogy a cápa és minden egyéb hal  túlfűszerezése tilos! A cápát ugyan klasszikusan steak formájában fogyasztják, most egy másfajta elkészítési módot mutatnék be Önöknek. Ismerjék meg cápa receptemet kicsit másképpen, a Távol-Kelet által ihletve!

#moszkvaterMacskacápa szójaszószban párolva

Hozzávalók: 1 egész macskacápa (kb.60 dkg), 5-6 evőkanál szójaszósz, 4 evőkanál olívaolaj, 1 db citrom, 1 fej fokhagyma, tarkabors

A cápát megmossuk. Mivel most nem a cápa-steaket készítjük el, ezért a tejbe áztatást is mellőzzük. Ehhez a recepthez szójaszószra lesz szükségünk, ebben pácoljuk a macskacápát két órán keresztül. Javaslom, hogy koreai vagy japán szójaszószt használjanak, mert az nem olyan sűrű mint a kínai és egyáltalán nem édes. A pácolást követően a halat egészben a tepsibe helyezzük, és a hasüregébe rakjuk a felszeletelt citromkarikákat és a fokhagymagerezdeket. Az előkészületek végén felülről meglocsoljuk a halat olivaolajjal és borsozzuk. Aki szeretné, facsarhat még egy kis citromlevet is a cápa tetejére.  Sózni nem kell, hiszen a szójaszószban elegendő só van. A tepsit sütőbe helyezve, 200 fokon 30 perc alatt készre pároljuk. Fogyasztáskor vegyük figyelembe, hogy a macskacápa bőre páncélszerű, azt minden esetben távolítsuk el. A „páncélruha” alatt fantasztikusan puha, porhanyós hússal fogunk találkozni. A köret szabadon választható. Szerintem jól passzol hozzá a tepsis burgonya és a párolt zöldségek egyvelege. Jó étvágyat kívánok hozzá!

MEGOSZTÁS