„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A most vízre bocsátott Csukotka, és a többi, 22220-as projektszámú, 9-es jégosztályú atomjégtörő közös jellemzője, hogy kettős merülésűek”
Forrás:Roszatom
Vlagyimir Putyin példaértékűnek nevezte a projektet. „Pontosan így kell fejlődnie az egész hazai gazdaságnak a saját fejlesztésű technológia, és az áttörést jelentő saját tudományos megoldások mentén. Újfent hangsúlyozni szeretném, hogy az Északi-tenger mentén fekvő területek fejlesztése, és az északi-tengeri hajózási útvonalon bonyolított teherforgalom növelésére vonatkozó terveink megvalósítása közvetlenül függ az ország jégtörő flottájának megerősítésétől. Ismert, hogy ambiciózus céljaink vannak és nagyon sok munkára van még szükség ahhoz, hogy ezek teljesüljenek” – hangsúlyozta az orosz elnök.
„Új jégtörőkre van szükség az északi-tengeri hajózási útvonal és az orosz sarkvidék fejlesztéséhez. Az elmúlt évtizedben ezen az útvonalon mintegy tízszeresére nőtt az áruforgalom, és évről évre újabb rekordok születnek. Idén is folytatódik ez a dinamika, felülmúljuk az előző év azonos időszakának mutatóit. A tranzitforgalom is növekszik, köszönhetően a nyugati helyett a keleti irányból történő forgalomnak. Idén eddig már több mint 3 millió tonna tranzitárut szállítottak, ami 40 százalékkal több, mint tavaly volt”
– hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezetője. A hagyománynak megfelelően a jégtörők vízre bocsátásakor a hajót „megkeresztelik”, azaz egy üveg pezsgőt törnek el a hajó orrán, amelynek szétáradó habja jelképezi a hajó első érintkezését a tenger hullámával. A „keresztelést” ezúttal Jelena Smeljova, a Szíriusz Egyetem Tehetség és siker elnevezésű alapítványának vezetője végezte el. Emlékeztetett rá, hogy a hajózás biztosítása mellett az Északi-sarkvidék kutatói, köztük a Szíriusz tudósai is nagy hasznát veszik az atomjégtörőknek. Mint mondta, 45 nap után épp most tért vissza az egyik tudományos expedíció, amely azt tanulmányozta, hogy miként hat az örök fagy a tengerek szén-dioxid szintjének változására, emellett rengeteg talaj- és vízmintát vettek az expedíció során.
„Jó lenne, ha az atomjégtörők a jövőben még inkább be tudnának kapcsolódni a tudományos kutatásokba. Ez fontos annak érdekében, hogy megerősítsük pozíciónkat az Északi-sarkvidék tudományos feltérképezése terén, miután ez Oroszország tudományos és technológiai fejlesztési stratégiájának egyik fő prioritása”
– hangsúlyozta Jelena Smeljova. Miután vízre bocsátották a Csukotkát, folytatódik a hajótest és a felépítmények, illetve a gépészeti berendezések szerelése. A legújabb orosz atomjégtörő várhatóan 2026-ban kezdi meg a szolgálatot.
„Jelenleg hét atomjégtörő üzemel az Északi-sarkvidéken”
A három univerzális atomjégtörő, az Arktyika, a Szibir és az Urál az új generációhoz tartozik, a régebbiek közül a Jamal, az 50 Let Pobedi, a Tajmir és a Vajgacs képezi a flotta részét. A Balti Hajógyárban egyidejűleg három új atomjégtörő hajó készül. Az év végén várhatóan felvonják a zászlót és átadják a Jakutyiját. Idén januárban Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében megkezdődött a Leningrád névre keresztelt atomjégtörő építése, és a távol-keleti Zvezda Hajógyárban folytatódik a legnagyobb teljesítményű orosz atomjégtörő, a flotta majdani zászlóshajója, a 10510-es projektszámú Rosszija építése is.
„A most vízre bocsátott Csukotka, és a többi, 22220-as projektszámú, 9-es jégosztályú atomjégtörő közös jellemzője, hogy kettős merülésűek”
Ez azt jelenti, hogy képesek a nagy szibériai folyók torkolatának sekély vizén is törni a jeget, használhatóvá téve télen is a kikötőket, illetve tavasszal a jégzajlás idején is bevethetők az áradásokat okozó jégtorlaszok ellen. A most vízre bocsátott Csukotkát 2020-ban kezdték el építeni. A meghajtást biztosító két RITM-200-as reaktort, illetve a főegységeket már a szárazdokkban beépítették.
„Az északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb utat biztosítja Eurázsia nyugati része és az ázsiai-csendes-óceáni térség között”
Az útvonal a Barents- és a Kara-tenger határán kezdődik (a Kara-kapu-szorosnál), és a Bering-szorosnál (Gyezsnyov-foknál) ér véget. Az útvonal teljes hossza 5600 kilométer, az Északi-sarki-óceán, ismertebb nevén a Jeges-tenger (a Kara-, Laptyev-, Kelet-Szibériai- és Csukcs-tenger) mentén húzódik és az Északi-sarkvidék kikötőit és Szibéria nagy folyóit szolgálja ki. Az Oroszoroszági Föderáció sarkvidéki területein hat jelentős kikötő működik: Szabetta, Dikszon, Dugyinka, Hatanga, Tyikszi és Pevek.
2018-ban az Oroszoroszági Föderáció kormánya a Roszatomot bízta meg az északi-tengeri hajózási útvonal működtetésével, és az infrastruktúra üzemeltetésével. A Roszatom felügyeli az Északi-tengeri útvonal fejlesztése elnevezésű össz-szövetségi projektet, valamint részt vesz az északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig, illetve a 2030-ig szóló térségfejlesztési tervének megvalósításában.
„A Roszatom egyik stratégiai célja, hogy az északi-tengeri útvonalat olyan hatékony közlekedési artériává tegye, amely összeköti Európát, Oroszországot és az ázsiai-csendes-óceáni térséget”
Jelenleg zajlik az úgynevezett nagy északi-tengeri hajózási útvonal projekt kidolgozása, amely egy Kalinyingrádtól és Szentpétervártól Vlagyivosztokig terjedő közlekedési folyosót biztosít majd.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
