Kemény figyelmeztetést küldött a Roszatom

„A Paks II. Atomerőmű építésének bármilyen, a főbb paraméterek felülvizsgálatából eredő további késedelme elkerülhetetlenül hatással lenne Magyarország fejlődésére, és a lakosság jólétére is” – figyelmeztetett Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.

„A Paks II. Atomerőmű építése nemzetközi projekt. Az orosz és magyar vállalatok mellett amerikai, cseh, francia, holland, német, osztrák, svájci, szlovák, és török vállalatok is részt vesznek benne. A Paks II. Atomerőmű építésén jelenleg mintegy 500 ember dolgozik”
Fotó:EUROPRESS/Attila KISBENEDEK/AFP

A Roszatom vezérigazgatója az orosz sajtónak nyilatkozva részletesen beszélt a Paks II. Atomerőmű projekt helyzetéről és kitért a magyar féllel folytatott együttműködésre is. Konkrét kérdésre válaszolva Alekszej Lihacsov elmondta, hogy a paksi építkezés felgyorsult,

„a Roszatom a projekt magyar megrendelőjével egyeztetett tervhez tartja magát”

A Roszatom első embere emlékeztetett arra, hogy februárban megtörtént az első betonöntés a paksi 5. blokk reaktorépületének alapozásán. „Az alapozás 80 százalékban már elkészült és eddig több mint 18 ezer köbméter betont dolgoztak be az alaptestbe” – mondta. Kiemelte, hogy óriási mennyiségről van szó, miután hét olimpiai úszómedence térfogatának megfelelő mennyiségű betont használtak fel eddig. A tervek szerint – tette hozzá – az 5. blokk reaktorépületének alapozása még a tél előtt befejeződik. „A 6. blokkon jelenleg a földmunkák zajlanak a reaktorépület munkagödrének kialakítása érdekében.  A földmunkák ütemesen, a tervek szerint haladnak, és az év végéig ezen a blokkon is megkezdődik az első betonöntés előkészítése.

„Közben a Paks II. Atomerőmű berendezéseinek gyártása is teljes lendülettel zajlik”

Az új atomerőmű első nagyméretű berendezését – a 730 tonnás zónaolvadék csapdát – 2024. augusztus 1-jén már leszállították az építkezésre. A Roszatomhoz tartozó gyárakban megkezdték mindkét blokk reaktorainak gyártását. Az 5. blokk reaktortartályának részegységei teljesen elkészültek, és hamarosan megkezdődik a reaktortartály összeszerelése is. A 6. blokk reaktortartály részegységeinek gyártása szintén az ütemtervnek megfelelően halad. A francia Alstom cég szállítja a Paks II. Atomerőműhöz turbinákat és a hozzá tartozó berendezéseket, a turbinák gyártása 2025 áprilisában megkezdődött a franciaországi Belfort-ban.

„A Paks II. Atomerőmű építése nemzetközi projekt. Az orosz és magyar vállalatok mellett amerikai, cseh, francia, holland, német, osztrák, svájci, szlovák, és török vállalatok is részt vesznek benne. A Paks II. Atomerőmű építésén jelenleg mintegy 500 ember dolgozik”

– mondta Alekszej Lihacsov. „Ami a második, a magyar féllel folytatott együttműködésre vonatkozó kérdést illeti, egy hónapja a magyar megrendelő, (a Paks II. Atomerőmű Zrt.) vezetősége megváltozott. Munkakapcsolatot létesítettünk az új vezetőséggel, és együttműködünk. Ami pedig az új magyar kormánnyal folytatott interakciót illeti, ahogy korábban is jeleztük, készen állunk a párbeszédre, ahogy arra is, hogy tényszerű és számszerűsíthető válaszokat adjunk a magyar kormány minden kérdésére” – mondta Alekszej Lihacsov.

„Eddig nem kaptunk megkeresést”

– jegyezte meg a Roszatom vezérigazgatója. Majd Lihacsov azzal folytatta, hogy „számos nyilatkozatot és különféle közlést látunk a magyar médiában a projekttel kapcsolatban. Abban bízunk, hogy a magyarországi energiabiztonságról és az atomenergia szerepéről szóló párbeszéd pragmatikus és konstruktív mederben fog zajlani. Az ország fejlődése a lehető leggyorsabb választ igényli a gazdaságot érintő energetikai kihívásokra” – tette hozzá. „Szakértők szerint a Paks II. Atomerőmű építési projektjének bármilyen további késedelme, amely a főbb paramétereinek felülvizsgálatából ered, elkerülhetetlenül hatással lenne az egész ország fejlődésére, és a lakosság jólétére is” -hangsúlyozta a Roszatom vezérigazgatója.

„E sorokat olvasva megállapíthatjuk, hogy a Roszatomnak kezd fogyni a türelme. Nem véletlenül, hiszen miközben a kormány és holdudvara időről-időre azt lebegteti, hogy felül kell vizsgálni a projektet, a megválasztása óta nem kereste meg a Roszatomot”

Így nem világos, hogy mit is akar az új magyar kormány kezdeni Pakssal. A projekt egyes részleteit – így például az árat – akarja újratárgyalni, avagy az egész építkezést leállítani. Csak a kérdések szaporodtak a Duna vízszintjének csökkenése miatt kialakult helyzetben is. Miközben a részleges leállás megmutatta, hogy milyen helyzetet teremtene Paks kiesése, a kormány lépései és kommunikációja legalábbis félreérthető következtetésekre adtak okot. Sokakban joggal merülhetett fel, hogy a helyzet hiszterizálásával végül az egész Paks projektet akarja ellehetetleníteni. Azt lehetet hinni, hogy a blokkok leállítása körüli vita politikai döntést készít elő, az oroszellenes gazdasági befolyás – nyugati érdekeltségű SMR-ek – és/vagy az atomellenes zöldlobbi érdeke is benne van. Aligha véletlen, hogy a kormányhoz közelálló sajtóban felerősödtek azok a hangok, amelyek megkérdőjelezik az atomerőmű fontosságát.

„Nehéz hinni a Tisza atomenergia iránti elkötelezettségében”

Az Energiaügyi Minisztérium villamosításért felelős helyettes államtitkára, Bart István, például a magyar atomenergiaellenes lobbi korábbi vezetője, az Energiaklub nevű szervezetben, osztrák állami pénzből évekig támadta a paksi bővítést. A Tisza az elmúlt évben ráadásul több olyan európai szankciós kezdeményezést is megszavazott, ami ellehetetlenítené Paksot. Az új kormány három hónapja arról beszél, hogy felülvizsgálja és potenciálisan újratárgyalná a Paks 2 szerződést. Utóbbi egyet jelenthetne akár a beruházás végével is.

„Egy ilyen esetleges döntés azonban nemcsak a hazai ellátásbiztonságot és a villanyáram árát befolyásolná, de a kilépésnek a Paks II. projektből komoly, több milliárd eurós pénzügyi következménye is lehetne”

A Világgazdaság a minap ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a végéhez közeleg Paks II. átvilágítása, és lassan meg kell hozni a nagy döntést. A lap rámutat, hogy a gazdaságossági és az észszerűségi szempontok alapján akár módosításokkal, de az eredeti fővállalkozóval és orosz technológiával épülhetne meg a legrövidebb idő alatt a Paks II. A Világgazdaság körbejárta azt is, hogy mivel járhatnának az eredetitől eltérő – például új beruházó keresése – elképzelések. Így van nemzetközi példa arra – Mohi, Temelín -, hogy egy atomerőmű építését nem az fejezi be, aki elkezdte, csakhogy egy ilyen váltás mindenhol nehézségeket okozott. S itt nemcsak technológiai összeférhetetlenségről van szó, hanem súlyos csúszásokról vagy éppen a Westinghouse esetében a korábbi példák esetében az ár érzékelhető emelkedéséről is. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen döntés esetén a szerződéses kötelezettségek alapján feltehetően akár 2-3 milliárd eurót kellene kifizetni a Roszatomnak.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com