„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„működő SMR-technológiával egyedül Oroszország rendelkezik a világon”
Fotó:Roszatom
A Roszatom 9 országban 28 nagy, közepes és kis teljesítményű atomerőművi blokkot épít jelenleg . Erről Alekszej Lihacsov az orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója az atomenergetika fejlesztéséről Vlagyimir Putyin elnök részvételével augusztus 20-án rendezett tanácskozáson beszélt.
„A moszkvai tanácskozással egyidejűleg Kínában megkezdődött a Roszatom által épített Tianvani Atomerőmű 7. blokkjának üzembe helyezése az üzemanyag reaktorba helyezésével”
Magyarországon kívül Indiában, Kínában, Törökországban, Egyiptomban, Iránban, Bangladesben is ütemesen zajlik a munka, illetve megkezdődött Üzbegisztánban is az építkezés, ahol két nagy 1000 MW-os, illetve két kis moduláris blokk épül. Kazahsztánban a telephely kutatása zajlik jelenleg, ahol két VVER-1200-as blokk valósul meg. A Roszatom megállapodást kötött hat országgal további 17 erőművi blokk építéséről, köztük Vietnammal.
„További 15 országgal zajlanak tárgyalások, a cél 50 különböző teljesítményű blokk építése szerte a világban”
Alekszej Lihacsov a Roszatom oroszországi tevékenységéről szólva elmondta, hogy az állami atomenergetikai vállalat a legnagyobb villamosenergia-termelő az országban, tavaly több mint 218 milliárd kilowattóra (218 terawattóra) elektromos energiát állított elő 11 atomerőművének 34 blokkjában, illetve a hozzá tartozó szél és hőerőművekkel együtt a termelés elérte a 230 terawattórát. Beszámolt arról is, hogy
„a 2024-ben elfogadott, az atomenergia fejlesztéséről szóló 2042-ig szóló kormányprogram értelmében 13 régi atomerőművi blokkot, a meglévő orosz atomerőművi kapacitás egyharmadát váltják fel új korszerű egységekkel”
Új atomerőművek is épülnek a távol-keleten, a tengermelléki Primorszkaja és a Habarovszki atomerőmű mellett az ország európai részén a Kola-félszigeten is épül új blokk. A tervek szerint 2045-re a jelenlegi 20-ról 25 százalékra nő az atomenergetikai részaránya az oroszországi energiamixben.
Különösen nagy hangsúlyt fektet a Roszatom a szériában készülő és külföldön is keresett VVER-1000-es, VVER-1200-as, illetve a jelenlegi legnagyobb egységteljesítményű VVER-TOI blokkok sorozatgyártása mellett egy közepes teljesítményű VVER-600-as blokk fejlesztésére, illetve sorozatban gyártják a kis moduláris RITM-200-as SMR-reaktorokat, amelyek úszó illetve szárazföldi kivitelben is léteznek. Eddig ezekből 15 készült és további 13 gyártása folyamatban van. Alekszej Lihacsov hangsúlyozta, hogy
„működő SMR-technológiával – pontosítsunk, kereskedelmi forgalomra képes technológiával (a szerk.) – egyedül Oroszország rendelkezik a világon. Ezzel sem sokkal – míg máshol inkább csak fejlesztési, engedélyezési fázisban vannak a dolgok -, így e technológia elterjedésére rövid időn belül nem lehet számítani”
Ezenkívül mikroerőmű projektjei is vannak a Roszatomnak, a Shelf és az Elena termoelektromos erőművek évtizedekig képesek autonóm módon működni.
Kiemelten beszélt a Roszatom vezérigazgatója az atomenergetikában paradigmaváltást jelentő negyedik generációs energiarendszerek fejlesztéséről is. Hangsúlyosan szólt a Szeverszkben épülő BRESZT OD-300 kísérleti demonstrációs célú erőmű komplexumról, ahol egy gyorsneutronos, 300 megawatt teljesítményű ólomhűtésű reaktor épül. A 2030-ra megvalósuló projekt lehetővé teszi az az üzemanyagciklus zárását, miután ezen a telephelyen létesül egy, a kiégett nukleáris üzemanyagot újra feldolgozó üzem, illetve egy üzemanyag gyártó részleg is. A fokozott biztonság mellett az újgenerációs reaktorok az urán-238 izotópjának az üzemanyag ciklusba történő bevonásával lehetővé teszik a felhalmozott kiégett üzemanyag újra hasznosítását és a nagy felezési idejű izotópok kiégetésével a nukleáris hulladék mennyiségének csökkentését is.
„A reaktorok következő generációjaként az urali Belojarszki Atomerőműben már épül az első BN-1200 gyorsneutronos nátriumhűtésű reaktor, gigawattos kapacitással”
Ezek a kereskedelmi célú gyorsneutronos reaktorok és az általuk megvalósuló kétkomponensű atomenergia növelik az energiarendszerek stabilitását, és gazdaságosabbá teszik azok működését, ezzel erősítve az orosz atomenergetika szerepét a globális színtéren.
Alekszej Lihacsov arról is beszélt, hogy a fejlesztések nyomán a reaktorok és berendezéseik gyártását tekintve a Roszatom teljesen önellátó, a turbinagyártás tekintetében 80 százalék a hazai gyártás részaránya és saját atomerőművi irányítástechnika rendszert fejlesztettek ki. A Roszatom vezére megemlítette a Dimitrovgrádi gyorsneutronos kutatóreaktort, ami egyedülálló létesítmény lesz a világon. Beszámolt arról is, hogy
„a szabályozott termonukleáris fúzió területén ma óriási a verseny miután az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kínában is fejlesztenek fúziós reaktorokat”
A Roszatom a Kurcsatov Intézettel közösen egy olyan tokamakot fejleszt, ami valódi technológiai vezető szerepet biztosíthat Oroszország számára ezen a rendkívül tudásigényes területen is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
űrhajós says:
Az atomerőmű minden esetben egyedi gyártmány. Csak úgy lehet építeni, ha a helyi adottságokat, geológia, éghajlat, stb. figyelembe veszik. Sajnos ezek is változnak. Paks építésekor még nem volt olyan helyzet elképzelhető, hogy a Dunában kevés víz legyen.
Akárki mond olyan butaságokat, hogy az erőmű orosz és lám megbízhatatlan, maga Teller Ede nyilvánította anno a világ egyik legbiztonságosabb reaktorának. Teller Ede pedig értett hozzá.
HandaBandy says:
“kereskedelmi forgalomra képes technológiával ”
Magyarország pedig a bizonytalan USA-béli és francia technológiával kokettál. Meglátásom szerint a szövetségesi hűséget nem mindig célszerű a gazdasági ostobasággal összekeverni.