A május 10-ről elhalasztott lengyel elnökválasztás igazi tétje, hogy visszatérnek-e a hatalom egyik meghatározó posztjára a polgári liberális erők, avagy a kormányzó nemzeti konzervatív oldal visszaveri a támadást és megerősíti a pozícióit. Az esélyes a jelenlegi elnök Andrzej Duda, ám választás valószínűleg csak a második fordulóban dől el, ahol már minden lehetséges.

Andrzej Duda a vasárnapi lengyel elnökválasztás esélyese, ám szinte biztos, hogy a csata csak a július 12-én sorra kerülő második fordulóban dől el a jelenlegi államfő és első számú kihívója, a varsói főpolgármester Rafal Trzaskowski között. Míg most, az első fordulóban az IRBIS közvélemény-kutató felmérése alapján a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció jelöltjének 27,3 százalékával szemben a kormányzó erő által támogatott Duda 43,1 százalékot érhet el, addig a második körben már csak hibahatáron belüli különbséget mutatnak az előrejelzések. Így aztán július 12-én az oda bejutó két jelöltnek minden szavazatért meg kell küzdenie. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) még bízik abban, hogy szavazóik mozgósításával és az ellenzék híveinek „távol tartásával” Duda már az első körben győzhet, ám erre kicsi az esély. Már csak azért is, mert az IRBIS által jelzett, valamivel 60 százalék feletti részvétel minden oldal mozgósítását feltételezi.

„Különösebben azonban nem változtatott az erőviszonyokon az sem, hogy a kampány hajrájában a lengyel államfőt a Fehér Házban fogadta a Donald Trump”

Így aztán már most is, de július 12-én mindenképpen előtérbe kerülnek a még ingadozók, és voksaikért komoly küzdelem lesz. Különösen a második körben, hiszen ott még nagyjából 9 százalék nem döntötte el, hogy kire adja majd a voksát. Úgy tűnik, Duda hozza a vidéket és a kisebb településeket, míg Trzaskowski a nagyvárosokat. Döntő lehet, hogy a köztes városokban merre billen a mérleg nyelve, és a másik hazai pályájának tekinthető helyeken a vesztes mennyi szavazatot tud szerezni.

„A hivatalban lévő elnök az elmúlt évek jobboldali kormányzásának – különösen a szociális téren látványos – sikereire alapozhat, míg az ellenzéki jelölt mellett szól, hogy ő van lendületben”

Jó húzásnak bizonyult, hogy a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció menet közben jelöltet váltott, és végső kétségbeesésében a szejm alelnöke, Malgorzata Kidawa-Blonska helyett a sikeres varsói főpolgármestert vetette. Rafal Trzaskowski pillanatok alatt felsorakoztatta maga mögött a liberális választókat, és visszavette a vezetést az ellenzéki oldalon a független jelöltek közül jelentősebb támogatást élvező Szymon Holowniától (10,1 százalék), a PiS-kormánnyal szemben kritikus TVN kereskedelmi televízióhoz közel álló, „liberális katolikusként” ismert közírótól, valamint a Lengyel Néppárt (PSL) elnökétől, Wladyslaw Kosiniak-Kamysztól (7,5 százalék). A többi jelölt eredménye a futottak még kategóriába tartozik.

„Ez is mutatja, hogy a lengyel politikai paletta kétosztatú, szinte kizárólag a PiS és a Polgári Platform szembenállásáról szól”

Így aztán az is kérdéses, hogy a kieső ellenzéki jelöltek szavazói elmennek-e a második körben szavazni az erősen liberális Trzaskowskira. A Polgári Platform hívei azonban biztosan ott lesznek, hiszen Trzaskowski jelölése visszahozta a reményeiket, a varsói főpolgármesterben igazi potenciált látnak, így hosszú idő után először növekedett az első számú ellenzéki párt népszerűsége.

„A társadalom mély megosztottsága jegyében egy konzervatív és egy liberális modell és program feszül egymással szemben. A jelenlegi elnök a hagyományos családmodell mellett foglal állást, míg fő választási riválisa főpolgármesterként például az LMBTQ közösséget érintően is több intézkedést hozott”

A választás eredeti időpontja, május 10. után újraindult kampány a szavazás körüli belpolitikai viták közepette zajlott. Új színt ebbeTrzaskowski megjelenése hozott, aki megpróbálta kihasználta az ebből adódó előnyöket. Jól tudja, hogy győzelme megtörné a Jog és Igazságosság diadalmenetét, így mindenek előtt a kormányzó erő elfáradására apellál, bírálja a járvány kezelését és a vele szemben elégedetleneket igyekszik mozgósítani.

„Liberális politikai programjának részeként szélesítené a szexuális kisebbségek jogait, létrehozná az állatok jogait védő biztos posztját, és hangsúlyosan támogatná a zöldek mozgalmát”

Emellett az igazságügyi reformban az Európai Unió kritikáit megfogadva szétválasztaná a főügyész és az igazságügyi miniszter funkcióját. Gazdasági és szociális elképzeléseit az EU-val összhangban alakítaná, és érthető módon megtartaná a jelenlegi kormánynak a családokat támogató 500+ és a lakásépítési programját.

A választások körüli belpolitikai válság miatt május közepére leült kampányát szintén újraindító Duda szerint a lengyelek most nemcsak elnököt választanak, hanem a kormány és az elnök együttműködésének modelljéről is szavaznak. Ezzel egyértelműsíti, hogy most a belpolitikai stabilitás is a tét, ami a járvány miatt válságos helyzetben kiemelt jelentőséggel bír.

„Az elnök emellett azt ígéri, hogy az eddigi szociális vívmányok megőrzésével és kiegészítésével (nyaralási támogatás a gyermekes családoknak) és kiemelten az állami befektetésekkel megvédi Lengyelországot a válságtól”

Ezekkel az állami infrastrukturális programokkal egyszerre teremtene munkahelyeket, és csökkentené a nyugat-európai országokkal szembeni lemaradást.

A választás igazi tétje belpolitikai. Mivel Lengyelország parlamenti-elnöki köztársaság, az államfő közepesen erős jogkörökkel rendelkezik, így politikai szerepe nem csupán formális. Ezért aztán számít, hogy adott időszakban ugyanaz a politikai erő adja-e az elnöki és a kormányfői posztot. Ha igen, akkor a politikai élet kevésbé turbulens. E tekintetben tehát lényeges, hogy marad-e Andrzej Duda vagy az ellenzék jelöltje, a varsói főpolgármester Rafal Trzaskowski fut be. Utóbbi esetben meglehetősen viharos belpolitika várható, főképp úgy, hogy a parlament felsőházában is az ellenzék van többségben.

„Nem véletlen tehát, hogy Duda szerint a lengyelek most nemcsak elnököt választanak, hanem a kormány és az elnök együttműködésének modelljéről is szavaznak”

Ezzel egyértelműsíti, hogy most a belpolitikai stabilitás is a tét, ami a járvány miatt válságos helyzetben kiemelt jelentőséggel bír. Az ország stabilitását azonban Trzaskowski győzelme sem ingatná meg, a belpolitikai élet azonban viharosabb lenne. Duda bukásának még egy üzenete lenne. Konkrétan az, hogy verhető a jelenleg kormányzó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság. Egy ilyen forgatókönyv nagy eséllyel Kaczynskiék hatalmának gyengülését jelentené, és új lendületet adna az évek óta gyengélkedő ellenzéknek. Egy szóval, ez lenne a vég kezdete.