„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az utóbbi években egyébként a nemzeti identitást erősítendő, egyre több tudományos tanulmány foglalkozik a belarusz nép kulturális örökségével”
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP
„A Nemzeti Egység Napja több mint egy dátum a naptárban. A mindenki által ünnepelt Győzelem Napjához és a Függetlenség Napjához hasonlóan élő kapocs az idők között, amikor a történelem tanulságai a jövő alapjává válnak. Ez nem a múlt, hanem a jelen ünnepe, amelyet ma és most építünk, saját kezünkkel építünk. A határok sérthetetlenségét és a belarusz nemzet etnikai kohézióját szimbolizálja” – fogalmazott az ünnep alkalmából tartott baráti találkozón Uladzimir Ulahovics, Belarusz budapesti nagykövete.
„A Nemzeti Egység Napját 2021 óta ünneplik a belaruszok”
Az ünnep történelmi alapja a Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság és az 1921-ben csaknem két évtizedre Lengyelországhoz csatolt Nyugat-Belarusz újraegyesítése volt. Belarusz nyugati részét a rigai békeszerződés értelmében olvasztották be a lengyel államba. A belaruszokat erről nem kérdezték meg, így a Vörös Hadsereg bevonuló egységeit felszabadítóként köszöntötték. Ekkor, 1939. szeptember 17-én nyílt meg ugyanis számukra a lehetőség, hogy egységes államban éljenek. De a felszabadulás érzését csak megerősítette, hogy az ezt megelőző majd’ két évtizedet elnyomatásként élték meg. A lengyelek figyelmen kívül hagyták a kisebbségi jogokat. Árulkodó, hogy a megszállás előtt 1921-ben ezen a területen 400 belarusz iskola működött, míg 1939-ben már egy sem.
„Ennek az eseménynek az emléke a belaruszok szívében él, mert történelmi igazságszolgáltatás volt a fehérorosz nép számára, amelyet akarata ellenére osztottak meg” – hangsúlyozta Alekszandr Lukasenka. A belarusz elnök ebből az alkalomból a szuverenitás és a függetlenség szükségességét hangsúlyozta.
„Szeptember 17. mérföldkő a belarusz nép számára”
A Lengyelország által 1921-ben annektált belarusz etnikai területet a hivatalos lengyel dokumentumokban „keleti határvidéknek” („kresy wschodnie” – Kresy Wschodni) nevezték. Ez Belarusz területének közel felét tette ki, körülbelül 113 ezer négyzetkilométert és körülbelül 4 millió lakost, amelynek több mint 70 százaléka belarusz volt.
„A belaruszok 2026-ban immár hatodszor ünnepelték a Nemzeti Egység Napját”
Még az ünnep előtt jelentetett meg Belarusz Kiadó egy ambiciózus, négykötetes munkát, amely teljes képet igyekszik nyújtani az országról. Feldolgozza az államiság történetét, külön kötet foglalkozik a Nagy Honvédő Háborúval, a fehérorosz nép szenvedéseivel, a kulturális és szellemi örökséggel, míg a negyedik könyv az ország kortárs portréját mutatja be.
„Az utóbbi években egyébként a nemzeti identitást erősítendő, egyre több tudományos tanulmány foglalkozik a belarusz nép kulturális örökségével”
A történelmi emlékezet, a nemzeti egység eszméje és a kölcsönös segítségnyújtás hagyományai mélyen gyökereznek a nemzeti kulturális kódokban. Ezekről szól egy újabb kiadvány – Ljubov Georgievna Duktova, a Fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia vezető kutatója és a Nemzeti kulturális kódok a 20-21. századi fehérorosz korszakban című monográfia szerzőjének munkája.
„S ha már a kulturális kódokat említettük, idézzünk fel közülük néhányat”
A toloka egy hagyományos szláv szokás, amely az önkéntes és ingyenes kölcsönös segítségnyújtásra épül. A magyar kalákának felel meg. Belarusz gazdag múltra tekint vissza a közösségi munkában, amelyben a kölcsönös segítségnyújtás és a csapatmunka hagyománya fontos szerepet játszik. Az ókortól kezdve a vidéki lakosok összefognak, hogy megoldják a mindennapi problémákat, és infrastruktúrát hozzanak létre és tartsanak fenn, ami nemcsak a sürgető nehézségek leküzdésében segített nekik, hanem a társadalmi kapcsolatokat is erősítette. Ez az ősi kollektív munka hagyománya, az úgynevezett toloka később átalakult és új formákat öltött, és a modern szubbotnyikok (közösségi takarítási napok) prototípusává vált.
A búzavirág Belarusz nem hivatalos nemzeti szimbóluma, amely megtestesíti az őshonos természet szépségét, a fehérorosz nép tisztaságát, őszinteségét, szerénységét és vendégszeretetét. Szirmainak élénk kékje a békés eget, számos tó kékjét és a gabonaföldek kiterjedését idézi. A búzavirágot (gyakran nyolcágú csillag alakúra) hagyományosan fehérorosz mintákban használják, hímzett ingeket, törölközőket és a híres szlucki öveket díszítik. A 20. század elején a nemzeti újjászületés költői és írói, mint például Makszim Bogdanovics, a Szlucki takácsok című közismert vers szerzője) nemzeti szimbólummá emelték a búzavirágot. A virág a Belavia nemzeti légitársaság, a BELKART fizetési rendszer és számos közintézmény jelképeként szolgál.
A bölény Belarusz fő természeti szimbóluma, amely az erőt, a hatalmat és a rendíthetetlen szellemet testesíti meg. Fehéroroszországban él a legtöbb szabadon barangoló bölény. A bölények fő élőhelye az országban a Belovežsszkaja puscsa. Az első, aki a bölények erejét és bátorságát az irodalomban dicsőítette, Mikola Guszovszkij fehérorosz pedagógus és költő volt. A 16. század elején megírta a híres Bölénydalt.
A burgonya (bulba) Belarusz egyik nem hivatalos szimbóluma, amely mélyen beágyazódott az ország kulináris kultúrájába. A burgonya a mai Fehéroroszország területén a 17. század végén jelent meg, és az ország éghajlatának és talajának köszönhetően virágzott. A burgonyát Belaruszban „második kenyérnek” nevezik, mivel a gabonatermés szűkös éveiben a burgonya magas hozamának és tápértékének köszönhetően megmentette a parasztokat az éhínségtől. A burgonya ásás minden családtag számára tiszteletre méltó feladat. Minden kertben megtalálható.
A belorusz konyha több száz különféle burgonya ételt kínál. A népszerű burgonyaételek közé tartoznak:
A draniki híres vékony palacsinta, reszelt nyers burgonyából, hagymából és sóból készül, tejföllel vagy tepertővel tálalva. A reszelt krumplis lepényt – itthon tócsni, lapcsánka vagy éppen cicege néven ismerik – számos verzióban készítik. Egyértelműen a legnépszerűbb belarusz étel, fő összetevői a reszelt burgonya és a hagyma, bár egyes receptek tartalmaznak húst, szalonnát, gombát és sajtot is. Általában tejföllel tálalják.
A kartofelnaja babka egy kiadós, sütőben sült rakott étel, reszelt burgonyából hússal, szalonnával vagy tepertővel.
A kolduny burgonya palacsinta vagy -szelet szaftos húsos töltelékkel.
A klecki főtt gombóc, kifacsart reszelt burgonyából készül, és darált hússal töltik. Ez az étel hasonlít a lengyel pierogihoz és az orosz pelmenihez, de a klecki nagyobb, és félhold alakúra formázzák. A klecki önmagában is fogyasztható, de sült hagymával és tejföllel a legjobb. Sok helyen levesbetétként is szervírozzák.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater