//Visszatérhet Észak-Macedóniába Gruevszki?
Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatója 2019. október 19-én Szkopjéban #moszkvater

Visszatérhet Észak-Macedóniába Gruevszki?

Alaposan átrendeződhet az észak-macedóniai politikai térkép, miután Zoran Zaev kormányfő pénteken lemondott. Az ellenzéki VMRO előnye ugyanis jóval nagyobb, mint három éve – pedig akkor is megnyerte a választást.

Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatója 2019. október 19-én Szkopjéban #moszkvater
Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatója 2019. október 19-én Szkopjéban
Fotó:EUROPRESS/Robert ATANASOVSKI/AFP

Beváltotta ígéretét, lemondott pénteken Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök, ezzel pedig lehetővé vált, hogy már áprilisban megtartsák az előrehozott választásokat a kis balkáni országban. Minderre azért került sor, mert az októberi EU-csúcson a tagállami vezetőknek nem sikerült megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén erős francia ellenkezésre elnapolták azt a döntést, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások a két országgal. A bővítésről szóló vita során Németország, Olaszország és Franciaország ellenezte, hogy szétválasszák a két országgal tervezett tárgyalások megkezdését. Ezzel szemben mások – köztük Spanyolország, Hollandia és Dánia – azonnal engedélyezték volna a tárgyalásokat Észak-Macedóniával, míg Albánia esetében tartózkodó állásponton maradtak. Ezért a bővítéséről folytatott vitát az Európai Tanács következő ülésére napolták.

„Mindezek Zoran Zaev hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, majd lemondott a kormányfői posztról, ugyanis 2016-ban a legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt”

A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, a nevét pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, azonban mindez nem volt elég (a NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, Észak-Macedónia ebben az évben már teljes jogú taggá válhat).

És bár lemondásakor a miniszterelnök úgy fogalmazott, azért kell előrehozott választást  tartani, hogy kiderüljön, az állampolgárok szerint milyen irányba kell haladnia az országnak, milyen jövőt képzelnek el a szavazók Észak-Macedónia számára, sokan azért mégis arra gyanakodtak, hogy ezzel Zaev inkább nyomást akart gyakorolni a Nyugatra. Ott ugyanis szinte mindenki tisztában van azzal, hogy az

„a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE, röviden: VMRO) már jó ideje vezeti a népszerűségi listákat”

Ráadásul még nagyobb mértékben, mint amennyi szavazattal egyébként meg is nyerte a jobbközép párt a 2016-os parlamenti választást. Akkor Zaev pártjának, a balközép Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségnek (SDSM) csak nagy nehezen, az albán etnikai pártok segítségével sikerült kormányt alakítania, méghozzá igen magas áron. A kisebbségi jogok kiszélesítésével. Hogy pusztán taktikai lépésről van szó, azt az is erősítette, hogy ez év decemberében amúgy is parlamenti választásokra kerülne sor Macedóniában, így a voksolás előbbre hozását az indokolja, hogy az SDSM így még viszonylag kisebb veszteséggel vészelheti azt át.

Azonban korántsem biztos, hogy ez a matematika beválik a macedón baloldalnak. Ugyanis valamennyi közvélemény-kutatás szerint a VMRO nyerné a parlamenti választást, amennyiben arra most kerülne sor. Ráadásul június óta gyakorlatilag folyamatosan csökken az SDSM támogatottsága, és egyelőre nem látszik, mi is fordíthatná meg ezt a tendenciát.

„De amennyiben a VMRO nem csak megnyerné az áprilisi választásokat, hanem még kormányra is kerülne, alaposan megváltozna minden az országban”

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO elnöke már korábban bejelentette, hogy amennyiben megnyerik a következő választást, s amennyiben meglesz a szükséges parlamenti többségük, hozzá fognak nyúlni az alkotmányhoz és a régire változtatják vissza az ország nevét. Habár ezzel az ország egy sor nemzetközi egyezménnyel szembe menne, az unióból kiábrándult szavazókban aligha okozna nagy törést. Mindenesetre egy ilyen lépéssel Szkopje még távolabb kerülne az uniós integrációtól.

„Mindemellett az sem kétséges, hogy amennyiben a VMRO alapítana kormányt, akkor valamilyen módon a Magyarországon menedékjogot nyert egykori kormányfő, Nikola Gruevszki is visszatérhetne a hazájába”

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy újra vezető beosztásba is kerülhetne (a politikus ma már nem tiszteletbeli elnök a pártban), azt azonban világosan jelezné, az ország nyugatbarát fordulata kudarcot vallott, méghozzá éppen az uniós országok jóvoltából.

Külpolitikai elemző, közgazdász, politológus. Korábban a Magyar Nemzet napilap, jelenleg a Magyar Hang hetilap külpolitikai újságírója, emellett számos tudományos cikk szerzője. Angolul, szerbül és horvátul beszél. Elsődleges területe a Balkán és annak politikai-gazdasági viszonyai, különös tekintettel az ex-jugoszláv országokra. Másodlagos területe a Közel-Kelet, emellett a világ konfliktus-övezeteivel foglalkozik. Tudományos tevékenységének fókuszában a politikaelmélet áll, ezen belül a politika matematizálási módszereit kutatja.