//Közép-Európa már nem igazodna a Nyugathoz
„A GLOBSEC Trends 2021-es jelentéséből megállapítható, hogy a régiónk homogénebbnek tűnik kívülről, mint belülről” #moszkvater

Közép-Európa már nem igazodna a Nyugathoz

MEGOSZTÁS

A válság jegyében telt 2021-es év végéhez közeledve nézzük meg, hogyan befolyásolta az Közép-Kelet-Európában élő emberek politikai gondolkodását a pandémia, az erősödő kínai befolyás, valamint a populizmus előtörése. Hogyan veszített a vonzerejéből a Nyugat és a liberális demokrácia eszméje? Ehhez segítségünkre volt az alábbiakban elemzett GLOBSEC Trends 2021 kiadvány, az azonos nevű atlantista agytröszt kutatóinak a munkája.

„A GLOBSEC Trends 2021-es jelentéséből megállapítható, hogy a régiónk homogénebbnek tűnik kívülről, mint belülről” #moszkvater
„A GLOBSEC Trends 2021-es jelentéséből megállapítható, hogy a régiónk homogénebbnek tűnik kívülről, mint belülről”
Fotó:EUROPRESS/Peter Kohalmi/AFP

A GLOBSEC kutatói nyolc nagy területen végzett közvélemény-kutatások eredményeit vizsgálták meg. A résztvevőknek a Kelethez/ Nyugathoz történő tartozással; az Egyesült Államokhoz, Kínához és Oroszországhoz való viszonnyal; az Európai Unió és a NATO elfogadottságával, a COVID hatásaival, a demokrácia elfogadottságával, és a média állapotával kapcsolatban feltett kérdésekre kellett választ adniuk. A szerzők az egyes topikokra vonatkozó válaszokból leszűrt adatokat országonként és összesítve is közölték. A tíz ország, amelyben lezajlott a felmérés: Ausztria, Bulgária Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, és a három balti állam. A kutatás elkészítéséhez államonként ezer fős mintát alkalmaztak, azaz összesen tízezer lakos válasza alapján készült el a végeredmény.

„Annak ellenére, hogy a Nyugat általánosságban vesztett a vonzerejéből, a válaszadók 38 százaléka még mindig Nyugati kultúrkörhöz érzi közelebb magát”

A régiós átlagot nézve mindössze 4 százalék választja a keleti orientációt. A legtöbben (49 százalék) a Nyugat és Kelet közötti geopolitikai pozícióban szeretnék látni az országukat. Több szempontból érdekes Ausztria helyzete, amelyet sokan – jó okkal – nyugati országnak tekintenek. Ennek ellenére a megkérdezett osztrákok több mint felénél szintén a köztes pozíció a népszerű. A felmérést készítők szerint erre a válasz az osztrák semlegességben keresendő, ami máig meghatározza a nemzeti identitást.

„Ez az <el nem köteleződés> jellemzi még a magyarok, a csehek, szlovákok és a bolgárok többségét”

A „legnyugatosabb” preferenciákkal a Litvániában (47 százalék), Lengyelországban (46 százalék) és Észtországban (44 százalék) élő válaszadók rendelkeznek. Esetükben a nyugati elköteleződés a potenciális orosz terjeszkedéstől való félelemből eredeztethető. A 2017 óta tartó időszakban a nyugati orientáció egyes országokban egyértelműen csökken (Magyarországon 40-ről 32 százalékpontnyira), míg más országokban (Szlovákia és Bulgária) a kelet felé fordulásban pár százaléknyi növekedés tapasztalható.

„Az EU és a NATO továbbra is egyértelműen népszerű szervezetek a közép-kelet-európai régióban”

A válaszadók átlagosan 78 százaléka támogatja az országa EU-tagságát. A NATO-tagsághoz való hozzáállás is pozitív, a válaszadók átlagosan 73 százaléka elégedett az észak-atlanti szövetséggel. Nem meglepetés, hogy ahol egyértelmű a nyugatos beállítottság, az Egyesült Államokat tekintik az első számú stratégia partnernek. Ezzel szemben áll Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország, ahol a válaszadók kevesebb, mint negyede bízik az Egyesült Államokban, mint szövetségesben. A fent felsorolt államok közül északi szomszédunkban és Bulgáriában a legerősebb az orosz orientáció, míg az egész régiót tekintve 47, illetve 45 százalék. A legnagyobb szórás a lettországi adatokban van, hiszen 36 százaléknyi amerikai preferencia mellett 27 pontos orosz támogatást is mértek, amely eredményhez valószínűleg az országban élő nagyszámú orosz kisebbség is hozzájárul.

„Kína megítélése is nagy kettőséget mutat. Egyrészt a régió kevésbé fejlett államaiban (Románia, Bulgária) pozitív, vagy semleges. Másrészt az osztrákok, lengyelek és a csehek inkább veszélyként, mint lehetőségként látják a távol-keleti nagyhatalom nyomulását”

A Kína-kép alakítására sok pénzt költ az ottani kommunista vezetés, ennek része a helyi tömegtájékoztatási eszközök megszerzése, tudományos együttműködések a helyi egyetemekkel. Az intenzív maszk- és vakcina diplomáciájukkal azt is elérték, hogy elhárítsák a kezdeti felelősséget a koronavírus terjedését.

Az autoriter rezsimek érezhető befolyása ellenére a demokrácia és az emberi jogok még mindig nagyon fontos hívószavak Közép-Kelet-Európában. Bulgária kivételével a megkérdezettek több mint 50 százaléka egyetért abban, hogy Kínában rendszeresen megsértik az emberi jogokat. A kutatásban résztvevő tíz ország válaszadóinak 59 százaléka úgy véli, hogy Alekszej Navalnijt nem kellett volna börtönbe küldeni Oroszországban.

„Míg a demokrácia támogatottsága elterjedt és erős a régióban – 10-ből 8 válaszadó úgy véli, hogy a demokrácia jót tesz az országának -, a közép-kelet-európaiak 42 százaléka ugyanakkor úgy véli, hogy egy erős vezető, akinek nem kell választásokkal és parlamenttel bajlódnia, szintén jó rendszer az országa számára”

Az autoriter berendezkedésű országokkal kapcsolatos megítélés azonban vegyes, és hangsúlyozza a régión belüli különbségeket.  Míg Kínát a magyarok 30 százaléka tekinti országa számára stratégiai partnernek, addig az osztrákok csupán 10 százaléka. Oroszország vezetőjét, Vlagyimir Putyint a bolgárok 70 százaléka, de a lengyeleknek csak 12 százaléka látja pozitívan.  “A világ nagyhatalmainak és vezetőinek megítélése a régióban eltérő, és számos tényezőtől függ, a történelemtől, a vallástól és az aktuális politikai helyzettől. Vlagyimir Putyin népszerűsége nagyon magas a hagyományosan oroszbarát érzelmű országokban, például Szlovákiában vagy Bulgáriában” – tette hozzá Daniel Milo, a GLOBSEC vezető tanácsadója, és a jelentés társszerzője.

„A COVID-19 járvány hatásainak rossz kezelése erodálja a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányok tekintélyét. Az ilyen attitűdök 2020 októbere óta hat országból ötben nőttek. Az autokratikus vezetés iránti növekvő nyitottság komoly veszélyt jelenthet a már amúgy is csökkenő népszerűségű demokratikus normákra Közép-Kelet-Európa szerte”

– tette hozzá a kutatás egy másik szerzője, Katarína Klingová.

A közösségi média szigorúbb szabályozásának támogatottsága egyre nagyobb lendületet kap a közép- és kelet-európai országokban. A vizsgált országokból hétben a válaszadók több mint fele egyetért azzal, hogy a közösségi médiát szigorúbban kellene szabályozni.

Magyarországon a legnagyobb mainstream média iránti bizalmatlanság, és ez a mutató jelentősen, 55-ről 69 százalékra nőtt 2020 óta. A liberális demokrácia magyarok közötti támogatottságát mindössze 59 százalékra mérik, és ez a második legrosszabb a vizsgált országok között. Azonban, ha „liberális” a demokráciából kihagyjuk a liberálist, a demokrácia elfogadása 85 százalékra emelkedik. A magyarok 54 százaléka gondolja azt, hogy kormánya jól kezelte a COVID-19 világjárványt a felmérés idején. Hazánk Ausztria mellett azon két ország egyike, ahol a válaszadók többsége pozitívan értékeli kormányát e tekintetben. Magyarországon egyértelműen a legerősebb az orosz és kínai partnerség támogatottsága.

„A GLOBSEC Trends 2021-es jelentéséből megállapítható, hogy a régiónk homogénebbnek tűnik kívülről, mint belülről”

A külső megfigyelők gyakran figyelmen kívül hagyják az államokat és a népeket jellemző kulturális, politikai és gazdasági különbségeket, és túlságosan hangsúlyozzák a régió kommunista múltját. Pedig elég csak példaként megemlíteni, hogy a Cseh Köztársaság az egyik legszekularizáltabb Európában, ellenben Lengyelország továbbra is az egyik legvallásosabb ország a kontinensen. A különbségek ellenére a Közép- és Kelet-Európa régiónak is megvan a közös identitása. A felmérés fő megállapítása alapján a többség nem a Nyugathoz való igazodásra, hanem arra törekszik, hogy hídként szolgáljon a Kelet és a Nyugat között.

MEGOSZTÁS

A Miskolci Egyetemen végeztem Politológa szakon. Több mint 10 éve dolgozok különböző minisztériumokban, jelenleg pályázat kezeléssel foglalkozok. Széleskörű ismeretségre és hasznos tapasztalatokra tettem szert a külhoni magyar szervezetekkel való kapcsolattartásban. Angolul felsőfokon, franciául pedig alapfokon beszélek. Történelmi és politikai témákban sokat olvasok, főleg angol nyelven. A politológián belül a biztonság- és geopolitika érdekel, kiemelten a posztszovjet térség és az Egyesült Államok. De szívesen írok recenziót könyvekről, filmekről, sorozatokról, valamint a sport és a politika kapcsolatáról. Eddig részt vettem több újságíró gyakornoki képzésben, és szeretnék szintet lépni.