//Lezárja-e a válság a liberalizmus korát?
Kristalina Georgieva az IMF ügyvezető igazgatója és David Malpass a Világbank csoport elnöke üdvözlik egymást a könyökük összeérintésével közös sajtótájékoztatójuk végén Washingtonban, 2020. március 4-én #moszkvater

Lezárja-e a válság a liberalizmus korát?

Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Miért aktivizálódik az IMF? Hová juttatták az egészségügyet sok helyen a Világbank ajánlásai? Mi késztette Trumpot arra, hogy gesztust tegyen Putyinnak? Véget ért-e a liberalizmus virágkora?

Kristalina Georgieva az IMF ügyvezető igazgatója és David Malpass a Világbank csoport elnöke üdvözlik egymást a könyökük összeérintésével közös sajtótájékoztatójuk végén Washingtonban, 2020. március 4-én #moszkvater
Kristalina Georgieva az IMF ügyvezető igazgatója és David Malpass a Világbank csoport elnöke üdvözlik egymást a könyökük összeérintésével közös sajtótájékoztatójuk végén Washingtonban, 2020. március 4-én
Fotó:EUROPRESS/NICHOLAS KAMM/AFP

Nehéz az élet a járványok idején. Most még csak ott tartunk, hogy olvasnánk a koronavírus mellett másról is, a hírek azonban csak és kizárólag erről szólnak. Értem én, ilyen a média működése, no meg tényleg olyan dolgok történnek körülöttünk, ami elhomályosít mindent. De ha már így van, tallózzunk a COVID-19 világa körüli hírekben. Érdemes, mert ilyen helyzetben jobban látszanak a hírek mögött lévő dolgok is.

Vegyük mindjárt a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójának helyzetértékelését. Kristalina Georgieva felhívta a figyelmet arra, hogy a globális növekedés kilátásai negatívak és az IMF legalább olyan recesszióra számít, mint ami a 2008-as globális pénzügyi válság idején volt, bár a helyzet sokkal rosszabb is lehet. Georgieva elmondta, hogy a fejlett gazdaságok általában jobban kezelik a válságot, ám sok feltörekvő piac és alacsony jövedelmű ország jelentős kihívásokkal néz szembe. A befektetők a válság kezdete óta már 83 milliárd dollárt vontak ki a feltörekvő piacokról, ami Georgieva szerint a legnagyobb tőkekiáramlás, amelyet valaha rögzítettek. S ha valaki idáig eljutott az olvasásban, akkor vegyen nagy levegőt, mert az IMF elnöke rögtön előállt a jól ismert receptjével, miszerint

„a Nemzetközi Valutaalap készen áll arra, hogy összesen 1 billió dollárnyi hitelcsomagot nyújtson a rászoruló országoknak”

Georgieva azt is hozzátette, hogy az IMF nagymértékben fokozni fogja a sürgősségi finanszírozást, mivel már 80 ország fordult segítségért a szervezethez. Nem meglepő. Az IMF ebben a helyzetben ismét mindent megtesz azért, hogy eladósítsa a fél világot. És a legnagyobb bajban lévők tolonganak a sor elején, jobb híján felajánlva a szuverenitásukat. Ukrajna például 5 helyett már 10 milliárd dollárt kér, és ennek érdekében a kormány gyorsan átnyomta a parlamenten a földtörvényt. Ezt szabta ugyanis előfeltételként a hitelnyújtáshoz az IMF. Ugye szép?

A jelenlegi válságban vizsgáznak a másik globális pénzügyi szervezet, a Világbank receptjei is.  A szintén hitelekért folyamodó Belarusznak az egészségügy reformjában adott tanácsot a Világbank. Mégpedig azt, hogy csökkentse a kórházak számát, és a koncentrálja azokat a nagyvárosokba. Biztos olcsóbb, ám most érzik ennek a neoliberális receptnek a hatásait a nyugati országokban.

„A globális szervezetek mantraként hirdetik a szociális háló gyengítését, az egészségügy üzleti alapokra helyezését. Látjuk, mi történik Amerikában, és el tudjuk képzelni, hogy mi történne a fejlődő, feltörekvő országokban, ha szó szerint vennék azt az ajánlást, hogy a mindenki számára ingyenesen elérhető gyógyítás luxus”

A Világbank jelentése korábban például megrótta Belaruszt a sok kórház miatt. Mint fogalmaztak, megengedhetetlen, hogy az állami kiadások szinte fele az egészségügyre menjen el. Tényleg, Belaruszban ezer emberre 11 kórházi ágy jut. Majdnem háromszor annyi, mint Olaszországban vagy Svédországban, és hárommal több, mint Németországban. Ennek is köszönhetően egy még 2010-es adat alapján 100 emberből 29 részesült kórházi kezelésben. Nagyjából annyian, mint Németországban. A mostani, régen látott válsághelyzetben átértékelődnek a prioritások. Talán mégsem kellene leépíteni az egészségügyet? Sőt, még többet kell rá költeni!

Éppen az egészségügy leépülése, a haszonelvű gazdálkodás vezetett egyebek mellett oda is, hogy még a világ legfejlettebb államai is egymás kezéből tépik ki a védőfelszereléseket. A németek és a franciák a határon ráteszik a kezüket a Svájcnak szánt szállítmányra, Trump pedig le akarja nyúlni a vakcina fejlesztésén dolgozó német céget. S a sort még folytathatnánk. Legutóbb például a Liberation adott hírt arról, hogy a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióba induló, védőfelszerelésekből álló, már kifizetett szállítmányt a kínai repülőtéren „stipistopizták le” az amerikaiak. Készpénzzel fizettek, a gép pedig elindult az Egyesült Államok irányába. A francia kórházak és idősotthonok pedig várhatnak még néhány napot a maszkokra. Mint a Reuters ennek kapcsán megjegyzi, az amerikaiak felvásárolnak minden fellelhető maszkot. A pénz nem számít.

„Az eset pedig rávilágít arra, hová vezet az egészségügy átalakítása a neoliberális receptek alapján, és hogyan illannak el éles helyzetekben a Nyugat felsőbbrendűségét megalapozó, oly sokat emlegetett értékek. Lehet, hogy mégis többet kellene lapozgatni a Bibliát?”

Sokan félnek a koronavírustól, de már legalább annyian a járvány gazdasági hatásaitól. Miután már egy ideje leállt a világ, ezt az elsők között érezte meg az energetikai szektor. Lényegében minimálisra csökkent a kereslet, ezért aztán hatalmasat zuhant az olaj ára. Ekkorát még sohasem esett a történelemben egy hónap leforgása alatt. S mivel egy kutat leállítani nagyon drága, a folyamatosan feljövő olajat pedig valahol tárolni kell, az ár már több helyen lassan már negatívba megy át. Így elképzelhető lesz, hogy az Urals típusút Oroszországból a költségek miatt már veszteséges eljuttatni Európába. Lassan már a szaúdiaknak sincs hová tenniük a „fekete aranyat”, és az alacsony ár padlóra küldte az amerikai palaolaj szektort.

„Trump el is kezdett egyeztetni Moszkvával és Rijáddal is. Az olajipar válsága és a koronavírus-járvány hatásai két hét alatt már 10 millió munkahelyet vittek el az Egyesült Államokban. Ha ez így megy tovább, az Trump újraválasztásába kerülhet”

Nem lepődhetnénk meg azon, ha Trump arra is megkérte volna Putyint, hogy Oroszország segítsen be neki azzal, hogy kicsit visszafogja a kitermelést. Persze, ezért adni is kell valamit. Hogy éreztessük a helyzetet, az amerikai elnök akkora bajban van, hogy Vlagyimir Putyinnak még azt is megengedte, hogy Olaszország után az Egyesült Államokban is landoljon egy orvosi műszereket és védőruházatot szállító orosz gép. Annak ellenére, hogy ennek a kommunikációs hatásával tisztában volt. Az amerikai repülőtéren leszálló An-124-es képe bejárta a világsajtót. Trump pedig otthon magyarázkodásra kényszerült. A Kreml pedig besöpri az elismeréseket a szép gesztusért. Kiváló húzás, hiszen arról senki sem beszél, hogy közben a kínaiak közben az orosz egészségügyön segítenek, és már vagy 25 millió maszkot és egyéb védőfelszereléseket vittek Oroszországba. Azt is kevesen tudják, hogy hogy nem orosz segélyről van szó, hiszen az Egyesült Államokba szállított egészségügyi rakományt felerészt az orosz Közvetlen Beruházási Alap (az orosz állami szuverén alap), felerészt pedig az amerikai fél fizette ki. Eljött volna a kiegyezés ideje? Meglátjuk! Én azért a szankciók fenntartásának elkötelezett hívei helyében már elkezdenék aggódni.

„Minden esetre lecsendesítették ezek a szállítmányok – egy időre mindenképpen – az európai és amerikai ruszofóbokat is. Alig volt visszhangja a liberális világrendet Oroszország és Kína felől fenyegető veszélyre figyelmeztető svéd titkosszolgálati jelentésnek is. Kesereg is a svéd Hallands Nyheter amiatt, hogy immár senkit sem érdekel a liberális világrend”

A svéd lapnak azonban nincs igaza. A válság csak felgyorsítja a világban eddig is jelen lévő trendeket. Így minden jel szerint végleg lezárja a liberalizmusnak a fél világot uralma alá hajtó korszakát is. Beszélnek tehát a liberalizmusról mostanában eleget. Liberális fülek számára sokat is. Mert szinte mindenki felveti a liberálisok, a túlzásokba hajszolt liberalizmus felelősségét abban, hogy idáig jutott a világ. A klasszikus liberalizmus ideje lejárt. A 21. századra egyelőre a liberalizmusnak sincs megfelelő válasza. S hogy mi lesz ezután az uralkodó trend? Hogy a kereszténydemokrata nemzetállamok virágkora jön el, vagy a barbárságé, majd meglátjuk.

Ami most folyik, az sokszor az utóbbira hajaz. Mert milyen jelzővel illessük, hogy a koronavírus-járványt először jelző kínai orvos a nagy elhallgatási lázban dicséret helyett büntetést kapott. Az már csak szépségtapasz ezen a történeten, hogy végül bocsánatot kértek tőle. De ő már meghalt. De ugyanilyen barbárság az, amit a Kínával szemben álló nagyhatalom, az Egyesült Államok művelt a Theodore Roosevelt anyahajó kapitányának a leváltásával. Az atommeghajtású szuper repülőgép hordozó első emberét riadalomkeltés címén menesztették, miután a több ezer fős legénységből legalább százan megfertőződtek az új típusú koronavírussal. A kapitány pedig állítólag rosszul felmérve a helyzetet és a szolgálati utat átlépve túl sok embernek küldte el a figyelmeztetést.

„A járvány sújtotta legénység minden esetre nem akármilyen üdvrivalgással és vastapssal búcsúztatta” 

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.