„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Varsó tőkésítené a történelmi sérelmeit

2026. febr. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A lengyelek viszonya a németekhez és az oroszokhoz finoman szólva is ambivalens. Ezt az ellenséges hozzáállást megalapozta a történelem, Varsó pedig az emlékezetpolitika révén folyamatosan ébren tartja ezeket a sérelmeket. Egy ideje már rombolják a német-lengyel kapcsolatokat a második világháborús jóvátétel körüli viták, valamint az olyan kijelentések, amelyeket legutóbb Sikorski külügyminiszter engedett meg magának Németország gyengeségéről, amely alkalmatlanná teszi Európa vezetőjének a szerepére. S ha ez nem lenne elég, Varsó most a Lengyelország elleni szovjet bűnökről szóló kártérítési pert készít elő Oroszország ellen is. Mit lehet ehhez hozzátenni? Ez a provokatív harciasság, a túlzott önbizalom a történelem során már többször is visszaütött. Nem kellene a múltat bolygatni, elég probléma van a jelenben is.

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette” #moszkvater

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette”
Fotó:EUROPRESS/HO/AFP

Lengyelország jóvátételi pert indít Oroszország ellen a szovjet uralom idején az országban elkövetett bűncselekmények miatt. A Financial Times írása szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök Oroszország történelmi bűneinek kivizsgálásával bízta meg Bartosz Gondeket, a Lengyel Háborús Veszteségek Intézetének igazgatóját. A brit lap értesülése szerint a vizsgálat kiterjedtebb lesz, mint egy jelentés összeállítása a náci atrocitásokról. Ez az FT forrásai azzal magyarázzák, hogy Lengyelország a hidegháború alatt több mint négy évtizeden át szovjet befolyás alatt állt. Gondek szerint jelenleg nem tudni, hogy a Moszkvától járó kártérítés összege meghaladja-e az 1,3 trillió eurós összeget, amelyet Varsó a náci bűncselekményekért Berlintől szeretne kapni. Azt is elmondta, hogy a tíz lengyel történészből és kutatóból álló csapat nagyobb akadályokkal nézett szembe, mint a Németországgal szembeni követelések kiszámításakor. Ezt elsősorban az orosz levéltárakhoz való hozzáférés hiánya, valamint a szovjet időkben megsemmisített vagy hamisított dokumentumok akadályozzák.

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette”

Moszkva a milliárdos nagyságrendű jóvátétel fizetésének felvetésére szellemes választ adott. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője jóvátételként Varsónak egy linket ajánlott fel Mihail Glinka Ivan Szuszanyin című operájának videójához. A finom utalást mindenki megérthette, aki emlékszik a történelemre. Glinka operája egy kosztromai paraszt hőstettét meséli el, aki a zűrzavaros időkben a lengyel hódítók egy csapatát járhatatlan mocsárba vezetve meghiúsította a fiatal bojár, Mihail Romanov meggyilkolását, ezzel megmentette a leendő dinasztiát. Az akció végzetesnek bizonyult a vendégek számára.

„Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva emellett még egy másik, szintén négy évszázaddal ezelőttről, a <szmúta> idejéből hozott történelmi párhuzamra, Marina Mniszech lengyel nemesasszony álDmitrijek feleségeként táplált ambícióira utalva felvetette, hogy Oroszországnak is rendeznie kell azokat a számláit, amelyeket Lengyelország még nem fizetett ki”

Mint fogalmazott, valójában Oroszország Lengyelország „hitelezője”, és olyan „váltók” vannak a kezében, amelyeket Varsó még nem rendezett. Mint ismeretes, az 1612-ben a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelők által a Kremlből kivert lengyelek ekkor agresszorok voltak, nem pedig az áldozatok. Szuszanyin operájának alaptörténetére utalva a szóvivő figyelmeztetett arra is, hogy az Oroszország elleni hadjáratok általában ingoványba torkollnak. Még akkor is, ha ez az ingovány jogi követelések ingoványa. Emellett emlékeztetett arra, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a második világháború eredményeinek, és a szovjet nép náci Németország feletti győzelemben betöltött szerepének újragondolását.

„Lengyelország azonban nem csak az Oroszországhoz kapcsolódó sérelmeiből próbál egy ideje politikai és pénzügyi értelemben tőkét kovácsolni”

Mintegy 1300-1400 milliárd euró (nagyjából 576-600 ezer milliárd forint) összegű háborús jóvátételt követel Németországtól a második világháborús károk miatt. A lengyel fél szerint az 1953-as lemondás érvénytelen, míg Berlin az ügyet lezártnak tekinti, hivatkozva a korábbi megállapodásokra és a nemzetközi jogra, így a kártérítést elutasítja. Bár voltak korábbi lengyel kormányzati jelzések az igények ejtéséről, a téma a lengyel belpolitikában – különösen a 2025-ös megemlékezéseken – ismét előkerült, a kártérítést az igazságosság alapjának nevezve. A vita továbbra is feszültséget okoz a két ország kapcsolataiban.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

  1. “Nem kellene a múltat bolygatni, elég probléma van a jelenben is.”
    Egyetértek, bár kissé meglepő ezt olvasni egy olyan országban, ahol több mint száz év sem volt elég ahhoz, hogy túllépjen Trianonon.

    • Méltányolva a jól elhelyezett provokációt, ha megengedi: Trianont illetően nem emlékszem, hogy bárki is elnézést kért volna eddig- a magyarokat érő folyamatos, máig tartó, szisztematikus rágalomhadjáratról nem is beszélve, mely az utódállami oktatás alapját képezi. Lehet, ön, és a megbízói úgy gondolják, hogy ezzel semmi baj nincs, de, szerény véleményem szerint, addig nem lehet semmin túllépni, amíg a mérgek forrását, így vagy úgy, nem orvosolták. Ha egy magyar sem marad már az utódállamokban, ez, a mindenkori magyar közösségeket aggasztóan megrágalmazó, és az ellenségesség magvát elvető utódállami oktatási, közvéleményformálási és külpolitikai stratégia akkor is mérhetetlen károkat okoz Közép-Európában. Magyarul, meghaladni nem lehet, amíg mások ezt nem óhajtják. Legfeljebb elszenvedheti a pofonokat öntudatos öngyűlölőként, ha van hozzá kedve. Időnként meg bambán rácsodálkozhat jártában-keltében, hogy mi a bajuk magával ezeknek az embereknek, amikor ön amúgy is olyan picinyke és baráti igyekszik mindig lenni.

      • “ön, és a megbízói úgy gondolják”
        Eddig olvastam a válaszát. A továbbiakat eddig sem fogom.

    • “hogy túllépjen Trianonon”

      Nyilvánvaló ez érvényes Ukrajnára is. Arról nem is beszélve, hogy “ősi” lengyel területeket mond magáénak Ukrajna. Ott valahogy a lengyel kemény erkölcsű és acélos következetesség a követeléseket illetően alábbhagy. Ahogy a német mondana: “Wenn schon, denn schon.”. A cikk pedig a jóvátételről s nem a területi vitákról szól alapvetően. Kérem, ne keverjük Gizikét a gőzekével! Trianont illetően pedig még a mai napig is problémaforrás a magyarok etnikai alapú üldöztetése.

      Bár továbbra sem értem, hogy milyen alapon kéne nekünk elfogadnunk a trianoni területrablást.

      Más.

      Sorrenden ez már a hányadik lengyel jóvátétel követelés is a németek felé? Ha jól emlékezem a cucalizmusban a béketábor országai lemondtak már kölcsönösen a háborús jóvátételekről. Bár lehet, hogy tévedek.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Halálos ítéletek libikókája Oroszországban

Nagyjából mindenki ismeri Raszkolnyikov történetét a Bűn és bűnhődés című regényből, amelyben a két nőt meggyilkoló főhőst végül hét év szib...

A mélyülő energiaválság győztese Oroszország

2026. márc. 12.
Az Irán megtámadása, majd ezt követően a Közel-Keleten megnövekedett feszültség miatt jelentősen emelkedett az orosz olaj és gáz iránti glob...

Énekelj velem!

2026. márc. 11.
Immár 57 éve játszik az orosz rock „matuzsáleme”, a Masina vremenyi. S nemcsak koncertezik, de új dalokkal is előrukkol. Annak ellenére, hog...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK