„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Varsó tőkésítené a történelmi sérelmeit

2026. febr. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A lengyelek viszonya a németekhez és az oroszokhoz finoman szólva is ambivalens. Ezt az ellenséges hozzáállást megalapozta a történelem, Varsó pedig az emlékezetpolitika révén folyamatosan ébren tartja ezeket a sérelmeket. Egy ideje már rombolják a német-lengyel kapcsolatokat a második világháborús jóvátétel körüli viták, valamint az olyan kijelentések, amelyeket legutóbb Sikorski külügyminiszter engedett meg magának Németország gyengeségéről, amely alkalmatlanná teszi Európa vezetőjének a szerepére. S ha ez nem lenne elég, Varsó most a Lengyelország elleni szovjet bűnökről szóló kártérítési pert készít elő Oroszország ellen is. Mit lehet ehhez hozzátenni? Ez a provokatív harciasság, a túlzott önbizalom a történelem során már többször is visszaütött. Nem kellene a múltat bolygatni, elég probléma van a jelenben is.

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette” #moszkvater

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette”
Fotó:EUROPRESS/HO/AFP

Lengyelország jóvátételi pert indít Oroszország ellen a szovjet uralom idején az országban elkövetett bűncselekmények miatt. A Financial Times írása szerint Donald Tusk lengyel miniszterelnök Oroszország történelmi bűneinek kivizsgálásával bízta meg Bartosz Gondeket, a Lengyel Háborús Veszteségek Intézetének igazgatóját. A brit lap értesülése szerint a vizsgálat kiterjedtebb lesz, mint egy jelentés összeállítása a náci atrocitásokról. Ez az FT forrásai azzal magyarázzák, hogy Lengyelország a hidegháború alatt több mint négy évtizeden át szovjet befolyás alatt állt. Gondek szerint jelenleg nem tudni, hogy a Moszkvától járó kártérítés összege meghaladja-e az 1,3 trillió eurós összeget, amelyet Varsó a náci bűncselekményekért Berlintől szeretne kapni. Azt is elmondta, hogy a tíz lengyel történészből és kutatóból álló csapat nagyobb akadályokkal nézett szembe, mint a Németországgal szembeni követelések kiszámításakor. Ezt elsősorban az orosz levéltárakhoz való hozzáférés hiánya, valamint a szovjet időkben megsemmisített vagy hamisított dokumentumok akadályozzák.

„A Lengyel Háborús Veszteségek Intézete fogja meghatározni annak az árát is, hogy az ország a lakosságának és keleti területeinek egy részét 1945 utáni elvesztette”

Moszkva a milliárdos nagyságrendű jóvátétel fizetésének felvetésére szellemes választ adott. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője jóvátételként Varsónak egy linket ajánlott fel Mihail Glinka Ivan Szuszanyin című operájának videójához. A finom utalást mindenki megérthette, aki emlékszik a történelemre. Glinka operája egy kosztromai paraszt hőstettét meséli el, aki a zűrzavaros időkben a lengyel hódítók egy csapatát járhatatlan mocsárba vezetve meghiúsította a fiatal bojár, Mihail Romanov meggyilkolását, ezzel megmentette a leendő dinasztiát. Az akció végzetesnek bizonyult a vendégek számára.

„Zaharova a Szputnyik rádiónak nyilatkozva emellett még egy másik, szintén négy évszázaddal ezelőttről, a <szmúta> idejéből hozott történelmi párhuzamra, Marina Mniszech lengyel nemesasszony álDmitrijek feleségeként táplált ambícióira utalva felvetette, hogy Oroszországnak is rendeznie kell azokat a számláit, amelyeket Lengyelország még nem fizetett ki”

Mint fogalmazott, valójában Oroszország Lengyelország „hitelezője”, és olyan „váltók” vannak a kezében, amelyeket Varsó még nem rendezett. Mint ismeretes, az 1612-ben a Minyin és Pozsarszkij vezette népfelkelők által a Kremlből kivert lengyelek ekkor agresszorok voltak, nem pedig az áldozatok. Szuszanyin operájának alaptörténetére utalva a szóvivő figyelmeztetett arra is, hogy az Oroszország elleni hadjáratok általában ingoványba torkollnak. Még akkor is, ha ez az ingovány jogi követelések ingoványa. Emellett emlékeztetett arra, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a második világháború eredményeinek, és a szovjet nép náci Németország feletti győzelemben betöltött szerepének újragondolását.

„Lengyelország azonban nem csak az Oroszországhoz kapcsolódó sérelmeiből próbál egy ideje politikai és pénzügyi értelemben tőkét kovácsolni”

Mintegy 1300-1400 milliárd euró (nagyjából 576-600 ezer milliárd forint) összegű háborús jóvátételt követel Németországtól a második világháborús károk miatt. A lengyel fél szerint az 1953-as lemondás érvénytelen, míg Berlin az ügyet lezártnak tekinti, hivatkozva a korábbi megállapodásokra és a nemzetközi jogra, így a kártérítést elutasítja. Bár voltak korábbi lengyel kormányzati jelzések az igények ejtéséről, a téma a lengyel belpolitikában – különösen a 2025-ös megemlékezéseken – ismét előkerült, a kártérítést az igazságosság alapjának nevezve. A vita továbbra is feszültséget okoz a két ország kapcsolataiban.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Nem kellene a múltat bolygatni, elég probléma van a jelenben is.”
    Egyetértek, bár kissé meglepő ezt olvasni egy olyan országban, ahol több mint száz év sem volt elég ahhoz, hogy túllépjen Trianonon.

    • Méltányolva a jól elhelyezett provokációt, ha megengedi: Trianont illetően nem emlékszem, hogy bárki is elnézést kért volna eddig- a magyarokat érő folyamatos, máig tartó, szisztematikus rágalomhadjáratról nem is beszélve, mely az utódállami oktatás alapját képezi. Lehet, ön, és a megbízói úgy gondolják, hogy ezzel semmi baj nincs, de, szerény véleményem szerint, addig nem lehet semmin túllépni, amíg a mérgek forrását, így vagy úgy, nem orvosolták. Ha egy magyar sem marad már az utódállamokban, ez, a mindenkori magyar közösségeket aggasztóan megrágalmazó, és az ellenségesség magvát elvető utódállami oktatási, közvéleményformálási és külpolitikai stratégia akkor is mérhetetlen károkat okoz Közép-Európában. Magyarul, meghaladni nem lehet, amíg mások ezt nem óhajtják. Legfeljebb elszenvedheti a pofonokat öntudatos öngyűlölőként, ha van hozzá kedve. Időnként meg bambán rácsodálkozhat jártában-keltében, hogy mi a bajuk magával ezeknek az embereknek, amikor ön amúgy is olyan picinyke és baráti igyekszik mindig lenni.

      • “ön, és a megbízói úgy gondolják”
        Eddig olvastam a válaszát. A továbbiakat eddig sem fogom.

    • “hogy túllépjen Trianonon”

      Nyilvánvaló ez érvényes Ukrajnára is. Arról nem is beszélve, hogy “ősi” lengyel területeket mond magáénak Ukrajna. Ott valahogy a lengyel kemény erkölcsű és acélos következetesség a követeléseket illetően alábbhagy. Ahogy a német mondana: “Wenn schon, denn schon.”. A cikk pedig a jóvátételről s nem a területi vitákról szól alapvetően. Kérem, ne keverjük Gizikét a gőzekével! Trianont illetően pedig még a mai napig is problémaforrás a magyarok etnikai alapú üldöztetése.

      Bár továbbra sem értem, hogy milyen alapon kéne nekünk elfogadnunk a trianoni területrablást.

      Más.

      Sorrenden ez már a hányadik lengyel jóvátétel követelés is a németek felé? Ha jól emlékezem a cucalizmusban a béketábor országai lemondtak már kölcsönösen a háborús jóvátételekről. Bár lehet, hogy tévedek.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Ostrom alatt a lengyel jogállamiság

2026. nov. 4.
Alkotmányos válság Lengyelországban. Felfüggesztették az Alkotmánybíróság vezetőit, rendőrök jelentek meg az intézményben, az államfő pedig ...

Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

2026. okt. 30.
Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

A felőrlő háború régen és most

2026. nov. 2.
Bonaparte Napóleon 1812. október 19-én elrendelte a visszavonulást Moszkva alól. Ezzel nemcsak az oroszországi hadjárat, hanem az addig legy...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater