//Varsó közeledik Berlinhez?
Andrzej Duda elhelyezi a Berlini fal emlékhelyen a megemlékezés virágát 2019. november 9-én Berlinben, a berlini fal leomlásának 30-ik évfordulójának ünnepi megemlékezésén #moszkvater

Varsó közeledik Berlinhez?

MEGOSZTÁS

Andrzej Talaga külpolitikai elemző szerint korrekciókra szorul a lengyel külpolitika. Javítani kell a lengyel-német viszonyt, ugyanakkor Varsó számára paradox módon jó, ha rossz a kapcsolata Moszkvával.

Andrzej Duda elhelyezi a Berlini fal emlékhelyen a megemlékezés virágát 2019. november 9-én Berlinben, a berlini fal leomlásának 30-ik évfordulójának ünnepi megemlékezésén #moszkvater
Andrzej Duda elhelyezi a Berlini fal emlékhelyen a megemlékezés virágát 2019. november 9-én Berlinben, a berlini fal leomlásának 30-ik évfordulójának ünnepi megemlékezésén
Fotó:EUROPRESS/Kay Nietfeld/DPA/AFP

Az új kormány felállása mindig jó alkalmat ad bizonyos  korrekciókra mind a bel-, mind pedig a külpolitikában. Így van ez akkor is, ha ez az új kormány lényegében a régi, hiszen az októberi választásokon győztes Jog és Igazságosság (PiS) csupán kisebb változtatásokat hajtott végre a Mateusz Morawiecki vezette kabinetben. Andrzej Talaga külpolitikai szakértő a Radio Polskának nyilatkozva ugyanakkor úgy véli, eljött annak az ideje, hogy Varsó kisebb változtatásokat hajtson végre a külpolitikában. Már csak azért is, mert

„a lengyel külpolitika lényegében 1989 óta változatlan, miközben a világ komoly átalakuláson megy át, és jelentős változások zajlottak az ország közvetlen környezetében is”

A lengyel külpolitika az ország  euroatlanti integrációján alapul, ezen belül mindenek előtt biztonsági kérdésekben kiemelten támaszkodik az Egyesült Államokra. Ebből következően Lengyelország Európa leginkább atlantista irányultságú országai közé tartozik. Ez nem egyszer ellenérzéseket szül, konfliktusokhoz vezet még az EU-n belül is. Különösen rossz szemmel nézi ezt az erős amerikai irányultságot Németország. Oroszországról nem is beszélve. A lengyel-orosz viszony az európai átlagnál is rosszabb, és Varsó az amerikai érdekekhez igazodva mindent megtesz annak érdekében, hogy a NATO erősítse a keleti szárnyát. Ez a gondolkodás szabja meg Lengyelország keleti politikáját, amelyben fontos szerepet játszik közte és Oroszország között egy biztonsági puffer fenntartása. Ez motiválja az Ukrajnával és Belarusszal kapcsolatos politikáját, amelynek első számú célja ezen országok eltávolítása Oroszországtól. Bár az Európai Unión belül megnövekedtek Lengyelország problémái, az ország európai elkötelezettsége elvitathatatlan. Sőt, Varsó mindent megtesz annak érdekében, hogy európai középhatalomként az EU belső magjához tartozzon.

„Lengyelországnak mindenek előtt Németországgal kell javítani a kapcsolatait”

Andrzej Talaga úgy látja, e relációban Varsó az elmúlt években több hibát is elkövetett. Ebből következően Varsó és Berlin között feszültebb lett a viszony, amely azért nem terjed ki a kapcsolatok egészére. Így a gazdasági együttműködés folyamatosan bővül, és alapvetően a biztonsági kérdésekben egyetértés van. Az elemző szerint a Németországgal és az Egyesült Államokkal kialakított partneri viszony Lengyelország számára a nemzetbiztonság kulcskérdése. Talaga egyetért abban a kormánnyal, hogy Lengyelország frontállam, amely az átlagosnál nagyobb biztonsági fenyegetésnek van kitéve. Éppen ezért támogatja az amerikai csapatok telepítését is, hiszen az Egyesült Államok az egyetlen, amely agresszió esetén képes Lengyelországot megvédeni. A külpolitikai elemző elsősorban biztonsági szempontokkal, a Varsót már jó ideje jellemző háborús logika alapján indokolja a német-lengyel viszony javításának a fontosságát is.

„Lengyelországot egy agresszió esetén Amerika csak egy német közlekedési folyosón át tudja megsegíteni”

A szakértő szerint a csapatok átdobása a Balti-tengeren át egy ilyen helyzetben aligha lesz lehetséges, így marad a Németországon át vezető szárazföldi útvonal. Ezért Varsó számára Talaga szerint kiemelten fontos a jó viszony ápolása Berlinnel. Emellett a szakértő megemlíti azt is, hogy Németországnak mennyire fontos Közép-Európa. Lengyelországgal és Magyarországgal együtt nagyobb a kereskedelmi forgalmának értéke, mint Franciaországgal. Ebből következik, hogy a német külpolitikában fontos a visegrádi faktor. De Lengyelországot is Németországhoz kötik a gazdasági érdekei is, hiszen külkereskedelmének 28 százaléka nyugati szomszédjával bonyolódik.

„Lengyelországnak nagyobb figyelmet kell szentelnie az Európai Unióval és a nagy európai államokkal kialakított kapcsolataira is”

Az EU manapság komoly válságot él át, amelyet idővel megold majd. A szakértő szerint egyelőre nem látszik, hogy milyen irányba fordul majd az Európai Unió, ám a nemzetállamok szerepe megnövekedik. Éppen ezért Varsónak erősíteni kell a kapcsolatait az unió legerősebb államaival, hiszen a politikai kérdések ezekben a fővárosokban dőlnek majd el. Talaga úgy látja, hogy a lengyel európai politika kulcsa, hogy jó kapcsolatokat ápoljon Németországgal.

 Az elemző úgy látja, hogy a lengyel-orosz viszonyban nem várható pozitív elmozdulás, ráadásul a kapcsolatok újraindítása veszélyt jelentene Lengyelországra nézve. Talaga egyáltalán nem szeretné, ha javulnának Varsó és Moszkva között a kapcsolatok. Ebből ugyanis szerinte mindig Oroszország jön ki jobban, és Lengyelország kárára erősíti meg a pozícióit.

„Lengyel perspektívából tehát annál jobb, minél rosszabb a viszony Oroszországgal”

Talaga emellett azzal érvel, hogy az orosz politika agresszivitása erősíti a nyugati partnerek veszélyérzetét, míg a kapcsolatok javulása e logikát követve kiszolgáltatottabbá teszi Lengyelországot. Ám, ha feszült a viszony Moszkva és Varsó között, akkor például a NATO a lengyel érdekeknek megfelelően erősíti a keleti szárnyát. Az orosz fenyegetés arra készteti a nyugati politikusokat, hogy több figyelmet szenteljenek a NATO katonai erejének, operatív képességeinek fejlesztésére. Talaga az ukrán konfliktust említi, amely Lengyelországnak megfelelő elmozdulásokat generált az európai gondolkodásban. Mindehhez azonban hozzátehetjük azt is, miért érdeke Varsónak az orosz veszély felnagyítása, Oroszország démonizálása.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.