//Változó globális fegyverpiac
Fegyverkiállítás Karacsiban a pakisztáni Fegyver Expo-n 2018-ban #moszkvater

Változó globális fegyverpiac

MEGOSZTÁS

Ahogy a gazdaság minden ágazatát, úgy a fegyverkereskedelmet is megviselte a szeszélyes 2020-as év. Noha részesedése észrevehetően csökkent, Oroszországnak azért sikerült megőriznie második helyezését a piacon, és az elkövetkező évek várható fejleményei pozitív jövőképet festenek az orosz hadiipar számára.

Fegyverkiállítás Karacsiban a pakisztáni Fegyver Expo-n 2018-ban #moszkvater
Fegyverkiállítás Karacsiban a pakisztáni Fegyver Expo-n 2018-ban
Fotó:EUROPRESS/RIZWAN TABASSUM/AFP

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) az elmúlt éveknek megfelelően március közepén ismét közzétette az előző ötéves időszakra, illetve 2020-ra vonatkozó fegyver exportot, és fegyver kereskedelmet magába foglaló összefoglalóját. Mondhatnánk, amilyen kaotikus évként vonult be 2020 a történelembe, az a globális fegyverpiacon hasonló mód meglátszik.

„A vizsgált 2016-2020 közti időszak volt 2001 óta az első, mikor az azt megelőző periódushoz képest nem növekedett, hanem stagnált, sőt gyakorlatilag 0,5 százalékkal csökkent a globális fegyverpiac volumene”

A statisztikák szélsőséges fluktuációit elkerülendő, a SIPRI az adatokat ötéves periódusokra leosztva publikálja, de mindezek mellett szintén elérhetőek az adott évekre vonatkozó részletes adatok. Ezek alapján 2020 a fegyverkereskedelem szempontjából kifejezetten gyenge esztendőként vonult be a statisztikába.

Az előző évhez, azaz 2019-hez képest 16 százalékkal, míg a 2011-19 közti átlaghoz képest 20 százalékkal maradt el a globális fegyver export összértéke. Ennek legfőbb oka természetesen a ma is tomboló járványban és az általa okozott gazdasági válságban, illetve termelés kiesésben keresendő. Viszont a különböző fegyverkezési, beszerzési programokban történő, 2010-es éveket lezáró váltás hasonló mértékben járult hozzá a folyamatokhoz.

„Ennek ellenére nem minden exportőr szembesült a termékei iránti kereslet csökkenésével. Az Egyesült Államok vagy Franciaország hadiipara például a 2020-at megelőző három év átlagánál jobb eredményeket produkált”

A globális fegyverpiac alakulása 1981 és 2020 között. Az oszlopok az ötéves periódusok összértékét, míg a vonal az éves értékeket ábrázolja a SIPRI által alkalmazott trendmutató fényében #moszkvater
A globális fegyverpiac alakulása 1981 és 2020 között. Az oszlopok az ötéves periódusok összértékét, míg a vonal az éves értékeket ábrázolja a SIPRI által alkalmazott trendmutató fényében
Forrás:SIPRI

A fegyverexportőrök listájának első helyén továbbra is az Egyesült Államok található, mely a vizsgált periódusban 96 ország számára szállított fegyverzetet és részesedését 32-től 37 százalékra tudta növelni. Washington nyomában 2015-höz képest már kevésbé szorosan, de ott van Oroszország, amely 22 százalékos csökkenéssel az összes export 20 százalékát tudhatta magáénak 45 országra kiterjedő portfóliójával. Moszkva mögött nagy nyertesként Franciaország áll 8,2 százalékkal – 44 százalékos növekedés -, míg a top öt további résztvevői Németország és Kína. Több faktor együttes hatásának következtében érdekes trendeket lehet megfigyelni az adatok közt, így Nagy-Britannia kiesését a legjobb öt közül, míg Kínának Oroszországhoz hasonló visszaesését, ám utóbbinál szerényebben, „csak” 7,8 százalékkal.

A legnagyobb tíz exportőr részesedései a globális fegyverpiacból Forrás:SIPRI #moszkvater
A legnagyobb tíz exportőr részesedései a globális fegyverpiacból
Forrás:SIPRI

Az orosz adatokat megvizsgálva egyből szembetűnik a csökkenés legfőbb oka, az indiai beszerzések drasztikus csökkenése. A 2011-15 közt a világ legnagyobb importőrének számító ázsiai ország a következő ötéves időszakban harmadával kevesebb fegyvert vásárolt külföldről.

„Noha India tekintetében a teljes kontingensen belül továbbra is elsőként Moszkva áll szállítások 49 százalékával, ám a korábbi évekhez képest azok volumene 53, míg részesedése 70-ről az említett 49 százalékra esett vissza”

Oroszország számára India önmagában akkora piacot jelent, hogy bár Moszkva Kínába a Közel-Keletre és Afrikába jelentősen növelte szállításait – Egyiptom esetében 430, míg Algériánál 49 százalékkal – ezen növekmények összesen sem tudták ellensúlyozni a csökkenő indiai eredményeket. Ennek ellenére még mindig Új-Delhi az orosz fegyverzet legnagyobb felvásárlója, maga mögé utasítva Kínát, Algériát, Egyiptomot vagy a FÁK térség államait. Ha az eladott fegyverek összetételét nézzük, abból 49-50 százalékkal első helyen a repülőtechnika, a harci repülőgépek, helikopterek szerepelnek, a második helyet 25 százalékos részesedéssel a légvédelem, illetve légvédelmi eszközök töltik be, míg a fennmaradó rész a szárazföldi, haditengerészeti valamint egyéb speciális technikák közt oszlik el.

„Saját harci légierejének szinte teljes modernizálása mellett Oroszország 2016-2020 közt 231 harci repülőgépet exportált világszerte”

Az indiai import csökkenése mögött a hazai fejlesztésű haditechnika beszerzésének igénye, valamint a beszállítói oldal diverzifikálása mellett legalább akkora súlyt nyom a latba a legendák alapját képező, rettentően elhúzódó beszerzési programok sora. Utóbbiak esetében még az adott tendergyőzelem sem tekinthető véglegesnek a folyamatok szüntelen megtorpedózásának következtében. Többek közt például a légierő elavult harci gépállománya nem a pénztelenség, hanem a végtelenségig nyújtott, majd eredménytelenül, vagy a tervezettnél jelentősen szerényebb végeredménnyel záruló programok miatt nem képes megújulni.

A tervezett élettartamukat jócskán kirepülő, tovább már nem javítható gépek kivonása stratégiai hátrányba hozza a Pakisztán és Kína miatt két fronton fegyverkező Indiát. Kombinálva a hasonlóan hírhedt repülésbiztonsági statisztikákkal, mára olyan égető, százas nagyságrendben mérhető eszközhiány alakult ki, hogy Új-Delhi Oroszországtól sürgős szállítással vásárolt 21 darab modernizálandó MiG-29 vadászgépet, illetve toldotta meg a helyben gyártott Szuhoj Szu-30MKI megrendelési állományát 12 példánnyal.

„Ezek átmenetileg képesek enyhíteni a problémákon, de a Kínával szemben megmutatkozó mennyiségi, illetve minőségi hiányosságokon ez nem tud segíteni”

Korábban Új-Delhi Moszkvával együttműködésbe bocsátkozott az ötödik generációs Szu-57 helyi változatának az FGFA kódnévvel illetett típusnak a fejlesztése kapcsán. Viszont a Szu-57 programban megmutatkozó késések, illetve az említett bürokratikus akadályok következtében India végül kiszállt a programból. Mindezek ellenére nem kizárt, hogy a jövőben látjuk még a Szu-57-et indiai színekben.

„Az importőri oldalt vizsgálva hamar szembetűnik, hogy főképp az Egyesült Államok szövetségesei és helyi partnerei voltak azok, akik a legnagyobb mértékben növelték fegyvervásárlásaik volumenét”

Ennek magyarázata nem csupán az átalakuló geopolitikai viszonyokban rejlik. Ugyanakkora, ha nem nagyobb szerepet játszott Donald Trump megválasztása és az általa a politikába átültetett üzleties gondolkodás. Mondhatnánk akár azt is, hogy szemben a jelenlegi, demokrata oldalról tapasztalható ideológiai alapú politizálással, a republikánus kormányzat többször inkább az adott helyzetben rejlő anyagi lehetőségeket ragadta meg. Avagy egyes országok – mint például Katar vagy Szaúd-Arábia – úgymond a meglévő kapcsolatok részeként bevásárolták magukat az amerikai szövetségi létbe. Az Arab-félsziget esetében további faktort jelentett a Rijád és Doha közt 2017-ben kitört, és mindössze idén januárban megoldódott viszály, mely a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése mellett egyfajta fegyverkezési versenybe vitte a hivatalosan szövetséges országokat.

A tíz legnagyobb exportőr és legnagyobb importőreik régió szerint ábrázolva. Mint még a visszaesés ellenére is láthatóan Oroszország esetében India áll az élen #moszkvater
A tíz legnagyobb exportőr és legnagyobb importőreik régió szerint ábrázolva. Mint még a visszaesés ellenére is láthatóan Oroszország esetében India áll az élen
Forrás:SIPRI

„Mindezek ellenére a jövőben egyáltalán nem biztos, hogy Washington képes lesz mostani megnövekedett részesedését megőrizni még az olyan, számára monopolnak tűnő piacokon, mint Szaúd-Arábia”

Ugyanis Rijád és Moszkva az utóbbi időszakban újabb szintre helyezték együttműködésüket az olajipar mellett a katonai technológiák terén is. Bár a korábban felmerült Iszkander ballisztikus rakéták lehetséges exportjáról szóló hírek mára a feledés homályába merültek, Oroszország számos más terméket kínál az olajmonarchia részére. Ahogy Szergej Csemezov, a Rosztech főigazgatója az RT-nek nyilatkozva elmondta, többek közt aktív tárgyalások folynak az Sz-400 légvédelmi rendszer, a Szu-35Sz többfeladatú vadászgép, a TOSz-1A rakéta sorozatvető, a Kornet-EM páncéltörő rakéta és számos egyéb fegyver vásárlásáról, valamint részleges szaúdi gyártásáról.

Utóbbi már részben zajlik is az országban, mivel az AK-103 gépkarabély gyártása már megkezdődött a helyi SAMI (Saudi Arabian Military Industries) részéről. Bár a fegyvert Rijád elsősorban a Jemenben harcoló szövetséges erőinek támogatására kívánja használni, mégis érdekes példája a korábban még abszolút ellenfélnek számító országok közti kooperációra.

„A fegyverbeszerzések lehetséges diverzifikációját csak fokozza a Biden-adminisztráció által a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportra – még ha ideiglenesen is – kivetett korlátozás, illetve a fokozódó politikai nyomásgyakorlás”

Ami a nyomásgyakorlást illeti, ahogy a Trump-kormányzat igyekezett minden téren a konkurenciának számító orosz és kínai fegyverexport lehetséges piacait elrettenteni a vásárlástól a CAATSA törvénycsomaggal, utódja folytatni fogja a megkezdett politikát. Oroszország elszigeteléséhez kapcsolódóan a lehetséges üzleti partnerekre gyakorolt, vagy gyakorlandó nyomás csak fokozódni fog. Többek közt Törökország kizárása az F-35 programból az Sz-400 légvédelmi rendszer beszerzésére hivatkozva, vagy az India és Egyiptom felett lebegtetett szankciók lehetősége kiváló például szolgálnak.

Új-Delhi esetében a frissen hivatalba lépett védelmi miniszter indiai látogatása során kiemelten említette az Új-Delhire váró szankciókat, ha kitart az Sz-400 mellett. Noha egyelőre légvédelmi ütegek hiányában Washington gálánsan eltekintett a büntetőintézkedésektől, egyértelműen kész minden eszközzel az üzletet meghiúsítani. Az elmúlt évek szankciós csomagjai egyre inkább a hidegháború alatt tapasztalt COCOM-listához hasonló állapotokat teremtenek az orosz hadiipar számára, amely leginkább a hagyományosan problémás elektronikai rendszerekhez szükséges alkatrészek, illetve a gyártósorokhoz tartozó szerszámgépek beszerzését hátráltatja.

„Az orosz haditechnika exportjának jövőjét vizsgálva a visszaesés ellenére stabil kilátásokkal számolhat Moszkva”

A Szövetségi Katonai-Műszaki Együttműködési Szolgálat (FSzVTSz) közlése szerint az orosz hadiipar külföldi megrendelés állománya továbbra is az elmúlt években tapasztalt 50-55 milliárd dolláros érték közelében stabilizálódott. A lehetséges újabb piacok megnyílásával valószínű mind részesedésben, mind volumenben az orosz fegyverexport növekedése. Igaz, bizonyos területeken Moszkva visszaszorulása várható. Többek közt Peking esetében, hiszen Kína saját hadiiparának fejlesztésével az orosz termékek kiváltása mellett a harmadik világban erőteljes konkurenciaként jelenhet meg Moszkvával szemben. Még a globális járvány helyzet okozta bizonytalanság sem biztos, hogy hosszú távon aláássa a fegyverpiac jövőjét, bár tény és való – ahogy azt Vlagyimir Szolovjov említette – vélhetően a közeli jövőben összértékben nemcsak a mezőgazdasági termékek, de maga a vakcina export is megelőzi a hadiipart. Ahogy Csemezov az RT-nek adott interjújában elismerte, Oroszországnak nincsenek meg azon erőforrásai, amikkel a fegyverpiacon első helyezett Egyesült Államok nyomába tudna eredni, ám ez nem is célja.

„Moszkva a stabil második szerepét kívánja megőrizni, a konkurenciához képest olcsóbb, de minőségi termékeivel, mely a tendenciák alapján sikeres”

Mindezeken túl kevés hangsúlyt kap azon Vlagyimir Putyin által 2016-ban megfogalmazott cél, amely a hadiipari vállalatok portfoliójának kiszélesítését tűzte ki. A tervek szerint az eladások közül a civil piac részarányát 2025-ig 30, míg 2030-ig 50 százalékra kell emelni. Míg iparági szinten már az átlag eléri a 24 százalékot, addig a Rosztech esetében a civil termékek az összes eladása harmadát teszik ki, és jó esély mutatkozik 2025-ig az 50 százalék elérésére. Többek közt a jelen járvány helyzet adta kihívásokba tudnak kapcsolódni a hadiipari vállalatok a különböző egészségügyi felszerelések gyártásával, de lehetőségeik a mezőgazdaságtól a civil repülőgépgyártáson át egészen a polgári hajógyártásig terjednek.

„A portfólió civil irányú kiszélesítésével nemcsak a vállalatok piaci, és ezáltal pénzügyi lehetőségei növekedhetnek, de csökken az állami függésük, illetve hozzájárulhatnak az orosz gazdaság egészére vonatkozóan a külföldi kitettség csökkentéséhez”

A hadiipar és a globális fegyverpiac jövőjét tekintve a jelenlegi bizonytalan tényezők miatt nehéz pontosan megjósolni hogyan is alakulhatnak az események. A hosszan tartó tendenciák, illetve a multipoláris világrendbe történő fokozatos átmenet mind a jövő konfliktusos jellegét vetíti előre, bár kérdés, hogy ez milyen mértékben fog megmutatkozni. Vélhetően 2020-hoz hasonlóan az idei évet sem fogják a hadiipar képviselői a legjobbak között számon tartani, de a világgazdaság talpra állását gyaníthatóan a védelmi ipar is követni fogja. Már az emberiség természeténél fogva is mindig voltak, vannak, lesznek hatalmi versengések és háborúk, melyek el fogják látni megrendelésekkel a hadiipart.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.