//Melyik Európa legerősebb hadserege?
„Európában a legerősebb hadserege Oroszországnak van, majd őt követi Franciaország és Nagy-Britannia” #moszkvater

Melyik Európa legerősebb hadserege?

MEGOSZTÁS

Heti tükör. A politika, a média és a közvélemény figyelmét is teljesen leköti a koronavírus járvány, az oltóanyag hiánya és a vakcina diplomácia, ettől függetlenül történik azért más is a világban. A Donbasszban egyre feszültebb a helyzet, Joe Biden politikája kezd kibontakozni, és a belpolitikai élet a vírustól függetlenül is zajlik mindenütt.

„Európában a legerősebb hadserege Oroszországnak van, majd őt követi Franciaország és Nagy-Britannia” #moszkvater
„Európában a legerősebb hadserege Oroszországnak van, majd őt követi Franciaország és Nagy-Britannia”
Fotó:EUROPRESS/Alexey DRUZHININ/SPUTNIK/AFP

Tombol a vakcina háború. Mindegyik nagyhatalom – már, amelyiknek van mit – felhasználja a vakcinát a geopolitikai befolyás növelésére és az imázs erősítésére is. Az oltóanyag tehát az új szembenállásban fegyverré is válik, emellett a soft power kiváló eszköze, és nem utolsó sorban hatalmas biznisz is. A legjobban a vakcina diplomáciában Kína teljesít, most ébred az Egyesült Államok, meglepően aktív India, és Oroszország is igyekszik kihozni a helyzetből, amit lehet. Persze, mint mindig, a nyugati sajtó most is Kínára és Oroszországra fúj, ám az amerikaiak vakcinairigysége már olyan méreteket kezd ölteni, hogy az eléri már a fősodor média ingerküszöbét is.

„Moszkva lehetőségeinek mindenek előtt a gyártási kapacitás szab határokat, ám az ismert tévés Vlagyimir Szolovjov már arról beszélt, hogy Oroszország még így is nagyobb bevételre tesz szert a vakcina exportjából, mint fegyverek eladásából”

S hogy az orosz vakcina nem  csak a vírussal, hanem az előítéletekkel szemben is hatásos lehet, azt mutatja, hogy az Oroszországgal szemben nem éppen baráti Hollandiában a De Telegraf felmérése szerint a lakosság 65 százaléka beadatná a Szputnyik V-t, ezzel szemben csupán 27 százalék utasítja el. Érdekes ennek kapcsán a lap egyik olvasójának a cikkhez fűzött véleménye. A holland polgár azzal érvel, hogy amelyik ország évek óta állít elő biológiai fegyvert, az jó lehet a vakcina terén is. Lehet, hogy a Szkripal-ügynek pozitív hozadéka is van?

A járvány sok mindent átírt, és még át fog írni, a katonai potenciál azonban továbbra is jelentős mértékben szabja meg egy ország súlyát. A Sputnik Azerbajdzsán infografikájából a várakozásoknak megfelelően kiderül, hogy

#moszkvater
Forrás:Sputnik/Elnur Salayev

„Európában a legerősebb hadserege Oroszországnak van, majd őt követi Franciaország és Nagy-Britannia”

A Global Firepower (GFP) által publikált sorrend érdekessége, hogy azt a kutatók nemcsak a hadsereg létszáma a technika és a fegyverek mennyisége, hanem több mint 50 különböző mutató alapján állították össze. Így figyelembe vették a védelmi szféra finanszírozásának a szintjét, az ország közlekedési infrastruktúráját, az olaj- és olajszármazékok elérését, és mindazt, ami befolyásolhatja egy hadsereg harckészültségét. Az index figyelmen kívül hagyja ugyanakkor az atomfegyvereket. Az ideális mutató a 0,00, ehhez képest Oroszországé 0,07, Franciaországé és Nagy-Britanniáé, 0,17, a negyedik és ötödik Törökországé, illetve Olaszországé 0,21, míg a hatodik Németországé 0,22.

„Ha már a hadseregeknél tartunk, akkor érdemes odafigyelni az ismét egyre feszültebb kelet-ukrajnai helyzetre, ahol egyre több jel utal arra, hogy ismét fellángolhat a konfliktus. Ukrajna 0,45-ös mutatóval egyébként szintén belefért a fenti index első tíz országába”

Ennek kapcsán boncolgatta Fb bejegyzésében az ukrán elnök motivációit az orosz újságírás doyenje Vitalij Tretyakov. A Nyezaviszimaja Gazeta legendás egykori főszerkesztője úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij nyugati kurátorai zöld utat adtak annak, hogy Kijev kilépjen a minszki megállapodásból. A cél pedig az, hogy a két szakadár népköztársaság megtámadásával kiprovokálják orosz csapatok bevonulását a Donbasszba. Azt kell e gondolatmenet szerint Kijevnek mindenképpen elérnie, hogy orosz reguláris erők átlépjék a határt, így Moszkva a minszki megállapodás egyik garantálójából agresszorrá váljon, ez pedig jogalapot adna Ukrajnának a kilépésre. Ez a helyzet Tretyakov szerint lehetőséget teremtene amerikai csapatok Ukrajnába érkezésére is, a segítségért cserébe pedig Washington katonai bázist kapna Oroszország határai mellett, Kelet-Ukrajnában és a Fekete-tengernél.

„Németországnak és Franciaországnak, a „normandiai négyes” másik két tagjának persze egy ilyen forgatókönyv a legkevésbé sem hiányzik, az ő véleményükkel azonban az újságíró szerint Washington nem törődik”

De ha már szóba jött Németország és az Egyesült Államok, a két ország viszonyának alakulását jelenleg alapvetően meghatározza az Északi Áramlat bővítésének a sorsa. A Politico elemzése szerint Joe Biden az Oroszországtól Németországig a Balti-tenger alatt húzódó, 90 százalékban kész gázvezeték amerikai blokkolásával két tűz közé került.  Egyfelől nem akarja elveszíteni a szankciók fokozásával stratégiai szövetségesét, Németországot, másfelől fokozni kell a nyomást Oroszországra, és meg kell akadályozni az együttműködését Európával.

„A The Economist írása közben arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedéssel, így az arktiszi útvonal hajózhatóvá válásával Oroszország a cseppfolyósított földgáz terén is előretör, hiszen csupán a Jamal-félszigetről az évtized végéig 70 millió tonna LNG indulhat évente útnak. Ez majdnem annyi, mint amennyit a cseppfolyósított gáz exportjában jelenleg világelső Katar elad”

A Kreml azonban nem koncentrálhat csak a globális kérdésekre, hiszen a belpolitikai helyzet sem igazán nyugodt. Igaz, amíg a szociális elégedetlenség nem ölt komoly méreteket, addig a Kremlnek nem kell igazán aggódnia. Még akkor sem, ha az év politikai nyitányát azért rendesen átírta Alekszej Navalnij hazatérése. S mivel a parlamenti választások évében vagyunk, és az előreláthatóan hosszan elnyúló politikai átmenet is elkezdődött a hatalom eldöntötte, hogy meghúzza a csavarokat, és ha kell, ha nem, szigorít és tilt.

„Folyik az internet szabályozásának és megrendszabályozásának előkészítése, az ellenzéki akciókat, találkozókat pedig a már akkor is megakadályozzák, ha nem utcai tüntetésekről van szó”

Így a hét végén a moszkvai rendőrség megakadályozta az Egyesült Demokraták ellenzéki csoport tanácskozását egy moszkvai szállodában. A demonstráció több résztvevőjét előállították, rabszállítóval vitték el a helyszínről. Amíg a razzia tartott, több tucat embert, köztük újságírókat is megakadályoztak abban, hogy elhagyják a szállodát. Az ellenzék visszatérő panasza, hogy a biztonsági szervek jogsértő módon akadályozzák a szabad gyülekezést.

„Eközben zajlik az élet a lengyel belpolitikában is. A lengyel kormány megtiltaná az örökbefogadást az egyedülálló melegeknek is”

Egy új törvénytervezet vizsgálathoz kötné az egyedülállók örökbefogadását, ha pedig a vizsgálat során kiderül, hogy valaki azonos nemű párral él együtt, akkor tőlük megtagadnák az örökbefogadást. A Jog és Igazságosság (PiS) párt a minap állt elő a részletekkel. Lengyelországban eddig is csak ellenkező nemű párok vagy egyedülállók fogadhattak örökbe gyereket, a változás pedig bezárja azt a jogi kiskaput, hogy egy meleg egyedülállóként fogadjon örökbe gyereket.

„Olyan változást készítünk elő, hogy a homoszexuális párok ne tudjanak örökbe fogadni gyermeket. Ez a gyermek biztonságáról és jólétéről szól”

– mondta Michal Wojcik igazságügyi miniszterhelyettes. Szintén Lengyelországhoz kapcsolódó hír, hogy megszakított minden partneri kapcsolatot Ternopillal a lengyel Zamość város azt követően, hogy az ukrán város önkormányzata Roman Suhevicsről, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) főparancsnokáról nevezte el a központi stadiont.  Az ukrán strana.ua hírportál a lengyel város önkormányzatának nyilatkozatára hivatkozik, amely szerint Zamość önkormányzata sajnálattal konstatálja, hogy

„a Ternopili Városi Tanács képviselői március 5-én a város stadionját Roman Suhevicsről, a volhíniai, Ternopil, Lemberg, Stanislaw (Ivano-Frankivszk) környéki lengyel lakosságot 1943–1944-ben vadállati módon irtó UPA főparancsnokáról nevezték el”

Ebből kifolyólag Zamość vezetése kénytelen beszüntetni az együttműködést Ternopillal egy sor projektet illetően, beleértve a Ternopil és Zamość közös történelme elnevezésűt, amelyre a lengyel fél 70 ezer eurót készült fordítani. Ezt megelőzően Joel Lion, Izrael ukrajnai nagykövete is követelte Ternopil önkormányzatától, hogy azonnal vonja vissza a döntését, amellyel a német náci kollaboráns Roman Suhevicsről, az OUN-UPA főparancsnokáról nevezte el a város központi stadionját.

„S ha már Ukrajnánál tartunk, házkutatást tartottak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai Jurij Dudkin ismert ukrán biztonságpolitikai szakértő-újságírónál, majd hazaárulás címén meggyanúsították, és őrizetbe vették”

Mint a Korrespondent.net ukrán portál cikkéből kiderül, a nyugalmazott katonatiszt-újságíró, a betiltott ellenzéki 112, NewsOne és ZIK televíziós csatornák biztonságpolitikai szakértője, és a titkosszolgálati nyomozás adatai szerint bűnrészes az ukránellenes aknamunkában. Az SZBU állítása szerint Dudkin orosz tartótisztjeinek utasítására ellenséges hálózatot hozott létre a közösségi médiában, és a YouTube-on. Az ukrán nemzetbiztonsági hivatal szerint Dudkin az általa létrehozott médiaforrásokon orosz televíziók műsorait és weboldalak tartalmait népszerűsítette. Az SZBU azt is felrótta az ellenzéki újságírónak, hogy oroszországi televíziók politikai talk show műsoraiban szerepelt. Lehet, hogy ez is a már említett újabb háború előszele?

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.