//Ütközési pályán a horvát elnök
Zoran Milanović horvát elnök #moszkvater

Ütközési pályán a horvát elnök

MEGOSZTÁS

Bekövetkezett az, amire többen számítottak, amikor az idén télen az elnökválasztáson Zoran Milanović, a Szociáldemokrata Párt (SDP) volt elnöke, és egykori miniszterelnök (2011-2016) győzött. Az elnök a napokban kétszer is megsértette a Horvátország függetlenségéért fegyvert fogott veteránokat.

Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára

Zoran Milanović horvát elnök #moszkvater
Zoran Milanović horvát elnök
Fotó:EUROPRESS/Denis LOVROVIC/AFP

Milanović „normális” Horvátországot és a társadalmat erősen megosztó ideológiai kérdések mellőzését ígérte. A miniszterelnöksége alatt szerzett tapasztalatok azonban sokakat óvatosságra intettek. Nekik lett igazuk, talán hamarabb is, mint gondolták volna.

„Februárban lépett hivatalba, de az utóbbi néhány napban már kétszer is mélyen megsértette a Horvátország függetlenségéért fegyvert fogott veteránok, az elesettek hozzátartozói és általában a háborúra, mint a hazáért hozott áldozatra emlékezők érzelmeit”

Az Ante Pavelić-féle Független Horvát Állam idején létesült jasenovaci koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulóján lezajlott megemlékezésen eldobandónak minősítette a szakadár szerbek ellen az elsők között fegyvert fogó Horvát Védelmi Erők (HOS) Jasenovac közelében elesett hősi halottainak emléktábláját. S ha ez még nem borzolta volna fel eléggé a kedélyeket, a Nyugat-Szlavóniát felszabadító „Villám” fedőnevű hadművelet (1995) emlékére Okučaniban megrendezett állami ünnepségen a nemzeti himnusz alatt sarkon fordult, és elhagyta a helyszínt, amikor egyes szervezők ruháján megpillantotta a HOS emblémáját és az usztasa-mozgalom híres-hírhedt jelszavát (A hazáért készen!). Mindkét alkalommal jelen voltak az állami főméltóságok, Andrej Plenković, miniszterelnök és Gordan Jandroković, a parlament elnöke is. Mindketten helytelenítették Milanović viselkedését.

„A közvéleményben is erősen negatív visszhangra talált ez a nemzet egységét megjeleníteni hivatott államfőhöz nem méltó cselekedetet”

Nehéz is rá magyarázatot találni. Hiszen a HOS tagjait éppen az SDP egykori elnöke, Ivica Račan miniszterelnöksége idején meghozott törvény emelte a horvátországi háború veteránjai közé, elismerve jelvényüket, amelyen az inkriminált jelszó is látható. Mi több, kormányfőként maga Milanović sem tiltakozott, amikor a „Villám” 20. évfordulóján ez alatt a zászló alatt vonultak el előtte. Használatának jogosultságát ilyen alkalmakkor az Alkotmánybíróság is helyben hagyta.

„Az usztasáknak tulajdonított köszöntés körül pedig régóta folyik az elkeseredett vita, s mindezidáig  nem sikerült dűlőre jutni, hogy ti. ezek a szavak eleve uszítók-e, vagy sem”

Jasenovac stigma a horvátokon, s évtizedek óta folyik a számháború, hányan is haltak meg ott. Szerbia magától értetődően egyre feljebb srófolja, leggyakrabban 700 ezerre, de időnként 1 millió fölé teszi az áldozatok számát, akiknek többsége szerinte szerb volt. A bécsi Simon Wiesenthal Központ 83 ezer áldozatról tud, közülük azonban több ezerről kiderült, hogy adataik hamisak. Roman Leljak, szlovén publicista a belgrádi katonai archívumban egy 1946-ból származó tényfeltáró bizottsági jelentésre bukkant, amely szerint a jasenovaci táborban 576 személy halt erőszakos halált, 1.078 pedig betegség következtében vesztette életét.

Németországi haláltáborokba pedig egyáltalán nem indultak innen transzportok, az ilyen sorsra szánt személyeket először Belgrádba szállították majd onnan tovább Németországba.

„ A nyilvánvaló túlzásoknak „köszönhetően” a horvát közvéleményben eluralkodott a kétely, hogy volt-e egyáltalán haláltábor Jasenovacon”

Ezt az is indokolja, hogy a tábor működése az usztasa rezsim bukása után még három évig nem szűnt meg, így nehéz elkülöníteni a szélsőjobboldali usztasák és a kommunista partizánok áldozatainak számát. A tisztánlátás lehetetlen, de arra jó a ködösítés, hogy a horvátokban ébren tartsák a bűntudatot.

A jasenovaci epizód kapcsán Milanović kifejezte meggyőződését, hogy ezek a fiatalok nem ezért a Horvátországért harcoltak, tehát az emlékükre állított táblának nincs helye az usztasa haláltábor területén. Megtoldotta még azzal is, hogy szerinte ezzel Plenković miniszterelnök is egyetért. Meglehet, hogy ez a megjegyzés az arroganciájáról egyébként közismert Milanović viselkedésének kulcsa. Az idén ősszel esedékes parlamenti választásokra készülve talán már most opportunista színben akarja feltüntetni a HDZ elnökét, s hozzásegíteni ezzel a csalódott jobboldali szavazók voksaira pályázó Miroslav Škorót (Hazafias Mozgalom) a győzelemhez.

„Plenković nem mindig sikeresen, de alapjában véve ügyesen egyensúlyoz a jobb és a baloldal, hazája és a brüsszeli hatalmasságok között. Škoro a balliberális szekértábornak sokkal könnyebb ellenfél lenne”

Meglehet, az a felismerés is ösztönözte erre a provokatív fellépésre, hogy utódja az SDP elnöki székében, Davor Bernardić túlságosan gyengének bizonyult a HDZ-vel szemben. Milanović államfői posztra emelkedése felbátorította a liberális Horvát Néppártot (HNS) is, hogy szembe helyezkedjen a HDZ-vel, amellyel egyébként közösen kormányoz. Parlamenti képviselője, Anka Mrak Taritaš az efféle viták elkerülésére – némileg leegyszerűsítve – a „múlt eltörlését” javasolta.

MEGOSZTÁS