„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Úszó atomerőmű a sarkkörön túl

2023. máj. 28.
Hidegkuti Konstantin

MEGOSZTÁS

Cikksorozatunk második részében immár Pevekbe érkezve az Akagyemik Lomonoszov fedélzetére látogatunk. Milyen az élet a világ első úszó atomerőművén? Mi célt szolgál és hogyan működik egy ilyen objektum? Mi a technológia jelentősége? Hogyan tudja mindezt a Roszatom és Oroszország a jövőben hasznosítani? A válaszokért tartsanak velünk!

„Figyelembe véve Magyarország folyamatosan növekvő energiaigényét, valamint a külföldi szállításoktól való függőség csökkentésére irányuló politikát, hosszú távon hazánk esetében is a megoldást a kis moduláris reaktortechnológia jelentheti” #moszkvater

„Figyelembe véve Magyarország folyamatosan növekvő energiaigényét, valamint a külföldi szállításoktól való függőség csökkentésére irányuló politikát, hosszú távon hazánk esetében is a megoldást a kis moduláris reaktortechnológia jelentheti”
Fotó:Roszatom

Rövid moszkvai megállónkat és az átszállási várakozással együtt nagyjából 12 órás utazást követően megérkeztünk az Akagyemik Lomonoszov honi kikötőjéül szolgáló Pevek városába. Utóbbihoz kapcsolódóan Roszatom által szervezett sajtóút negyedik napján betekintést nyerhettünk az erőmű mindennapjaiba és annak működésébe.

„Természetesen ahogy egy ilyen stratégiai jelentőségű objektumnál szokás, belépésünket átfogó biztonsági ellenőrzés előzte meg”

Elektronikai eszközeinket már előzetesen regisztrálni kellett, és a fedélzetre kizárólag csak a kameráinkat, valamint a hozzájuk tartozó memóriakártyákat vihettük magunkkal. Már az erőmű területére való belépést megelőzően, illetve azon túl is számos alkalommal kellett személyazonosságunkat igazoljuk a biztonsági ellenőrzőpontokon. Utóbbi kapcsán helyi kísérőink viccesen megjegyezték, hogy túránk végére mindenki folyékonyan meg fog tanulni oroszul.

Akagyemik Lomonoszov a fehér éjszakák során #moszkvater

Akagyemik Lomonoszov a fehér éjszakák során
Forrás:A szerző saját felvétele

„De hogyan is néz ki egy ilyen úszó atomerőmű?”

Egyik útitársunkat idézve „olyan, mint egy 8 emeletes panel, csak vasból van és úszik”. Nos, az igazság annyira nincsen messze a sarkos jellemzéstől, mivel az Akagyemik Lomonoszov méreteit tekintve 144 méter hosszú, 30 méter széles és vízkiszorítása meghaladja a 21 ezer tonnát. Mindezt 5,6 méteres merülés mellett. Katonai hasonlattal élve vízkiszorítása és méretei alapján a Lomonoszov egy helikopter-hordozónak is simán beillene.

Az Akagyemik Lomonoszov parti és tengeri elemeinek elhelyezkedése #moszkvater

Az Akagyemik Lomonoszov parti és tengeri elemeinek elhelyezkedése
Forrás:Youtube/Rosatom

Kialakítását tekintve magát az Akagyemik Lomonoszovot érdemes inkább egyfajta rendszerek összességeként, mintsem konkrét hajóként elképzeljük. Ugyanis bár a szorosan vett energiatermelési folyamatok a hajón történnek – és a legénység is a hajón lakik –, ám ugyanúgy hozzátartoznak szárazföldi kiszolgáló létesítmények. Ezek közül legfontosabbak a Beregovaja nevet viselő transzformátorállomás, amely a megtermelt energiát továbbítja a fogyasztók felé, valamint a peveki távfűtés kiindulópontjaként szolgáló hőközpont.

„Hogyan került Pevekbe a Lomonoszov?”

Nos, ahogy azt megtudtuk magának az úszó atomerőműnek az ötlete már az 1990-es években felmerült az Akagyemik Lomonoszov esetében is megvalósult koncepció szerint. Avagy az atomjégtörők meghajtását biztosító reaktorok itt statikus szerepet betöltve áramtermelő feladatot végeznek. Végül a tényleges döntés a Lomonoszovot képviselő hajóosztály – Projekt 20870 – megépítéséről 2006-ban született meg.

Az Akagyemik Lomonoszov megszületésének idővonala #moszkvater

Az Akagyemik Lomonoszov megszületésének idővonala
Forrás:A szerző saját felvétele

A gerincfektetésre 2007-ben került sor az atomjégtörők építésében jártas szentpétervári Admiralitás hajógyárban. Onnan a kész szerkezetet a nukleáris üzemanyag behelyezésére, illetve az utolsó gyári tesztekre a murmanszki Szevmas hajógyárba vontatták át 2018-ban. Katonai körökben jártas olvasónknak itt felcsillanhat a szeme, mivel igen, ugyanarról a Szevmasról beszélünk, ahol az orosz atomhordozó tengeralattjáró-flotta egységei is készülnek. Innen egy újabb, több ezer kilométeres út várt az erőműre, hogy végül 2019 szeptember 9-én megérkezzen állomáshelyére, Pevekbe. Nyolc hónapnyi tesztüzemet követően a kereskedelmi áramtermelés 2020 májusában kezdődött meg a világ első úszó atomerőművén.

Az Akagyemik Lomonoszov érkezése Pevek kikötőjébe

„Hogyan néz ki belülről egy úszó atomerőmű?”

Az erőmű fedélzetére lépve utunkat a legénység számára rekreációs területként kialakított legfelső szinten kezdtük, ahol kosárlabda pályától kezdve konditermen és szaunán át egészen az uszodáig számos kikapcsolódási lehetőség várja az ott dolgozókat. A szintet bejárva annak kialakítása kapcsán sajátságos módon olyan érzés járja át az embert, mintha egy szovjet vagy orosz atomtengeralattjárón tartózkodna. Mindez természetesen nem a véletlen műve, mivel az Akagyemik Lomonoszov kialakítása során bizonyos technikai megoldások mellett számos tervezési elv is átemelésre került a katonai szférából.

Mint látható, a pingpongasztalnak is helyet adó fedélzeti kosárpálya sem kis méretű #moszkvater

Mint látható, a pingpongasztalnak is helyet adó fedélzeti kosárpálya sem kis méretű
Forrás:A szerző saját felvétele

A kajütökön, kantinon valamint a közösségi tereken átjutva megérkezünk az erőmű szívébe, a turbinaházba, illetve a hozzájuk tartozó reaktoroktermekhez. Utóbbiakban összesen kettő, egyenként 35 MW teljesítményű KLT-40Sz reaktor dolgozik, amelyek a hagyományos atomerőművekhez hasonlóan a szekunder körön át kapcsolódnak az áramtermelést végző turbinákhoz.

„Külföldi újságírok közül elsőként a #moszkvater szerkesztőjét is magába foglaló csoportunk léphetett be a turbinaterembe”

Az áramtermelést reaktoronként négy gőzturbina, valamint a hozzájuk tartozó generátorok biztosítják. Ezt követően az elhasznált gőz a kondenzáció fázist megelőzően egy hőcserélőn keresztül adja át fennmaradó energiáját a Peveket ellátó távfűtési hálózat kezdő állomásának, tovább növelve a rendszer termikus hatásfokát.

A turbinaterem működés közben 

„Természetesen akárcsak az építés alatt álló Paks 2, úgy az Akagyemik Lomonoszov is számos biztonsági megoldással van ellátva”

Noha építésekor egyes hazai portálok gúnyosan az „úszó Csernobil” jelzővel illették a Lomonoszovot, az nem is állhatna távolabb a valóságtól. A fűtőanyag szintjétől kezdve aktív és passzív biztonsági rendszerek sora biztosítja, hogy sem üzemzavar, sem baleset esetén ne kerülhessen ki radioaktív anyag a környezetbe.

Az Akagyemik Lomonoszov biztonsági rendszerei #moszkvater

Az Akagyemik Lomonoszov biztonsági rendszerei
Forrás:A szerző saját felvétele

A passzív biztonsági intézkedések mértéke azt is lehetővé teszi, hogy az erőmű egy, esetlegesen a helikopter-leszállóra vagy a fedélzet egyéb zónáira lezuhanó helikopter becsapódását is gond nélkül átvészelje. Ugyanígy a tervezéskor a kellő földrengésállósági és viharokkal szembeni toleranciákat is belekalkulálták az orosz mérnökök a konstrukció kialakításába. Utóbbi esetében az Akagyemik Lomonoszov maximálisan 288 km/h – 80 m/s – szélsebesség elviselésére képes. Áramkimaradás esetére pedig dedikált vészhelyzeti dízelgenerátorok állnak rendelkezésre.

„Jól jellemzi az Akagyemik Lomonoszov biztonsági megoldásait, hogy látogatása során e sorok írója még ha nem is a reaktorteremben, de közvetetten kevesebb mint 2 méterre tartózkodott maguktól a reaktorblokkoktól”

Az elhasznált fűtőanyag tárolása szintén a hajó fedélzetén történik, négyéves csereperiódusokban. A méretgazdaságosság miatt az úszó atomerőmű felhasznált fűtőelemeinek elszállítása csak három teljes csereperiódust, azaz 12 évet követően történik meg. Épp a látogatásunkat követő hónapokban esedékes az első ilyen fűtőanyag csere a Lomonoszov esetében, ami a tervek szerint nem jár teljes leállással, mivel egyszerre csak az egyik reaktort fogja érinteni.

Az Akagyemik Lomonoszov belső felépítése #moszkvater

Az Akagyemik Lomonoszov belső felépítése
Forrás:A szerző felvétele

„Pontosan milyen szerepet tölt be az Akagyemik Lomonoszov Csukcsföld energiaellátásában?”

Az úszó atomerőmű előnyei közt a viszonylagosan gyors építési idő – 6-7 év –, illetve a hagyományos atomerőművekhez képest töredék bekerülési költségek említhetőek. Részben ehhez kapcsolódóan az úszó atomerőmű szigetüzemben biztosítja Csukcsföld északi területeinek energiaellátását, ahol mellesleg jelentős bányászati tevékenység is folyik.

Aranykitermelés a Pevektől 157 kilométerre fekvő Majszkoje lelőhely esetében

Meglepő módon Pevek esetében nem is az atomerőmű számít a legnagyobb munkáltatónak, hanem a helyi aranybánya, de szinte az egész periódusos rendszer megtalálható az óntól a volfrámig a környező hegyek gyomrában. Utóbbiak kiaknázását részben az infrastrukturális problémák is hátráltatják, amelyet bizonyos mértéki képes az Akagyemik Lomonoszov enyhíteni.

„Fontos megjegyezzük, hogy oroszul az erőmű rövidítése ПАТЭС, amelyet kibontva az úszó atom- és hőerőmű kifejezést kapjuk”

Avagy az Akagyemik Lomonoszovnak nem csupán Pevek és a környékbeli területek energiaellátásában van szerepe, de egyben az energiatermelés mellett hőtermelési feladatokat is ellát helyi távfűtés működtetése érdekében.

Az erőmű makettje #moszkvater

Az erőmű makettje
Forrás:A szerző saját felvétele

Pevek sarkvidéki klímáját figyelembe a kettős hasznosítás nem csupán előny, hanem kifejezetten szükség, mivel telente nem ritkák a -30-40 fokos fagyok sem, amelyeket helyenként 100 km/h feletti sarki szelek kísérnek. Személyes tapasztalatok alapján pedig a távfűtés hatékonyságára nem lehet panasz, mivel még -12 fokos külső hőmérséklet mellett is az olyan erősséggel működött, hogy a szállodában éjjelente nem lehetett csukott ablak mellett aludni.

„Másik oldalról a Lomonoszov a már meglévő, ám elöregedő helyi erőműpark kiváltására is szolgál”

Az egyes kistelepülések helyi dízelgenerátorai mellett az Akagyemik Lomonoszov kiváltja az 1974-ben épült, élettartama végén járó bilibinoi – szintén szigetüzemben működő – atomerőművet, illetve a csauni – a Peveket magába foglaló régió neve – szénerőmű pótlására is szolgál. Bilibinoban már az Akagyemik Lomonoszov üzembe helyezésével párhuzamosan megtörtént az első, 12 MW kapacitású erőműblokk lekapcsolása, amelyet fokozatosan a többi három blokk is követni fog.

A bilibinoi atomerőmű #moszkvater

A bilibinoi atomerőmű
Forrás:Roszenergoatom

„Éves szinten a jelenlegi teljesítményszint mellett az Akagyemik Lomonoszov üzemeltetése 60 ezer tonnányi szén-dioxid légkörbe kerülését akadályozta meg”

A 2022-es év folyamán az erőmű összesen 194,1 millió kWh villamosenergiát termelt, amely idén, a nyári hónapokra tervezett fűtőanyag csere következtében némileg kevesebb, vélhetően 186 millió kWh lesz.

A szénerőmű esetében érdemes megjegyezni, hogy az 1944-ben épült Csaunszkaja erőmű a Lomonoszov üzembe helyezése előtt a környék egyik, ha nem legnagyobb környezetszennyezőjének számított. A helyi polgármester beszámolója szerint az úszó atomerőmű beüzemelését követően maga a hó is érezhetően fehérebbé vált, ami együtt járt a levegőminőség javulásával. Miután szállodánk a ma is üzemelő szénerőmű közvetlen szomszédságában feküdt, így saját magunk is megérezhettük mekkora szennyezést produkál a jelenleg korábbi teljesítményének 10 százalékán üzemelő létesítmény.

Az egyik nap erősen füstölő Csaunszkaja szénerőmű #moszkvater

Az egyik nap erősen füstölő Csaunszkaja szénerőmű
Forrás:A szerző saját felvétele

„Hogyan tudja a Roszatom a későbbiekben a technológiát hasznosítani?”

Nos, a hasznosításnak két oldala van, egyrészt a jelenlegivel megegyező úszó – offshore – formában, másrészt továbbfejlesztve a szárazföldi – onshore – kis moduláris reaktorként – SMR. A Roszatom további három, modernizált kivitelű úszó atomerőmű telepítését tervezi az oroszul „Távoli-Északként” – Крайний Север – nevezett észak-szibériai régiókba, ahol az egységek a pevekihez hasonlóan szigetüzemben működve lennének képesek biztosítani egy adott terület energiaellátását. Ilyen területnek számít például a Csaun-bilibinoi energiatömb is, amely többek közt a világ harmadik legnagyobb rézlelőhelyét rejti.

Szárazföldi és úszó tervek a jövőre vonatkozóan #moszkvater

Szárazföldi és úszó tervek a jövőre vonatkozóan
Forrás:A szerző saját felvétele

Utóbbiakban immár a KLT-40Sz reaktor továbbfejlesztett változata, a RITM-200Sz üzemelne 35 helyett 53MW teljesítménnyel. A fűtőanyag csere intervalluma is növekedne a jelenlegi négyről 5-6 évre, egyúttal a tervezett üzemidőt 40-ről 60 évre kitolva. Az első modernizált egység leszállításának tervezett időpontja 2027, míg az utolsó beérkezése 2031-ben esedékes. Ezt követően a négyből egy egység – vélhetően épp az Akagyemik Lomonoszov – kifejezetten tartalék erőműként üzemelne, amely a továbbiak karbantartási munkálatai során is képes lenne a folyamatos energiatermelést biztosítani.

„Namíbia és Indonézia esetében potenciális külföldi megrendelésről is érkeztek információk, ám konkrét megállapodás egyelőre még egyik esetben sem született”

Indonézia esetében teljesen logikus lenne az úszó atomerőmű rendszeresítése, mivel a több ezer szigetből álló országban nem kifizetődő minden egyes terület rákötése a központi hálózatra. Csukcsföldhöz hasonlóan bizonyos távoli régiók esetében jobban megérné az Akagyemik Lomonoszovhoz hasonló úszó erőművek telepítése.

„Az üzemeltető Roszenergoatom adatai szerint egy, az Akagyemik Lomonoszovval megegyező erőmű egy 100 ezer fős lakosságú település energiaszükségletét képes fedezni”

Ráadásul a szárazföldi társaival szemben a Lomonoszov jobban védett a térségben mindennaposnak számító földrengésekkel szemben. Namíbia tekintetében az úszó atomerőmű egyszerre jelentene megoldást az ország energia, valamint vízproblémáira, mivel közvetlenül a sótalanító telepek mellé lehetne telepíteni.

„Másrészt a Lomonoszovon alkalmazott reaktorok lényegében az orosz tervezésű szárazföldi kis moduláris reaktorok előszobájaként szolgálnak”

Az egységesítés részeként ugyanis míg az újonnan épülő úszó atomerőművek a RITM-200Sz, addig a szárazföldi kis moduláris reaktorok a RITM-200N változatát kapnák meg. A minimálisan nagyobb teljesítményen – 55 MW – kívül viszont működtetési paramétereiben ezen egységek megegyeznek navanizált társaikkal.

A Roszatom által kínált SMR megoldások

„Ahogy arról már portálunk is hírt adott, az első ilyen reaktor a tervek szerint 2028-ban állhat Jakutföldön szolgálatba”

A hagyományos reaktortechnológiánál jóval olcsóbb és könnyebben skálázható technológát tekintik világszerte az atomipar jövőjének. Mint ahogy a konvencionális projektek, úgy az SMR technológia esetében is a Roszatom tekinthető világszinten vezető szereplőnek mind az Akagyemik Lomonoszov, mind pedig az atommeghajtású jégtörőflottán szerzett tapasztalatok által.

A könnyen skálázható kis moduláris reaktorok a mindössze 60 láb hosszú konténerben elférő 1MW teljesítményű egységektől egészen a 200-300MW-os igényekig a világ számos országában tudják a felmerülő igényeket kielégíteni.

„Figyelembe véve Magyarország folyamatosan növekvő energiaigényét, valamint a külföldi szállításoktól való függőség csökkentésére irányuló politikát, hosszú távon hazánk esetében is a megoldást a kis moduláris reaktortechnológia jelentheti”

Utóbbi tekintetben viszont akárcsak Paks 2, úgy a későbbi projekt esetében is érdemes a már referenciákkal rendelkező orosz technológia felé kacsintani.

MEGOSZTÁS

Hidegkuti Konstantin
1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK