//Szintet lép a Roszatom
„A Roszatom egyike a világ azon vezető vállalatainak, amelyek kis teljesítményű atomerőműveket fejlesztenek” #moszkvater

Szintet lép a Roszatom

MEGOSZTÁS

Létesítési engedélyt kapott az első kis teljesítményű szárazföldi atomerőművének építéséhez a Roszatom. Az Uszty-Janszki járásban megvalósuló kis teljesítményű atomerőmű „lelke” az orosz fejlesztésű nyomott vizes RITM-200N típusú reaktor, amely az atomégtörők új nemzedékéhez fejlesztett innovatív RITM-200-as továbbfejlesztett változata. Az első RITM200N típusú szárazföldi kis teljesítményű blokkot 2028-ban tervezik átadni, ezzel jó eséllyel ez lesz a világ első szárazföldi kis moduláris atomerőműve.

„A Roszatom egyike a világ azon vezető vállalatainak, amelyek kis teljesítményű atomerőműveket fejlesztenek” #moszkvater
„A Roszatom egyike a világ azon vezető vállalatainak, amelyek kis teljesítményű atomerőműveket fejlesztenek”
Fotó:Roszatom

Az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom, a Roszatom leányvállalata mint engedélyes, létesítési engedélyt kapott az orosz nukleáris engedélyező hatóságtól, a Rosztyehnadzortól, hogy Orszország távol-keleti régiójában, Jakutföldön felépítse az első szárazföldi kis teljesítményű moduláris atomerőművét. Az első, szintén kis teljesítményű –  úszó – atomerőmű Oroszországban már 2019 óta üzemel.

„Az Uszty-Janszki járásban megvalósuló kis teljesítményű atomerőmű <lelke> az orosz fejlesztésű nyomott vizes RITM-200N típusú reaktor, amely az atomégtörők új nemzedékéhez fejlesztett innovatív RITM-200-as továbbfejlesztett változata”

A szárazföldi atomerőműreaktor prototípusaként szolgáló RITM-200-as az újgenerációs jégtörőkön már bizonyított a zord északi-sarkvidéki viszonyok között, és megfelel az új atomerőművekkel szemben támasztott összes, a fukusimai baleset után megszigorított nukleáris biztonsági követelménynek. Az új típusú szárazföldi atomerőmű méreteit tekintve kompakt, moduláris, azaz igénynövekedés esetén tovább bővíthető, és a nagy teljesítményű atomerőművi blokkoknál gyorsabban felépíthető. A Roszatom közleményében idézi Jevgenyij Lihacsovot, a holding vezérigazgatóját, aki

„az első kis teljesítményű orosz szárazföldi atomerőmű engedélyezését globálisan is jelzés értékűnek nevezte, amennyiben mutatja az oroszországi atomtechnológia vezető szerepét a világban”

Elmondta, hogy hogy máris gőzerővel zajlanak az építkezés előkészületei Uszty-Kujga település mellett, ahová eddig az előkészületeket szolgáló, mintegy 2000 tonnányi szállítmány érkezett. Jelenleg 80 szakember és 38 különböző munkagép van a helyszínen. Alekszej Lihacsov azt is elmondta, hogy az első RITM200N típusú szárazföldi kis teljesítményű blokkot 2028-ban tervezik átadni.

A Roszatom szakemberei már elvégezték az atomerőművi telephely területének felmérését. A tervezettnél gyorsabban halad a jakutföldi kis teljesítményű atomerőmű  tervezése, zajlik az infrastruktúra kiépítése, illetve az atomerőművet építők szállásának kialakítása.

„Oroszország Északi-sarkkörön túli területeinek fejlesztése stratégiai prioritás élvez az állami fejlesztési tervekben. Ugyancsak kiemelten kezelik az északi-hajózási útvonal forgalmának növelését, amely a térségbeli beruházások megvalósításához szükséges. Új atomjégtörők üzembe állításával, illetve a meglévő infrastruktúra fejlesztésével igyekeznek elérni a vázolt célokat. Ebben a Roszatom vállalatai aktív részt vállalnak”

Ma a kis moduláris atomreaktorok iránti kereslet növekedése tapasztalható világszerte. Miután a Roszatom már rendelkezik saját működő referenciával, ezért aktív tárgyalásokat folytat a külföldi megrendelőivel és kétoldalú megállapodásokat írt alá a vállalat egyebek közt Kirgíziával, illetve Mianmarral (az egykori Burma).

A Roszatom egyike a világ azon vezető vállalatainak, amelyek kis teljesítményű atomerőműveket fejlesztenek”

Maga az atomenergetika fejlődése is a kis teljesítményű atomreaktorokkal kezdődött. A világ első atomerőműve, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését, 5 MW teljesítményű volt. Az akkori tapasztalatok birtokában kezdhették meg az atomjégtörők reaktorainak fejlesztését. A Moszkva közelében fekvő Obnyinszkban, a világ első atomerőművében képezték ki anno a világ első atomjégtörője, a Lenin atomjégtörő üzemeltető személyzetét is. Az atommeghajtású tengeralattjárók, illetve az atomjégtörőkkel szerzett tapasztalatok birtokában fejlesztették ki az orosz szakemberek a világ első úszó atomerőművét, amely a csukcsföldi Pevek városában 2019 december óta üzemel és 2020 májusa óta a világ legészakibb atomerőműveként a berendezés kereskedelmi üzemben termeli az áramot.

„A zord Északon megszerzett tapasztalatok tették lehetővé az orosz RITM kis teljesítményű moduláris reaktortípus kifejlesztését”

Az eredetileg az új generációs jégtörők meghajtására szolgáló reaktortípus és az ezzel készülő kis teljesítményű moduláris reaktorok magas fokú, többszintű biztosági rendszerrel rendelkeznek, kombinálva az aktív és passzív – elektromos betáplálás nélküli – biztonsági rendszereket, ami maximálisan biztonságossá teszi ezeket az atomerőműveket.

A biztonsági rendszerek, illetve a konstrukció több szintű biztonsági gátjai meggátolják a nukleáris kibocsátást a környezetbe. A kis teljesítményű atomerőművek regionális energiaellátást lehetővé téve mind az elektromos áram mind a hőszolgáltatás tekintetében stabil ellátást biztosítanak, lehetővé téve a jelenleg működő és esően szennyező széntüzelésű és dízelgenerátorok kiváltását a távoli térségekben és a nagy energiaigényű ipar megtelepedését.

„Mindmáig nem kevés olyan szeglete van a világnak, ahol nem biztosított az elektromos energia. Ezek egy részében nem kifizetődő nagy teljesítményű atomerőművet létesíteni, más térségekben a helyi viszonyok, illetve a távvezetékek hiánya miatt nem lehetséges ez. Itt jönnek képbe a kis teljesítményű atomerőművek, amelyek egyedüli lehetőségként merülnek fel, ezért is növekszik világszerte az érdeklődés a technológia iránt”

A Roszatom jelentős tapasztalattal és kompetenciával rendelkezik ezen a téren az atomjégtörők, illetve a Lomonoszov akadémikus nevét viselő úszó atomerőmű működtetésének köszönhetően. Utóbbi csaknem három éve látja el Csukcsföldet elektromos, illetve hőenergiával. Emellett folyamatban van egy másik jelentős projekt: a Bajmszkoje arany- és más színesfémlelőhely kiaknázása érdekében további négy úszó atomerőmű üzembe állítását tervezik.

„Emellett egy másik projektet is terveznek egy további reaktortípussal. Az első SELF-M reaktorokkal szerelt berendezés 2030-ra állhat üzembe Oroszország távol-keleti részében. A telephelyről idén döntenek. Ez a típus a 10 MW-os teljesítményével a helyi energiaellátást szolgálja majd ott, ahol nincs a közelben elektromos hálózat, illetve ennek kiépítése nem rentábilis”

A Roszatom külföldi partnerei nemcsak a korszerű technológiai megoldások miatt döntenek az együttműködés mellett, hanem azért is, mert az orosz vállalat elősegíti a helyi tudomány fejlődését, illetve az atomenergia felhasználásához szükséges jogi és szabályozói háttér megteremtését. Emellett a Roszatom biztosítja a helyi beszállítók részvételét a projektjeiben, illetve részt vállal a szakemberek kiképzésében is. Ez együtt technológiai szuverenitást biztosít a Roszatom partnereinek.

„Világszerte egyre több vállalat dolgozik a hagyományos, nagy atomerőműveknél olcsóbb, könnyebben összeszerelhető, kevesebb biztonsági kockázatot rejtő megoldásokon”

Jelenleg a Statista statisztikái szerint mindössze három SMR működik az egész világon, a kínai és indiai prototípusok mellett az orosz a leghíresebb. Az Akademik Lomonoszov egy úszó erőmű, amelyet 2019-ben csatlakoztattak a hálózathoz.

„Eközben még csak most kapott zöld utat az első kis moduláris atomreaktorokból álló erőmű fejlesztése az Egyesült Államokban”

Az Egyesült Államok atomenergia-szabályozó hatósága (NRC) 2023. januárjában az ország történetében először hagyott jóvá kis moduláris reaktorokkal (SMR) történtő energiatermelésre vonatkozó tervet. A reaktorokat fejlesztő NuScale Power Corp egy idahói kutatóközpontban tervezi felépíteni az első erőművét – a hat reaktorból álló, összesen 462 megawattos projekt a tervek szerint 2030-ra lesz üzemképes.

„A kísérleti erőmű költségei az előzetes számításokhoz képest jelentősen nőttek”

A NuScale januári számai alapján a megtermelt áram megawattóránkénti ára 89 dollár (kb. 32 500 forint), ami több mint másfélszerese a korábbi, 58 dolláros becsült árnál. Az erőmű várhatóan Utah állam villamosenergia-rendszerébe táplálja majd az áramot. Az amerikai energiaügyi minisztérium 2014 óta több mint 600 millió dollárt biztosított a kis moduláris reaktorok, így többek között a NuScale-projekt fejlesztésének támogatására.

„Nagy-Britannia 2024 közepére engedélyezheti a Rolls-Royce mini-atomerőművek gyártását”

A nukleáris szerkezetek technikai megoldásai az atom-tengeralattjárókban használt kompakt reaktorokon alapulnak. Gyárak mellé telepítenék őket, így helyben szolgáltatnának energiát, és innen kapcsolódnának az ország villamos hálózatára. A „kis moduláris erőműnek” nevezett, 470 megawattos egységek 2,3 milliárd dollárba, mintegy 900 milliárd forintba kerülnének, és bárhová gyorsan szállíthatók és telepíthetők lennének, ahol van 10 hektár szabad terület, de akár hajón vagy repülőgépen is elhelyezhetnék őket.

„A tervek szerint a következő évtizedben a brit energiafogyasztás negyedét fedeznék nukleáris energiából, és a váltás alapját a mini-atomerőművek képezhetik”

Paul Stein, a Rolls-Royce mini-atomerőművekkel foglalkozó leányvállalatának igazgatója elmondta, a részvételükkel készülő vonatkozó törvényeket és szabályokat várhatóan 2024 közepére fogadják el, és várhatóan 2029-re kapcsolódhatnak a hálózatra az első erőművek. A Rolls-Royce várakozásai szerint az atomenergia nagyobb üzlet lehet, mint a sugárhajtóművek és dízelmotorok gyártása.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.