„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Gyetvai Mária írása a #moszkvater.com számára
„Az INA-t a Račan-kormány idején verték dobra, miután komoly pénzzavarba került, egyes források szerint naponta 1 millió dollár veszteséget termelt”
Forrás:INA.hr
„Az INA körül kerekedett botrány akkora, hogy azt a Lehman Brothers csődjével egy sorban fogják emlegetni” – mondta Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter. A rossz vállalatirányítási rendszer számlájára írható, jelentette ki, hogy egy vezetőnek, aki a negyedik a rangsorban, olyan jogokat biztosított, amelyekkel a visszaélés katasztrofális következményekkel járt a vállalatra nézve. Ez a vezető Damir Škugor, az INA gázüzletágának igazgatója, akit négy társával együtt múlt pénteken tartóztattak le. A gyanú szerint 2020. júniusa és 2022. augusztusa között 1 milliárd kunát loptak ki a cégből azáltal, hogy olcsón adtak el gázt a Kelet-Szlavónai Gázműveknek, amely aztán jóval magasabb áron adta tovább egy luxemburgi vevőnek, a különbözeten pedig osztoztak. Banki figyelmeztetés nyomán terelődött rájuk a gyanú, mert feltűnően magas összeg, 500 ezer kuna érkezett Škugor nyugdíjas édesapja számlájára.
„Az ügy, ha nem is tesz szert akkora hírnévre, mint ahogy Filipović jövendölte, a legnagyobb kormánypárt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) számára roppant kínos”
A letartóztatottak ugyanis a HDZ tagjai, mecénásai voltak. Škugort gyorsított eljárással ki is zárták a pártból. Az ellenzék, amely már hosszabb ideje fogást keres Andrej Plenković kormányfőn és HDZ elnökön, legott a teljes INA-vezetés menesztését, és a kormány távozását követelte. A kormánybuktatás lehetősége szokatlan egységbe kovácsolta a bal- és a jobboldali ellenzéket. A Száborban a HDZ távollétében megtartott ülésükön keresetlen szavakkal illették Plenkovićot és pártját. A Horvát Parasztpárt (HSS) alapítójának, Stjepan Radićnak – aki a dualizmus korában sok borsot tört a bán, gróf Khuen Héderváry Károly orra alá – kései utóda, Krešo Beljak „nemes” egyszerűséggel „patkányoknak” minősítette a HDZ politikusait.
„Szorongatott helyzetében Plenković megígérte a vállalatvezetés menesztését, és burkoltan bár, de a vezetési struktúra megváltoztatását is, ami már több per tárgya volt a MOL és az INA második legnagyobb részvényese, a horvát állam között”
Ráadásul a baloldal a hazafiság fokmérőjévé tette a kérdést, hogy ki „parancsoljon” az INA-ban. Ez különösen kényelmetlen helyzetbe hozza a magát nemzetileg elkötelezettnek valló HDZ-t, hiszen mint ilyen, nem állhat a ki a MOL érdekei mellett, valójában az INA és Horvátországéi mellett. Régi bölcsesség, aki a cigányt fizeti, az rendeli a zenét.
Akadnak olyanok, akiknek az emlékezete messzebb terjed, mint Flipovićé, és könnyűszerrel fel tudnak sorolni néhány nagy port kavart ügyet, amelyekben az INA a mostaninál tetemesebb károkat szenvedett. Csak néhányat kiragadva, ilyen volt például legnagyobb akvizíciója, a szibériai „Fehér Éjszakák” olajmezők koncessziójának eladása, áron alul, nyílt piaci verseny nélkül. Ivica Račan, szociáldemokrata kormánya kényszerült rá erre a tranzakcióra, mert nem volt pénz az orosz fél által kialkudott mezőfejlesztésre. Az INA-nak 2004-ben el kellett elhagynia a roppant ígéretes szíriai olajmezőket. Itt a történelem szólt közbe, ahogy kutató-termelő tevékenységének más helyszínein (mint például Líbiában) is.
„Jugoszlávia szétesésével a belső piacot, sőt, az egykori tagköztársaságokban lévő vagyonát már korábban elveszítette”
Emlékezetes londoni leányvállalata, az InterIna a sorsa, amely hosszú távú szerződés nélkül, a spotpiacon szerzett be olajat drágán, nagy veszteséget okozva a cégnek. Nem is szólva a gázüzletággal kapcsolatos elhibázott döntésről, nevezetesen a visszavásárlásról szóló (pénz híján) nem teljesült ígéretről. A gáz kiskereskedelmi árának alacsonyan tartása érdekében tette volna meg ezt a lépést a horvát állam. A MOL később perelt is az ennek elmaradása miatt elszenvedett bevételkiesés miatt. Ilyen volt továbbá az először Ivan Vrdoljak, liberális gazdasági minisztertől (Horvát Néppárt/HNS) származó ötlet a MOL által birtokolt teljes részvénypakett visszavásárlásáról, valami ügyes módon, a költségvetés megterhelése nélkül?! Ez szintén baloldali kormányzathoz kötődik, amelynek élén Zoran Milanović jelenlegi államfő, akkor a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke állt.
„Az INA-t a Račan-kormány idején verték dobra, miután komoly pénzzavarba került, egyes források szerint naponta 1 millió dollár veszteséget termelt”
Ennek azonban nemcsak a kapacitás- és vagyonvesztés volt az oka, hanem a megváltozott külső-belső körülményekhez való alkalmazkodás hiánya, továbbá az is, hogy bár állami vállalatból részvénytársasággá alakult (1993) a legnagyobb politikai pártok, elsősorban a leghosszabb időn át kormányzó HDZ „kifizető helyévé” vált.
A horvát közvélemény ezekről a tényekről ritkán hall, viszont sokkal sűrűbben arról, hogy milyen hazafiatlan volt a Sanader-féle HDZ-kormány, amiért a teljes körű irányítási jogokat átengedte a MOL-nak anélkül, hogy többségi tulajdonos lenne. Plenković ennek megváltoztatására tett ígérete homályos volt ugyan, mégis számon kérhető lesz, és az ellenzék élni is fog a lehetőséggel. Mivel Horvátország már két pert elveszített a MOL-lal szemben, Plenković most emlékeztetett, óvatosan és körültekintően kell eljárni. Hogy pontosan mit ért ez alatt, azt nem részletezte.
A lényeg a pénz, változatlanul hiányzik. Ha arra gondolna, hogy értékesíti a horvát állam által birtokolt részvénycsomagot (44,3 százalék) most, a gazdasági recesszió előszobájában, és csekély beleszólással a vállalatirányításba, aligha érne el tisztességes árat.
„Így kénytelen tovább folytatni az ígérgetést, ami párosulva a földrengés utáni újjáépítés lassúsága miatti elégedetlenséggel, nem talál jó visszhangra a társadalomban”
Egyelőre nincs nagy veszély, mert az INA ürügyén szeptember 9-én megtartott kormányellenes tüntetés nem vonzott nagy tömeget. A felvonulók transzparensei azt mutatták, nem ugyanazt rója fel a jobb és a baloldali tábor a kormánynak. Míg a jobboldaliak a „gender elmélet” terjedése elleni fellépés hiánya, a túlzásba vitt szófogadás a WHO-nak stb. miatt mondana fel neki, addig a baloldal a korrupció miatt, vagyis a nagy garral beharangozott ellenzéki összefogás csak látszólagos.
Ez jól is van így. A stabilitás felbomlása ugyanis azoknak a malmára hajtaná a vizet, akik Viroviticától a tengerparti Karlobagig képzelik el Szerbiát. Nem biztos, hogy a vesztébe rohanó Európai Unió területe jelentős részének, alkalmasint függetlenségének elvesztésétől meg tudná védeni Horvátországot. A veszély valós, amint erre a titkosszolgálat (SOA) főnöke a minap Tallinnban rámutatott, az ukrajnai háború kezdete óta Szerbia egyre agresszívabban lép fel Horvátország ellen.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
alf says:
Történelmileg 1776-1920 között Fiume Magyarország része volt! Az INA lényegi elemét a Fiumei Kőolajfinomítót (Rt-ként) 1882-83-ban, még a Dualizmus korában a bécsi Rothschild, a Magyar Általános Hitelbank és helyi vállalkozók alapították. (2017 Pelles Márton tanulmánya) A MOL amikor részesedést vásárolt az INA-ban egy korszerűtlen vállalat teljes modernizációját is magára vállalta. Az tény, hogy kezdetben a horvát háború hőseinek jutalmazó helye volt az INA, akiket az új tulajdonos nem rúghatott ki! Csak az utolsó két évben a MOL 36,3 milliárd Ft-ot (2020-ban 16,3 ; 2021-ben 20) ruházott be Horvátországban (MOL csoport konszolidált éves jelentés 20. oldal). Szomorú, hogy a horvátok, ahelyett, hogy örülnének, hogy valaki fejleszti a cégüket állandóan szidják a MOL-t. Nemrég felmerült, hogy a horvát állam visszavásárolná, de kérdés, hogy az elmúlt közel egy évtized invesztícióit is megakarják-e téríteni.
A jelenlegi helyzetben az energetikai több lábon állás fontos eleme az Adria irányából is érkező olaj és gáz. Ezért is stratégiai kérdés a MOL INA tulajdona!