„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Folytatódik Zelenszkij kötéltánca

2025. dec. 06.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Andrij Jermak kényszerű távozása után meggyengültek Volodimir Zelenszkij belpolitikai pozíciói. A kormánypártból többen is a kilépést fontolgatják, ami veszélyezteti a törékeny parlamenti többséget. Ezért aztán a költségvetési szavazás igazi erőpróba volt. A Nép Szolgája frakcióját vezető David Arahamija vette az akadályt, ezzel egyben a Bankovával szemben is demonstrálta a befolyását. A történtek azt is mutatják, hogy hatalmának lassú hanyatlása ellenére Zelenszkijt még korai temetni, ám az események bármikor felgyorsulhatnak, és az elnök sorsa drasztikus fordulatot vehet. Persze csak akkor, ha a Nyugatnak már nem lesz rá szüksége.

„A mostani költségvetési szavazásnak ugyanakkor komoly politikai jelentősége volt. Előzetesen sokan jósolták, hogy nem lesz meg a többség, ami tovább mélyítette volna a belpolitikai válságot. Végül azonban 257 képviselő szavazott igennel” #moszkvater

„A mostani költségvetési szavazásnak ugyanakkor komoly politikai jelentősége volt. Előzetesen sokan jósolták, hogy nem lesz meg a többség, ami tovább mélyítette volna a belpolitikai válságot. Végül azonban 257 képviselő szavazott igennel”
Fotó:EUROPRESS/AFP/HO/Ukrainian Presidential press-service

A korrupciós botrányok alapjaiban rázták meg az ukrán politikai elitet. Az elnök bizalmasának Andrij Jermak kabinetfőnöknek a lemondatásával jelentősen meggyengültek Volodimir Zelenszkij belpolitikai pozíciói, és az elnöknek már a parlamenti többség elvesztésével is szembe kell néznie. Mivel a kormánytöbbség jelenleg minimális, már néhány ember távozása is politikai válságot idézhet elő. A többséghez szükséges minimális létszám 226 fő, míg a Nép Szolgája frakció jelenleg 229 fős.

„Így aztán a hatalom stabilitása szempontjából igazi lakmuszpapír a költségvetésről szóló szavazás. A szavazás kimenetele ugyanis nemcsak a büdzsé sorsát, hanem Zelenszkij frakción belüli befolyásának valós mértékét is megmutatta”

Végül a rada elfogadta a 2026-os költségvetést, ennek azonban egyelőre nincs gyakorlati jelentősége, mivel Ukrajna külső finanszírozás nélkül működésképtelen, az európai jóvátételi kölcsön kérdése pedig még függőben van. Ennek a sorsa csak december második felében dől el, és akkor válik világossá, hogy a most elfogadott számok hogyan viszonyulnak a valósághoz. Az sincs kizárva, hogy teljesen át kell írni a költségvetést.

Addig is, biztos, ami biztos, az ukrán képviselők megháromszorozták, 200 ezer hrivnyára (közel 1,5 millió forint) emelték a fizetésüket. A rada tagjai egy helyett immár háromhavi fizetésüknek megfelelő összegű térítést kapnak a feladataikkal kapcsolatos költségekre. Ráadásul a sajtóértesülések szerint a képviselők fizetésére adót sem vetnek ki.

„A mostani költségvetési szavazásnak ugyanakkor komoly politikai jelentősége volt. Előzetesen sokan jósolták, hogy nem lesz meg a többség, ami tovább mélyítette volna a belpolitikai válságot. Végül azonban 257 képviselő szavazott igennel”

Zelenszkij ezek után kijelentette, hogy a sikeres szavazást egyértelmű bizonyítéka Ukrajna stabilitásának. Az elnök tehát ezzel azt üzente, hogy korai még őt eltemetni. A történtek azonban egyáltalán nem jelentik azt, hogy Zelenszkij hatalma a korábbi szinten stabilizálódott volna. Sokkal inkább azt, hogy a vertikális hatalmi struktúra feletti elnöki kontroll gyengítésének két verziója közül az események egyelőre a „puha forgatókönyv” szerint alakulnak. A radikálisabb forgatókönyv a Nép Szolgája frakciójának kettészakadásával, új többség kialakulásával, végül a kormány lemondásával számol a radában. Az úgynevezett Zelenszkij-ellenes koalíció ezt szorgalmazta.

A puhább átmenet mögött David Arahamija, a Nép Szolgája frakció vezetője áll, aki a korrupciós botrány kezdetétől alternatív tervet hirdetett, amelynek lényege Jermak lemondása és a hatalom központjának áthelyeződése az elnöki hivatalból a parlamentbe. Vagyis magának Arahamijának a kezébe, aki stabil többséggel rendelkezik a radában, ami lehetővé teszi a számára a törvények elfogadását és a kinevezéseket. Lényegében már a jelenlegi kormány is neki van alárendelve.

„Formálisan tehát egyelőre semmi sem változik, minden lépést úgy hajtanak végre, mintha az az egységes elnöki csapaton belül történne. A valóságban azonban ez radikális változás, a Bankova ugyanis gyakorlatilag elveszíti a rada és a kormány közvetlen irányításának képességét. Különösen úgy, hogy az elnök politikai kontrollja a eddig mindent kordában tartó biztonsági erők felett Jermak lemondása óta meggyengült. Zelenszkijnek így eseti alapon kell tárgyalnia, figyelembe véve a különböző érdekeket”

A költségvetési szavazás Arahamija azon képességét jelezte, hogy képes szavazatokat szerezni és megakadályozni a Nép Szolgája párton belüli szakadást. A frakcióvezetőnek ezzel kétségtelenül erősíti politikai pozícióját.

Zelenszkij hatalmának „puha hanyatlása” azonban bármikor keménybe fordulhat. Ez leginkább két forgatókönyv alapján mehet végbe. Először is, ha a NABU-t irányító erők a Nép Szolgája frakció megosztása és egy új többség, valamint kormány alakítása felé veszik az irányt, ami akár Zelenszkij lemondásához is vezethet. Ehhez elegendő lenne büntetőeljárást indítani a Nép Szolgája frakció több kulcsfigurája ellen. Ahogy a Jermak-ügy is mutatta, az elnök nem tudja megvédeni a szövetségeseit a korrupcióellenes lépésektől, ezért a Nép Szolgája frakcióban senki sem fog ellenállni az új politikai iránynak. Az sem kizárt, hogy a frakció vezetése akár Zelenszkij radikális gyengítésének is az élére áll.

„A másik lehetséges forgatókönyv, amennyiben Trump fokozza a nyomást Zelenszkijre annak érdekében, hogy rákényszerítse a békefeltételek elfogadására vagy a lemondásra. Ebben az esetben a Nép Szolgája frakcióvezetése valószínűleg szintén nem fog ellenállni, és megpróbál majd beilleszkedni az új rendszerbe”

A költségvetési szavazás során tehát kialakult a radában az Arahamija vezette, jelenleg formálisan elnökpárti többség, amely a „Nép Szolgája” pártból és több parlamenti csoportból áll. Ez a többség azonban a körülményektől függően a jövőben bármilyen irányba fordulhat. A kényes belpolitikai egyensúlyt jelzi az is a Mindics-ügyben a nyomozó, és az Elnöki Iroda nyomására a NABU és a Bankova utasítására eljáró SZBU közötti háború részeként még a nyáron letartóztatott Ruszlan Magamedraszulov szabadon bocsátása is.

„A NABU tisztviselőjének szabadon bocsátása egyben a Bankova korrupcióellenes ügynökségek elleni ellentámadási tervének összeomlását is jelenti”

A támadás végrehajtását kivitelező Legfőbb Ügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) gyakorlatilag bejelentette kilépését a projektből. A Strana.ua azt is megtudta, hogy Magamedraszulov és apja szabadon bocsátását követően számos más ismert fogvatartott – köztük teljesen más helyzetben lévő Roman Dudin, a Harkiv megyei SZBU hazaárulással vádolt volt vezetője, és Ihor Kolomojszkij oligarcha – is jogi útra terelte Jermak lemondása és Zelenszkij korrupciós botrányt követő meggyengült pozíciója miatt a szabadulását.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Káosz pezsgőbe mártva

    2026. jan. 21.
    Lesz annak valami diszkrét bája, amikor az antiglobalista Nigel Farage tockosokat oszt ki a davosi globalista elitnek. Nem beszélve Trumpról...

    A rakéta reneszánsz

    2026. jan. 19.
    Van az orosz-ukrán háborúnak egy olyan aspektusa, amely ugyan időről időre előkerül, mégsem esik elég szó róla. Ez pedig a hátországok ellen...

    Miről beszél Trump Davosban?

    2026. jan. 20.
    Davosra figyel a héten a nemzetközi közvélemény. No, nem azért, mert itt dől el a világ sorsa, Donald Trump részvétele azonban a jelenlegi k...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK