Az elmúlt évek tétovázása után ambiciózus tervekkel állt elő az orosz űripar. Újra szállít űrturistákat, indul a Hold meghódításának a programja, ez azonban csak köztes állomás az úgynevezett a mélyűri bolygókra irányuló küldetésekhez. Ezt segítendő, a jövőben már atomerőmű létesülhet az univerzumban, és gőzerővel folyik a nukleáris űrtechnológiák fejlesztése. Az csak hab a tortán, hogy az idén az oroszok forgatták az első filmet az űrben.

Jurij Gagarin repülésének 60. évfordulója körül tavasszal egymást érték az orosz űripar válságáról szóló írások. Ehhez képest a közelmúltban a világon elsőként forgatott egy orosz stáb filmet az űrben, most pedig arról szól a fáma, hogy újra Szojuzon repülnek majd űrturisták. A verseny tehát folytatódik, és az orosz űripar a problémái ellenére is bizonyítja, hogy nem lehet leírni.

„Négy űrturistával írt alá előzetes megállapodást megállapodást a Glavkoszmosz. Eszerint 2024-ben két üzleti célú utazást is terveznek a Nemzetközi Űrállomásra Szojuz űrhajóval”

Dmitrij Loszkutov, a cég vezérigazgatója a közelmúltban a dubai űrhajós kongresszuson jelentette ezt be, arról azonban már nem beszélt, hogy konkrétan kikkel is tárgyalnak a repülésről. Még a nyáron vált ismertté, hogy az Enyergija nevű űrhajózási cég 2024-re két Szojuz űrhajót szállít le a Glavkoszmosz megrendelésére 5,056 milliárd rubel értékben.

„Az egyik potenciális űrturista állítólag kimondottan a megbízhatóságot szem előtt tartva választotta Ilon Musk Crew Dragonja helyett a Szojuzt”

A Columbia katasztrófája után 2001 és 2009 között az amerikai Space Adventures céggel kötött megállapodás alapján hét űrturista is Szojuz űrhajón látogatta meg a Nemzetközi Űrbázist. Köztük Charles Simonyi kétszer is. A magyar származású milliárdos üzletember állítólag harmadszor is repülne az űrbe, ám a felesége már nem engedi. Az idei év végére tervezik egyébként a Szojuz MSz-20 űrhajóval két japán űrturista indulását az űrállomásra.

„A Roszkoszmosz azonban már a Nemzetközi Űrállomásnál messzebbre tekint. Az oroszok is ott vannak a távoli világűr meghódításáért folyó versenyben, amelyhez a következő állomást egy holdbázis jelentheti”

A Hold meghódítására vonatkozó tervek a 2000-es évek elején erősödtek fel újra, és verseny alakult ki az egyes nagyhatalmak között e téren. A 2008-tól kibontakozó nemzetközi gazdasági válság azonban jelentősen visszavetette a terveket. Oroszország korábban 2012 körül tervezte indítani első egységeit, majd ezt követően pár év alatt létrehozni egy saját állomást. Az Orosz Űrügynökség képviselője ekkor jelezte, hogy az amerikai és az európai ügynökséggel is egyeztetnek egy lehetséges együttműködésről egy holdbázis kialakítása érdekében. Beszállt a versenybe Kína is, amelynek célja, hogy 2025-ig embert küldjenek a Holdra.

Miután a Roszkoszmosz az év elején bejelentette, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai holdkutatási projektből, nemrégiben nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról írt alá megállapodást a Kínai Nemzeti Űrhivatallal. Oroszországnak saját, idén indult holdkutatási programja van, és 2028-tól emberes Holdra szállást célzó program beindítását tervezi.

„A Mars felé a következő lépést a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztése jelenti, amelyben Oroszország jelenleg több évvel megelőzi vetélytársait”

A világűrben az atomenergia nélkül a mélyűr teljes körű tanulmányozása és feltárása lehetetlen. Ez a kulcs a Vénuszra, a Marsra, a Jupiterre és a mélyűri bolygókra irányuló nagyszabású tudományos küldetésekhez. Ezenkívül potenciálisan akár a fejlett orbitális rendszerek és komplexumok energiaellátásának forrása is lehet.

„A fejlesztés már ott tart, hogy Vlagyimir Putyin be is jelentette, Zeusz néven a jövőben atomerőmű létesülhet az univerzumban”

Az MTI az Interfax egyik háttér összeállítására hivatkozva írta meg, hogy Oroszországban 2010-ben kezdődött meg a megawattosztályú atomerőművi blokk fejlesztése, amellyel a tervek szerint egy holdi és mélyűri kutatásra tervezett orbitális vontatóhajón fognak alkalmazni. A fejlesztést a Keldis Központ végzi. A berendezést eredetileg 2015-re tervezték megépíteni, a vontató első repülését pedig 2018-ra, de a határidőt többször is kitolták. Idén májusban Alekszandr Blosenko, a Roszkoszmosz fejlesztési programokért és tudományért felelős ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy

„az orbitális atomerőmű segítségével végrehajtandó első indítás 2030-ra várható”

A Roszkoszmosz az Avangard konstruktőrirodával a Nuklon elnevezésű újrafelhasználható, nukleáris meghajtású űr-vontatóhajó projektjén dolgozik. Az elképzelés szerint az eszköz képes lesz egyetlen küldetés során a Holdtól a Vénuszig, majd a Jupiterig hasznos teherrel elrepülni, és már a szonda első indítása teljes értékű tudományos küldetéssé válik.

Az Interfax emlékeztetett rá, hogy az atomenergiát már alkalmazták a világűrben: a Szovjetunióban 1970 és 1988 között 32 űrhajót indított útnak termoelektromos atomenergia-egységgel. 1960 és 1980 között kifejlesztettek egy nukleáris rakétahajtóművet, amelyet kipróbáltak a szemipalatyinszki tesztpályán.