//Ügyeskedők a jogvédő álarc mögött
Lyudmyla Kozlovska és Guy Verhofstadt #moszkvater

Ügyeskedők a jogvédő álarc mögött

MEGOSZTÁS

Egy történet, amely nemcsak egyes NGO-k igazi arcát, hanem az emberi jogokatmindent felülíró ideológiaként kezelő nyugat-európai gondolkodást és az ezt kihasználó ügyeskedők praktikáit is megmutatja

Lyudmyla Kozlovska és Guy Verhofstadt #moszkvater
Lyudmyla Kozlovska és Guy Verhofstadt
Forrás:Lyudmyla Kozlovska Facebook oldala

Évek óta a viták kereszttüzében áll egy lengyel jogvédő NGO, a Nyílt Párbeszéd Alapítvány (ODF). Egyesek támadják, mások védik. Támogatóik politikailag motivált programokon alapuló hamis hírek terjesztésével vádolják az alapítványt bírálókat. Ezzel szemben inkább az a feltűnő, hogy az ODF politikailag motiváltnak beállítva az ellenük folyó eljárásokat, finoman szólva is gyanús alakok, körözött sikkasztók, gyilkossággal gyanúsítottak érdekében lobbizik. Persze, busás támogatások fejében! Az alapítvány működése jól mutatja a nem kormányzati szervezetek egy részének motivációit is. Azt, hogy miként próbálnak a jogvédő álarc mögé bújva politikát csinálni, beavatkozni más államok belügyeibe.

Hogy mivel is fogalalkozik valójában a Nyílt Párbeszéd Alapítvány, kiket véd, és kik állnak mögötte, a The Diplomat, a Vice, a Motherboard és az EurasiaNet „hasábjain” publikáló, a posztszovjet térséggel fogalalkozó újságíró, Stephen M. Bland próbálta kideríteni. Az Eutoday.net portálra írt cikke elején a szerző előre vetíti, hogy figyelembe véve ennek a globális történetnek az átláthatatlan természetét, az igazságot nehéz megérteni.

A Nyílt Párbeszéd Alapítvány honlapjáról tudható, hogy az NGO-t 2009-ben alapították Lengyelországban, jelenlegi elnöke pedig Lyudmyla Kozlovska. Más források megerősítik, hogy eredetileg Ivan Szerstiuk alapította, aki jelenleg gyilkosságra felbujtás miatt 18 éves börtönbüntetését tölti Ukrajnában. Az ODF a saját céljait úgy fogalmazza meg, hogy különböző tényfeltáró missziók szervezésével, megfigyeléssel tárja fel az emberi jogokat sértő eseteket. Ám mint az alapítványt vezető Bartosz Krameknek – ő nem mellesleg az ODF elnökének, Lyudmyla Kozlovskának a férje – a lengyel kormány megdöntését célzó korábbi felhívásából is látható, hogy

„a szervezet gyakran túllép egy átlagos NGO tevékenységének keretein”

Kozlovska a Krímben, azon belül Szevasztopolban született tehetős családban. Elvégezte a műszaki egyetemet, majd tanult Bangorban az University of Walesen is. Kozlovska és az ODF aktív közreműködője volt 2004-2005-ben az ukrajnai „narancsos forradalomnak”, majd a 2013-2014-es Euromajdannak is. A Sieci lengyel hetilap 2018 augusztusi írásából kiderül az is, hogy Kozlovska és Kramek az ukrán ellenzék legfőbb támogatójának állítja be magát. Ahogy a belarusz nyelven sugárzó lengyel csatorna, a Belsat igazgatója igazgatója ennek kapcsán megjegyzi, az alapítvány kimondottan arcátlan az önreklámozásban.

A Nyílt Párbeszéd Alapítvány a saját, „politikailag motivált kiadatásokkal” kapcsolatos tevékenysége kapcsán kiemeli, hogy

„szükségesnek tartja az Interpol megreformálását, a politikai üldözöttek védelmének egységesítését”

Az egyik ilyen „üldözött”, akiért az ODF már évek óta lobbizik, és sikeresen levetette az Interpol úgynevezett vörös körözési listájáról is, a kazah oligarcha Muhtar Abljazov. Az egykor legnagyobb kazah kereskedelmi bank, a BTA volt elnökét nagy értékben elkövetett csalás, és üzlettársának meggyilkoltatása vádjával 2018-ban távollétében életfogytiglani börtönre ítélték.

Muhtar Abljazov #moszkvater
Muhtar Abljazov
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Tretyakov/Sputnik

Abljazov ellen eljárás folyik Kazahsztánon kívül Oroszországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is. Amerikában pénzmosással vádolják. Almati egykori polgármesterével Viktor Hrapunovval együtt tüntették el a TrumpSoHo projektjeinek a keretében. Egy virginiai bíróság az oligarcha nővérét idén bűnösnek is találta, amiért a BTA Bankból elsikkasztott pénzből 6 millió dollárért elit ingatlanokat vásárolt.

„Angliában a bíróság 4,7 milliárd dollár elsikkasztása miatt folytatott eljárást Abljazov ellen”

Az oligarcha azonban 2012-ben hamis útlevéllel elmenekült az országból a rá kiszabott 22 hónapos börtönbüntetés letöltése elől. Az ODF és más lobbisták, így a brit EP-képviselő Julie Ward az Interpolhoz fordultak. Levelükben azt állították, hogy Londonban nem sikkasztás, hanem a bíróság megsértése miatt ítélték el védencüket, akit ellenzéki tevékenysége miatt üldöznek hazájában, és halálos fenyegetések miatt kellett elmenekülnie Angliából. A bíró ezt cáfolta, és elmondta, hogy a bíróság megtévesztéséről volt szó.

„Ennek ellenére – hiába állítanák bíróság elé több országban is – a lobbizás sikerrel járt, és Abljazovot 2017-ben az Interpol levette a körözési listáról”

Franciaországban pedig – ahol a szökés után három évet töltött előzetes letartóztatásban – ejtették ellene a vádakat, a döntés előtt néhány nappal pedig az ENSZ illetékes jelentéstevője figyelmeztette Párizst, hogy ne adja ki Abljazovot, mert megalapozott a gyanú, hogy hazájában kínzások várhatnak rá.

„A „politikai üldözésre” alapozott lobbizás tehát sikerrel járt”

A lobbizásnak azonban azonban ára van. Nincs ez másképp ebben az esetben sem. Kezdjük azzal, hogy Abljazov és az ODF kapcsolata több mint gyanús. Egy az edóelkerülésről szóló, az EP illetékes bizottságában az év elején tartott nyílt brüsszeli meghallgatáson a francia képviselő Nicolas Bay arról beszélt, hogy a kazah oligarcha Nyílt Párbeszéd néven hozott létre alapítványt, és felerül a kérdés eme szervezet finanszírozásával kapcsolatban.

„Az úgynevezett fehér galléros bűnözők gyakran adják ki magukat áldozatoknak”

– tette hozzá.

De az ODF keményen lobbizott Nail Maljutyinért is, aki jelenleg 4 millió dollár elsíbolása miatt tölti hatéves börtönbüntetését. Maljutyin kapcsolatban áll a maffiózó Dzsako Gagievvel, akinek a bandáját több mint 60 gyilkossággal vádolják. Moldovában Vjacseszlav Platonov érdekében akciózott az alapítvány. Az üzletemberre szemben az úgynevezett orosz pénzmosoda ügyében nyomoztak. Jelenleg 15 éves börtönbüntetését tölti, miután részese volt az „évszázad rablásának” nevezett, az ország GDP-jének 12,5 százalékát kitevő összeg három bank bedöntésével járó eltüntetésének.

„S a kört bezárva felhozhatjuk a már említett, jelenleg Svájcban élő Hrapunov családot, akikért szintén kiállt az ODF”

Egy cikk az alpesi ország leggazdagabb famíliái között említette őket, miközben  szülőhazájukban azzal vádolják Almati egykori főpolgármesterét, hogy 300 millió dollárral károsította meg a várost. S hogy a lobbizás tényleg nem olcsó, azt bizonyítja, hogy a már idézett cikkében a Sieci feltárt egy átutalást, amelyben Leila Hrapunova 20 ezer dollárt küldött át az alapítvány számlájára. Eközben a genfi ügyészség szóvivője Henri Della Casa megerősítette, hogy Hrapunovék ellen pénzmosás gyanújával továbbra is nyomoznak.

Ezek után már aligha lepődhetünk meg azon, hogy a Nyílt Párbeszéd Alapítvány pénzügyei finoman szólva sem átláthatóak, sez már a hatóságoknak is feltűnt. Kozlovska erről a Newsweek Polskának úgy nyilatkozott, hogy kezdetben, 2013-2014-ben a bátyja volt az ODF fő támogatója, később azonban megerősödtek, és más szponzorokat is találtak. Mint ehhez még hozzátette, a bátyján kívül ő és a férje az üzleti tevékenységükön leresztül is támogatta az alapítványt. Emellett tanácsadóként üzleteket közvetítenek keletre, dolgoznak az IT-szektorban.

Idén áprilisban azonban a brit Sunday Times egyik írásában azt feszegette, hogy

„2014 és 2016 között a Kramekhez köthető és az ODF-fel közös irodát működtető Silk Road 1,35 millió dollárt kapott két skót cégtől, a Kariastra Projecttől és a Stoppard Consultingtól”

Mint a „panamai iratokból” kiderül, utóbbit az egyik támogatott „politikai üldözött”, a már említett moldovai üzletember Vjacseszlav Platon ugyanazon a címen bejelentett cégeivel együtt számolták fel.

De megszólalt az ügyben a lengyel EP-képviselő Jacek Saryusz-Wolski is. Mint fogalmazott, az alapítvány mögött nemcsak moldáv és kazah pénzek állnak, de az ODF jó kapcsolatokat ápol Kremlhez közeli oligarchákkal is. Ezt az információt megerősítették brit lapok is. Az alapítvány honlapján Ugyanakkor Bartosz Kramek azt írja, hogy az ODF nem nyomoz támogatói után, és a pénztárcájukat jótékonykodásra megnyitó szponzorokat nem is lehet azonosítani.

Az alapítvány ügyeit megkaparók között a már idézett francia Nicolas Bay mellett meg lehet említeni a román EP-képviselő Andi Cristeát, aki szintén felhívta a figyelmet az ODF által támogatott furcsa alakokra, és sürgette a lobbitevékenység engedélyezésének a felülvizsgálatát.

„Bizalomvesztésre és a az NGO apolitikusságának megszűnésére hivatkozva megszakította a kapcsolatát az alapítvánnyal korábbi támogatója, a lengyel EP-képviselő, volt külügyminiszter Anna Fotyga is”

Az ODF legnagyobb szövetségese azonban továbbra is az egykori belga kormányfő, a liberális Guy Verhofstadt, aki tavaly ősszel az egyik közösségi portálon bejegyzésében a nyílt, toleráns és igazságos európai társadalom igazi harcosaként említette Kozlovskát. Annak ellenére, hogy Lengyelország ki akarta szorítani Kozlovskát a schengeni zónából, az érdekében lobbizó Verhofstadt, Julie Ward, és a volt brit EP-képviselő Clare Moody fellépése után Belgium a tavasszal öt évre adott letelepedési engedélyt Kozlovskának.

„Kozlovska jelenleg az Európai Parlament bejegyzett lobbistája, miközben alapítványa ellen folytatódik a nyomozás Lengyelországban, Ukrajnában és Moldovában is”

Ennyi tehát a Stephen M. Bland oknyomozása során feltárult történet, amely nemcsak egyes NGO-k igazi arcát, hanem az emberi jogokatmindent felülíró ideológiaként kezelő nyugat-európai gondolkodást és az ezt kihasználó ügyeskedők praktikáit is megmutatja.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.