„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Áttörhetnek-e a szuverenisták Európában?

2026. aug. 19.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Kettős csapás érte 2026 tavaszán az európai nemzeti szuverenista erőket. A fősodorral szemben alternatívát jelentő konzervatívok egyik arca, a Patrióták Európáért pártcsalád létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerző Orbán Viktor kiütéses vereséget szenvedett a magyar parlamenti választásokon, a szuverenisták globális arca, Donald Trump pedig egyre mélyebbre ássa el magát az Irán körüli konfliktusban, és ezzel egyáltalán nem öregbíti e politikai család hírnevét. Így aztán hiába vezeti a népszerűségi listákat Franciaországban a Nemzeti Tömörülés (RN), Németországban pedig az Alternatíva Németországért (AfD), a globalista progresszivista – bár ma már jobban illenének rájuk a bezárkózó, retrográd jelzők – fősodor tartja a pozícióit. Újabb lendületet adhat ezeknek az erőknek a demokraták várható győzelme az amerikai félidős választásokon, így a patrióták áttörésére egyelőre várni kell.

„A 2026-os év tavasza tehát nem a patrióta, konzervatív, szuverenista erőket erősítette” #moszkvater

„A 2026-os év tavasza tehát nem a patrióta, konzervatív, szuverenista erőket erősítette”
Fotó:EUROPRESS/Attila KISBENEDEK/AFP

A magyar jobboldal kommunikációját hallva 2026 áprilisáig sokan azt hihették, hogy az európai fősodor erők Európával együtt összeomlóban vannak, és csak idő kérdése a szuverenisták áttörése. Donald Trump visszatérése a republikánus elnökjelölt győzelméhez fűzött reményekkel, az európai progresszívekkel szembeni nyíltan ellenséges viszonyulásával csak erősítette ezt az érzést. Orbán Viktor Magyarországon érthető módon előtérbe került európai építkezése minderre csak ráerősített, és talán túlzott optimizmussal azt az érzetet keltette, hogy az európai fősodor nagy bajban van. Ezt az érzést azért Robert Fico kitartása mellett alátámasztották a csehországi vagy éppen a szlovéniai választások eredményei is. Ugyanakkor óvatosságra intett, hogy Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ), míg Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) ugyan a legtöbb szavazatot szerezte, ám mégis a centrista-baloldali-liberális erők tudtak kormányt alakítani.

„Aztán jöttek a magyar választások, amelyek igencsak lehűtötték a kedélyeket, az azóta eltelt idő pedig azt bizonyította, hogy a Fidesz a sorozatos kétharmadok ellenére sem tudott olyan stabil politikai rendszert felépíteni, mint az sokáig látszott”

Az eredmény fényében már az is jobban látszott, hogy Orbán túlságosan az európai politikára koncentrált, harciassága pedig sok tekintetben visszaütött. Annak ellenére értelmezték ezt a politikát sokan még Magyarországon is európaellenesnek, euroszkeptikusnak, hogy Orbánnak a legtöbb kérdésben igaza volt.

Hiú reményeket keltett, sőt egy idő után már visszaütött Donald Trump Orbán melletti kiállása is. Az amerikai elnök lépései – a venezuelai elnök elrablása, a Grönlanddal kapcsolatos fenyegetések, Irán megtámadása – ugyanis egyre nagyobb ellenszenvet keltettek a világban. Közben kiderült, hogy Trump az európai fősodort sem tudja megtörni. Jól mutatja ezt, hogy bármennyire kiszolgáltatott is Amerikának Európa, az ukrajnai háború rendezésének kérdésében a Fehér Ház képtelen átverni az akaratát. Arról már nem is beszélve, hogy a republikánusok otthon is gyengülnek, Trump népszerűtlen.

„Ezek a fejlemények lendületet adtak a nyugati progresszivistáknak”

Orbán veresége azt üzente a lassú visszaszorulásban lévő fősodornak, hogy messze nem olyan rossz a helyzet, a nemzetieket meg lehet állítani. Lám, négy kétharmad után a patrióták egyik vezéralakja, Orbán is elbukott. S nemcsak elbukott, de pártjának a jövője is kétséges. Ez a vereség nemcsak erőt adott a globalistáknak, de példát is mutatott arra, hogyan lehet legyőzni a szuverenistákat. A magyar választás ugyanis nemcsak azt mutatta meg, hogy a Fidesz elfáradt, ötlettelenné vált, beleragadt a hatalmi eszközök kizárólagos alkalmazásába és az EU elleni kilátástalan harcba, de azt is, hogy a konzervatív erők kevésbé értik a politikai közbeszédet meghatározó közösségi médiák világát. Arra is rávilágított, hogy a fiatalokhoz ezek az erők nem nagyon találják meg az utat, nem értik őket, és a kihívók inkább az ettől a politikai családtól jobbra álló erők lesznek.

„A magyar választások azt is demonstrálták, hogy az európai álomból egyébként kiábrándult, az Európai Unióban jelentős mértékben csalódott közép-európai társadalmakban is van még varázsa a <Nyugatnak>, és Európát minden baja, válsága ellenére is pozitív példaként tekintenek”

Legalábbis nem akarnak ennek a világnak hátat fordítani. Így hiába nem volt európaellenes Orbán, ezt nem hitték el neki, mert túlságosan is az Európát megtestesítő EU-val szemben építette fel magát. Ez az attitűd még inkább jellemzi a nyugat-európai társadalmakat, ahol a fősodor, de a társadalom meghatározó része legalább annyira tekintik európaellenesnek a Brüsszelt és a globalista fősodort bíráló erőket, mint a magyar társadalom nagyjából fele a Fideszt.

A szuverenista erő sok tekintetben tudatosan téves megbélyegzése nem segíti az áttörést, hiszen európai vezetés megítélése romlik, ám Európáé messze nem olyan rossz, mint azt itthon sokan gondolják. Mint ahogy az európai fősodor sem olyan gyenge és tehetetlen, mint ahogy az Európa versenyképességének, nemzetközi pozícióinak gyengüléséből következne. A globalisták tartják a pozícióikat. Egyrészt az amerikai demokraták vereségével Brüsszelbe, Európába került át e politikai erők súlypontja, amit jelez a londoni City Wall Streettel szembeni térnyerése is.

„Emellett a pozíciók tartása érdekében a progresszivisták semmilyen eszköztől sem riadnak vissza”

Mutatják ezt nemzeti szinten a Marine Le Pennel vagy éppen az AfD-vel szembeni jogsértő fellépések, de már az Európai Parlament is vizsgálatot kezdeményezett azzal kapcsolatban, hogy a Magyarországról például a Mi Hazánkat, Németországból pedig az AfD-t is soraiban tudó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) európai politikai párt megfelel-e az Európai Unió alapértékeinek és az uniós pártok nyilvántartásba vételére, illetve finanszírozására vonatkozó szabályoknak. A közlemény szerint ez az első alkalom, hogy ezt az ellenőrzési eljárást megindítják. Az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó módosított uniós rendeletet az Európai Parlament 2025 októberében fogadta el. Az új szabályok szigorították az átláthatósági előírásokat, a külföldi befolyás elleni garanciákat és az uniós értékek védelmét.

„De éppen Magyarország – korábban Lengyelország – példáján láthatjuk azt is, hogy az Európai Bizottság minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a tagállamokban olyan politikai vezetés kerüljön hatalomra, amely a forrásokért cserébe kész elfogadni az uniós intézmények követeléseit”

Sőt, arra is kínosan ügyelnek, hogy a pénzek tényleges kifizetése előtt létrejöjjön a megfelelő finanszírozási körforgás, és a tenderekből származó profit jelentős része olyan gazdasági konzorciumokhoz kerüljön, amelyek a forrásokat felhasználó ország külön érdekekkel rendelkező csoportjaival szemben a globalista intézményi rend gazdasági és politikai befolyását erősítik. Persze, a tagállamok azért szembe-szembe mennek az Európai Bizottság akaratával, és igyekeznek megakadályozni olyan politikai követelések teljesítését, amelyek korlátozzák az ország szuverén döntéshozatali képességét. Ezért aztán a jelenlegi trendet látva csak idő kérdése, hogy kivezessék a vétót és más blokkolási lehetőségeket a nemzetek feletti, szupranacionális intézményekből.

Ez a helyzet válaszút elé állítja a patrióta pártcsaládot, amelynek el kell döntenie, hogy a jobbközépen a néppártiak, avagy a jobbszélen a radikálisok táborából akarnak építkezni és szavazatot szerezni. Hogy erre az egyes szuverenista pártok milyen választ adnak, az meghatározhatja a megosztott konzervatív tábor jövőjét is. Összefogás nélkül ugyanis 2029-ben nem lehet áttörést elérni az Európai Parlamentben, és ellenzékbe szorítani a globalistákat. A kulcsszó az építkezés, amely európai szinten még a Patrióták Európáért pártcsalád esetében sem igazán látszik. E téren a Fidesz mutatta talán a legtöbbet. Mutatja ezt az MCC nemzetközi terjeszkedése. Bécs és Brüsszel mellett Berlinben és Londonban is új központokat akart létesíteni a Fidesz-közeli szervezet, a kormányváltással azonban ezek a remények szertefoszlottak. Persze, ez ma már a múlt.

„Az egyelőre ilyen értelemben még homályos magyar út sok tekintetben választ adhat arra a kérdésre is, hogy érdemes-e a jobbközép erőknek más stílusban, mint a szuverenisták, de bizonyos témákat – például a migráció – a jelenleginél hatékonyabban felkarolni, és ezzel megállítani a népszerűség csökkenését, egyúttal kifogni a szelet a kihívók vitorlájából”

Ez lényegében azt jelentené, hogy nem a ballibeláris irányba tolódnak tovább, hanem visszabillennek valamelyest a klasszikus konzervativizmus felé. Ez az európai politikai porondon annak a folytatása lenne, amelyre taktikai szövetség formájában már volt az utóbbi időben Giorgia Meloni és a néppártiak, így Ursula von der Leyen között. Komoly kérdés, hogy erre az Európai Néppárt erői jelenlegi állapotukban képesek-e.

A fősodorral szemben álló erők most abban bíznak, hogy 2027 tavaszán Marine Le Pen annak ellenére megnyerheti francia elnökválasztást, hogy a fellebbviteli bíróság másodfokon is bűnösnek mondta ki európai uniós pénzek hűtlen kezelésében. Az Ifop intézet mérése szerint az 57 éves szuverenista politikus az első fordulóban 36 százalékon áll. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy a második fordulóban a jobbközép Edouard Philippe volt miniszterelnökkel szemben csak hibahatáron belüli különbséggel vezet. Közben Németországban immár az AfD a legnépszerűbb párt 27 százalékon áll, öt ponttal a Kereszténydemokrata Unió előtt. A szövetségi köztársaság történetében ez az első alkalom, hogy egy az Uniótól jobbra álló párt vezet a felmérésekben. Persze, eközben a fősodor sem tétlenkedik, ráadásul Donald Trump mélyrepülése újabb lendületet adhat Amerikán kívül is a globalista erőknek. Az Iránnal elhúzódó háború ráadásul nagyon megosztja Európát, lejáratja a Trumppal eszmei rokonságot vállaló erőket és erősíti a vele szemben fellépő fősodort.

„A 2026-os év tavasza tehát nem a patrióta, konzervatív, szuverenista erőket erősítette”

Az említett két fejlemény megtörte a lendületet, így a 2027-es év meghatározó lesz abból a szempontból, hogy tanulva a történtekből, és modern, a jobbközép és a fiatalok felé is nyitott pártokat építve új erőre kapnak-e. Irányadó lesz a francia elnökválasztás, a lengyel parlamenti választás, és a német politika alakulása. Annak ellenére, hogy kormányon a radikális erők is gyakran felpuhulnak. De Trump mozgásterének alakulása is ráébresztheti az európai patriótákat arra, hogy a szuverenista alapállást adott esetben akár a megosztó amerikai törekvésekkel szemben is érvényesíteni kell.

„Nehéz három év előtt állnak tehát az európai patrióta erők, és jelen helyzetben nem úgy tűnik, hogy 2029-ben áttörnek”

Erre, a fősodor legyőzésére a mai trendeket látva egy európai összeomlás esetén lenne esély. Ez egyelőre nem látszik, és persze fájdalmas is lenne.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Újabb lendületet adhat ezeknek az erőknek a republikánusok várható győzelme az amerikai félidős választásokon”
    Inkább a demokratáké, nem…?

    • Természetesen. Köszönöm.

  2. Ami Trumpot es a US-t illeti, a szerzo a CNN int. magyarorszagi szocsove.
    Nem ismeri Trumpot, lebecsuli mint sokan masok is 2015/16 ban, es 2020 utan is.
    Iran: szo sincs arrol a magyar mediaban, hogy ,mit jelentene egy Irani atomfegyver. Folyamatosan “olajoznak” az atomfegyver fenyegetest teljesen figyelmen kivul hagyjak, pedig annak megakadalyozasa az oka az egesz “haborunak”
    Ha az Iraniak atomfegyverhez jutnak, akkor azt hasznalni is fogjak, ezt kellenne atgondolni- ismerve az Irani “alkotmanyt” az abban leirtakat!!
    A haboru elhuzodasanak tobb oka is van, koztuk az is, hogy Trump nem akar embereket olni. Erre lehet cinikusan reagalni, de attol meg igaz.
    Vissza bombazhatna oket a kokorszakba- de nem teszi, es nem is fogja.
    Biztosak lehethnek benne, hogy Irannak nem lesz atomfegyvere, barmennyire is hajtanak ra.

    Gronland- csak ra kell nezni a terkepre, hogy megertsek az US Nemzetbiztonsagi -teljesen jogos- felfogasat.
    Nem fogja megvarni, hogy a Kinaiak, vagy az Oroszok tegyek ra a “kezuket”, fogaljak el barmilyen uton.
    Aki ezt nem latja az nagyon rosszul lat. Ezuttal is minden masrol beszelnek csak errol nem.
    Venezuela, ugyan az mint Panama volt Noiregaval.
    A CNN AP, REUTERS, NY. TIMES, WAPO , WSJ, “hireit” anyagait hitelesnek felfogo median “szakemberek” felretajekoztatnak.
    A US-ban a “benzin” ara az ami befolyasolja a nepesseg egy reszet.

    A magyar HirTv a CNN felturbozott valtozata… amit bemutat az a valosagtol sokkal messzebb van mint a CNN.
    A magyar belpolitikai helyzettel kapcs. amit en hianyolok, eddig senki semmilyen szinten nem valaszolt a Fidesz legmagasabb koreit is erinto kolosszalis korrupciorol. Errol totalis a hallgatas.
    E cikk szerzoje sem emliti a katasztrofalis verseg okai kozt.
    Marpedig a Tisza gyozelmehez ez a “tema” nagyon nagy mertekben hozzajarult. A valasztasi kampany alatt sem tudott a Fidesz ezzel szemben hitelesen, vagy hiteltelenul fellepni.
    Azota sincs senki aki altalam hozzaferhetoen foglalkozott volna ezzel.
    Amit a Fidesz kepvisel a mai torvenyhozasban az tovabbi ellenszenvet general irantuk.

    • Ezt csak úgy ideteszem a jenki propagandáddal szemben…
      “Marjorie Taylor Greene volt amerikai kongresszusi képviselő augusztus 17-én azt állította, hogy magas szintű stratégiai találkozók vannak folyamatban az Irán elleni nukleáris fegyverek lehetséges bevetésének megvitatására.”
      Ennyit a narancs egyes irgalmas szamaritánus hozzáálládáról. A tisza propagandára a “hatalmas korrupcióról” nem reagálnék…

    • Értem én Trump/Amerika érveit, csak nem értek velük egyet. Mint ahogy Önnel sem, de nincs ezzel semmi baj.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Megoldódott a kárpátaljai magyarság helyzete?

2026. okt. 7.
Az ukrán parlament elé került az a törvényjavaslat, amely visszaadná a kárpátaljai magyarság által korábban is élvezett jogokat a középiskol...

Lesz-e kormányváltás Lengyelországban?

2026. okt. 3.
Merre tart a lengyel nemzeti oldal és a szuverenista mozgalom? A Moszkvatér podcastjének legújabb adásában Szabó Balázs, az Országos Lengye...

Belesimul az európai fősodorba a magyar külpolitika

2026. okt. 3.
Éles fordulatot vett a magyar külpolitika. A szuverenista irányvonalat felváltotta a föderalista gondolkodás, amelynek jegyében Budapest tel...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater