„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
A Hmejmim légitámaszpont elleni támadásban használt házi készítésű
drónok maradványai
A szerző felvétele
A Bassár al-Aszad elnökhöz hű erők laktanyáiból megszerzett szovjet haditechnika, nyugati rakéták és más kifinomult eszközök, kelet-európai járművek, a fejlődő török illetve emirátusi hadiipar termékei, és természetesen rögtönzött, műhelyekben előállított fegyverek – ezek több száz példányát nézhették meg azok az újságírók, akik augusztus végén ellátogattak az orosz védelmi szektor immár hagyományos seregszemléjére. A „Szabad Szíria” nevet kapott eklektikus gyűjtemény legtöbb darabjainak tulajdonképpen az a közös sajátossága, hogy a damaszkuszi rezsim megdöntésére törő, külföldről támogatott, főként iszlamista szervezetek használták azokat. A kivételnek azért kell helyet hagyni, mert pár szerkezetről joggal feltételezhető, hogy a véráztatta országban tevékenykedő, főként amerikai erők hagyták hátra azokat.
A sajtóközponttól PAZ kisbusszal zötyögünk a helyszínre, mely a Patriot Park óriási területének egyik elkerített része: egy fedett hangárból és egy nyitott parkolóból áll, ám ez utóbbi kerítésén sem lehet belátni. Tagadhatatlan, hogy ezt bemutatót – legalábbis egyelőre, így frissiben – nem az Armija 2018-ra kilátogató több százezres tömegeknek szánták. A beltéri kiállítás területére lépve nyomban amerikai TOW irányított páncéltörő rakéták szállító-indítókonténereibe ütközünk. Amikor a különböző iszlamista erők erejük teljében voltak, Irakot, Szíriát és a külvilágot egyaránt sokkolta az Iszlám Állam előretörése a „semmiből”, ez a különböző térségi közvetítőkön át ezres nagyságrendben szállított fegyver nagyban hozzájárult a kormánycsapatok drámai visszaszorulásához. És ezáltal egy stratégiai fordulathoz is, a közvetlen orosz katonai intervencióról Moszkvában meghozott döntéshez – tehetnénk hozzá. Ennek megértésében segít, hogy a zsákmányolt fegyverek igényes, adattáblákkal, tájokoztató tablókkal, iszlamista harcosokat „alakító” bábukkal tarkított kiállítása mellett képernyőkön fut a háború menetének orosz interpretációja. A részleteken, a kihangsúlyozott, vagy éppen elhallgatott adatokon nyilván lehet vitatkozni, de az eredmény nyilvánvaló. Mint az egyik ilyen film adatsorában olvasható, az orosz beavatkozás 2015. szeptember 30-i kezdetekor Szíria területének már csak mindössze nyolc százaléka volt a kormányerők kezén, míg idén augusztusra újra 96,5 százalékot ellenőriztek más „hazai” (például kurd) formációkkal együttesen. A fennmaradó 3,5 százalék az úgynevezett „deeszkalációs övezetek” területe. Így a szír-iraki-jordán hármashatáron fekvő al-Tanf körzete, mely lényegében amerikai ellenőrzés alatt áll. Azt már mi tesszük hozzá: garanciát szolgáltatva a tengerentúli nagyhatalom számára, hogy bármikor újrakezdhesse akcióit Damaszkusz ellen, illetve ellenőrizhesse a Libanontól Szírián és Irakon át Iránig húzódó síita tengely mentén zajló eseményeket.
Csapásmérésre használt amerikai Switchblade drón
A szerző felvétele
A beltéri kiállításon kissé tovább haladva a szíriai amerikai jelenlét talán legérdekesebb bizonyítéka – s a kiállítás legmodernebb technológiát tartalmazó darabja – köszön vissza. Az alig három kilós Switchblade fegyverről van szó, mely egy kisméretű (alig három kilós) pilóta nélküli repülőeszköz és egy rakéta tulajdonságait egyesíti: egy gránátvetőhöz hasonló konténerből kilőve képes várakozni a harcmező felett, s a kamerája révén az operátor által megtalált célpontra a döntő pillanatban lesújtani apró robbanótöltetével. Mivel érzékeny technológiáról van szó, valószínűtlen, hogy ezt valamelyik lázadócsoport rendelkezésére bocsátották volna. Inkább arról lehet szó, hogy az amerikaiak a szír kormányerők ellen használták, de csődöt mondott, így került lényegében épen a kezükbe. Gyártói aligha gondolták volna, hogy valaha egy Moszkva melletti kiállításon parádézik. Odébb a pilóta nélküli gépek technológiájának másik végleteként sorakozik néhány darab azok közül a házi építésűek közül, melyeket az év elején az oroszok használta Hmejmim légibázis ellen vetettek be.
Amerikai Humvee terepjáró iszlamista szolgálatban
A szerző felvétele
A soron továbbhaladva civil terepjárók sorakoznak a különböző iszlamista szervezetek jelvényeivel. Az egyik platóján francia gyártmányú, eredetileg repülőgépek fedélzetére szánt rakétavető a fegyverzet. Külön szekció foglalkozik a lázadók kezén lévő területeken tevékenykedő Fehér Sisakosok „polgári védelmi szervezet” ténykedésével, akik a kormányerők és az oroszok által lebombázott lakóházak alól húzták ki a halottakat és sebesülteket – a nyugati médiumok tudósítása szerint. A kiállításon bemutatott értelmezésben inkább a Damaszkusz és Moszkva elleni információs háború eszközei voltak, élen jártak például a kormányzat által elkövetett állítólagos vegyifegyvertámadások „bizonyításában”, a rezsim elleni nyugati légicsapásokat megalapozva.
Hagyományos aknavetők és barkácsolt “pokol-ágyúk” sora a kiállításon
A szerző felvétele
Átellenben velük az egyik dzsipnél egy – a csecsen háború időszakából az orosz közvélemény számára is ismerős – fekete özvegy, pontosabban egy női öngyilkos merénylő, azaz annak bábuja áll. Derekán robbanóanyaggal töltött „hasitasi”, mellyel egykori tulajdonosa terrortámadásra készült. Miként a többi házi készítésű fegyverben, a katonai, vagy plasztik robbanóanyagot ezekben is sokszor helyettesítették a nitrogéndús műtrágyából kotyvasztottal. Aztán jól körberakták szögekkel, csapágygolyókkal, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a „puha célpontok” körében.
A temérdek kézifegyvernél a világ jóformán minden jelentősebb típusa képviselteti magát, a figyelmet leginkább mégis néhány német második világháborús Sturmgewehr 44-es gépkarabély vonnza, melyből a később világhíressé vált Kalasnyikov is gyaníthatóan merített ihletet. Hogyan szerepelthettek ezek a 2011-ben kezdődött szír háborúban? Valószínűleg csehszlovák gyártásból kerültek a kormányhadsereghez, ott egy raktárban porosodtak, amíg azt a lázadók meg nem kaparintották. Amikor aztán leáldozott nekik, ismét visszakerültek az elnökhöz hű csapatokhoz.
Női öngyilkos merénylő, és pokolgéppel felszerelt terepjáró
A szerző felvétele
A szabadtéri parkolóban az ekletika a harci járművek körében folytatódik. Újszerű állapotban lévő cseh-lengyel gyártású OT-64 SKOT páncélozott szállító járművek, egy orosz technikus az egyiknek még a motorját is beindítja a kedvünkért. Aztán a plusz páncélzattal ellátott szovjet T-55-ös harckocsi és BMP-1 gyalogsági harcjármű következik. Az angolokat egy Centurion tank, a törököket egy ACV-25-ös páncélozott harcjármű képviseli – ez utóbbi belülről csúnyán kiégett. Több járművön lyukak is éktelenkedtek, szélvédőik, páncélozott ablakaik belőve, bezúzva. Rossz belegondolni, hogy mi történt azokkal, akik a találat idején helyet foglaltak bennük. Ilyen állapotban van több Humvee is, az amerikai hadsereg standard terepjárótípusa, melyeket iszlamista használóik a legkülönbözőbb vaslemezekkel igyekeztek ellenállóbbá tenni. A hivatalos terminológiában HMMWV-ként szereplő járművek akkor árasztották ál a hadszínteret, amikor az Iszlám Állam előretörése előtt az amerikaiak felszerelte iraki hadsereg 2014 nyarán összeomlott, haditechnikája pedig a fekete lobogós dzsihadisták kezére került.
Nyugati páncéltörő rakéták, melyek nagy szerepet játszottak a
rezsim visszaszorításában – s ezzel az orosz katonai beavatkozásra
vonatkozó döntésben
A szerző felvétele
Szintén odakinn sorakozik több példány is az internet népe által csak „pokol-ágyúnak” nevezett barkácsolt aknavetőkből. Ezek többször futóművel ellátott nagy átmérűjű, magas szögbe állítható masszív vascsövek, melyekből rendszerint gázpalackokból kialakított lövedékeket indítottak az ellenség irányába. Úgy az „ágyúk”, mint a „gránátok” gyártástechnológiája meglehetősen kezdetleges volt, így pontosság hiányában diszkriminációról, a polgári célok megkíméléséről szó sem lehetett. Persze arra is akadt példa, hogy görbe szárnyú, ferdén összehegesztett lövedékek pályája végül visszavezetett azokhoz, akik útnak indították, vagy épp kilövéskor, még a csőben robbant az arcukba…
Orosz kísérőink, a védelmi minisztérium kommunikációs szekcióinak egyen- illetve civilruhás munkatársai bőven hagynak időt a zsákmányanyag tanulmányozására, fotózási korlátozás nincs. Itt is érvényes az Armija 2018-as kiállítás során tartott katonai bemutató címe, miszerint „udvarias emberekkel” állunk szemben. Afelől semmi kétség, hogy a Nyugattal folytatott, új hidegháborús konfrontációban kitűnően alkalmazzák a kommunikáció teljes spektrumát, melynek fontos eleme a szíriai hadisikerek hiteles bizonyítása.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
