//Tokaji bor és orosz vodka
Az 1952 május 1-i ünnepségeken résztvevő Magyar-Szovjet Társaság (MSZT) küldöttsége Moszkvában a Vörös téren #moszkvater

Tokaji bor és orosz vodka

MEGOSZTÁS

A népi diplomácia és a magyar-orosz kapcsolatok. A népi diplomácia elévülhetetlen jelentősége, illetve létjogosultsága a gazdag kulturális és történelmi hagyományokra visszatekintő magyar-orosz kapcsolatokban is megmutatkozik. A történelmi múlt közös pontjai és kulturális történések egyes eseményei a kultúrák dialógusa és a népi diplomácia tükrében különösen jól vizsgálhatók.

Viczai Péter írása a #moszkvater.com számára

Az 1952 május 1-i ünnepségeken résztvevő Magyar-Szovjet Társaság (MSZT) küldöttsége Moszkvában a Vörös téren #moszkvater
Az 1952 május 1-i ünnepségeken résztvevő Magyar-Szovjet Társaság (MSZT) küldöttsége Moszkvában a Vörös téren
Fotó:FORTEPAN/KAkuk László

Bármilyen szinten megvalósuló együttműködés csakis akkor lehet igazán eredményes, amennyiben a felek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet, valamint az egymás iránti magas fokú bizalom jellemzi. Egy kapcsolatrendszert erősít a népi diplomácia, amelynek a kultúrák párbeszédében betöltött szerepe az együttműködés különböző területein ugyancsak meghatározó lehet. A magyar és az orosz kultúra egyaránt gazdag múltra és hagyományokra tekint vissza, így a két társadalomban megalapozhatja kapcsolatok minőségét. A mai huszon- vagy harmincévesek körében a népi diplomácia fogalma Kulcsár László szakújságíró szerint meglehetősen ósdinak hangzó kifejezésnek tűnhet. Legtöbben inkább csak ideológiai őskövületnek, jó esetben valamely álmodozó rózsaszínű világában megszületett jelzős szókapcsolatnak vélnék.

„Meglehetősen nehezen behatárolható fogalomról van szó, amelyet olykor közdiplomácia, civil diplomácia, humán diplomácia elnevezéssel is szoktak illetni”

Simon-Nagy Lilla tudományos értekezéséből idézve, gyakran pontatlan szóhasználattal a hazánkban még kevésbé ismert nyilvános diplomácia fogalmával is azonosítják, az angolban pedig a public diplomacy szóösszetétel, illetve kifejezés formájában használatos. Nyáry Gábor történész a fogalmat kulcsfontosságúnak nevezi, és a modern diplomáciatörténet változásainak tükrében szerepét rendkívül fontosnak ítéli meg. A magyar történész elgondolása szerint az angol public diplomacy szóösszetétel alapvetően egy átalakulási folyamatot jelöl, amely az elmúlt néhány évtizedben a diplomáciatörténet vélhetően egyik legnagyobb változását hozta. Az eredetileg államok közötti kapcsolatokra szorítkozó diplomácia a XX. század kissé drámai társadalmi-politikai (kényszerű) átalakulásai nyomán paradigmát váltott, miszerint az államok (hivatalos szereplői) és más államok közösségei közötti kapcsolatok váltak a diplomáciai működés meghatározó mozzanatává.

„A civil diplomácia, amely tulajdonképpen egyfajta társadalmi párbeszéd a barátság jegyében a különböző népek és kultúrák között, rendkívül széles palettán megvalósuló tevékenységi kört ölelhet fel. Érintheti például a történelem, a sport, a tudomány, a művészetek, de akár a turizmus, mi több a gasztronómia főbb területeit is”

Utóbbi kapcsán többek között már olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a népi diplomácia egyik elmaradhatatlan kelléke a jó bor. Szvák Gyula hazai ruszista és történész professzor gondolatait idézve, magyar-orosz relációban a kulturális, tudományos és oktatási téren elért eredményekhez nagy szükség volt arra, hogy a civil diplomácia eszközeivel hidaljuk át azokat a nehezebb éveket, amikor az ismert politikai változások hozadéka, illetve velejárójaként az országaink közötti kapcsolatok, ha időlegesen is, de szerényebbek lettek. A népeink által folytatott aktív társadalmi párbeszéd egyik szép példájaként említhető meg az egykori szovjet katonasírok vagy hősi emlékművek gondozása és helyreállítási folyamata, amelyben a hazai népi diplomácia képviselői is máig tevékenyen szerepet vállalnak. Szvák szerint az elmúlt néhány évtized történései (eredményei) bizonyítják, hogy a személyközi kapcsolatokra, a tudásra, a megértésre és elfogadásra építő civil diplomácia – amely persze nem egy szervezett és hierarchikusan irányított konstrukció – a 21. században nem csupán „válságkezelő” jellegű és „válsághelyzetekben” alkalmazható, hanem önmagában is valódi értéket teremt magyar-orosz viszonylatokban is.

„A ruszista szakemberek a népi diplomáciában egyfajta szellemi híd szerepét töltik be, akik a baráti kapcsolatok alapját képező bizalmi viszony erősítéséhez kétirányú kötelezettséget vállalnak. A magyarorosz humán kapcsolatok népi diplomatái nem pusztán az orosz kultúra követei nálunk, de a saját hazájuk jó hírnevét is viszik az adott országba, jelen esetben az Oroszországi Föderációba”

Erkölcsi kötelességük támogatni minden olyan pozitív kezdeményezést, amely az orosz nyelv, kultúra vagy történelem magyarországi oktatására, művelésére irányul. Az államközi kapcsolatok új alapokra helyezése mellett is egyre nagyobb szükség van a civil diplomácia ebbéli szerepének erősödésére, valamint a személyes kapcsolatokra. Nagy Géza hagyományőrző gondolatait idézve, a népi diplomácia furcsa és különleges képződmény, amelynek jelentősége, aktualitása napjainkban egyre inkább fokozódni látszik. Belülről jövő késztetés eredményeként kialakult mély meggyőződésen alapuló önkéntes tevékenységről van szó, amely nem hivatalos körökből eredő, vagy felsőbb utasításra folytatott cselekedetet jelöl. A különböző országok, népek, kultúrák közötti főleg baráti kapcsolatok összességét foglalja magában. Alaposan ismernünk kell egymás történelmét, kultúráját ahhoz, hogy fel tudjuk fedezni azokat az érintkezési vagy kapcsolódási pontokat, amelyek mentén erősíteni lehet a baráti szálakat és hálót.

„A magyar-orosz kapcsolatok terén ilyen kiindulási pontként említhető meg II. Rákóczi Ferenc és I. Péter cár szövetsége, illetve baráti viszonya. Nagy szerint ez olyan örökösen felkapott és aktuális témának számít, amely mind a mai napig felkelti a különleges történelmi események iránt érdeklődők figyelmét”

A közelmúlt történései között kiemelt helyen említhető meg egy, a népi diplomácia sikerének betudható jelentős kezdeményezés, amelynek köszönhetően az elmúlt évtizedben egyre szorosabb kétoldalú együttműködés alakult ki az oroszországi Rosztov megye és a tokaji régió között. A 2013-ban Nagy Géza hagyományőrző által közrebocsátott program egyik legfontosabb, s egyben talán legnagyobb érdeme, hogy hiteles történelmi példák (II. Rákóczi Ferenc és Nagy Péter cár szövetsége, valamint a Tokaji Orosz Borvásárló Bizottság 65 éven át tartó sikeres működése: 1733-1798) fókuszba állítása révén új utakat, irányokat és távlatokat nyithat a kétoldalú magyar-orosz kapcsolatok terén.

„A kulturális és történelmi hagyományokat, eseményeket középpontba helyező közös projekt legfőbb célja Rosztov megye és a tokaji régió közötti kooperációs formák bővítése, és azok szálainak szorosabbra fűzése”

A Tokaji Magyar-Orosz Barátság Projekt néven ismertté vált programterv realizálása közben sorra tárultak fel a magyar huszárság és a doni kozákság közös történelmi gyökerei és szimbólumai, életmódjuk, életformájuk hasonlatos vonásai, valamint a gazdasági, kulturális és egyéb fontos területeken hasznosnak ítélt együttműködés főbb irányvonalai, azok együttes gyakorlati megvalósításának lehetőségei. Nagy visszhangot váltott ki a projekt keretében 2015. decemberében megrendezett baráti találkozóval is egybekötött nemzetközi konferencia a magyar borok fővárosaként is ismert Tokajban. Erre az eseményre a magyar huszárok mellett a doni kozákok egy csoportja is meghívást kapott, hogy egymás kulturális szokásait átadják, gazdagítsák vagy megismerjék. A Nagy Géza ötleteit is felhasználó nagy sikerű több napos rendezvénysorozat elengedhetetlen kellékei voltak a legkiválóbb zamatú tokaji borok, és természetesen az egyedi eljárással és sajátos technológiával előállított igazi orosz vodka. Így nem véletlen, hogy Tokaj a Magyar-Orosz Barátság Városa címet is méltán érdemelte ki a rendezvényt követően.

„Magyarország és az Oroszországi Föderáció kapcsolatainak eredményességét a kultúrák közötti dialógusok minősége a jövőben is alapvetően határozhatja meg”

Az együttműködés állami szinten is akkor lehet igazán eredményes, ha a felek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet és magas fokú bizalom jellemzi. Ennek jelei többek között az egymás országaiban működtetett kulturális intézetek, kabinetek, nyelvi lektorátusok, oktatási, illetve módszertani központok, amelyek a kultúrák és a nyelvek közötti folytonos kapcsolatot, összeköttetést és átjárhatóságot valósítják meg. Egyáltalán nem lebecsülendő a kormányközi diplomácia terén is ma már egyre fontosabb szerepet betöltő népi diplomácia, amely korábban is hatékony kezdeményezések formájában volt jelen az együttműködés különböző területein.

Bár az utóbbi időben megjelentek új kezdeményezések, így például a 2011-ben alapított Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület, a legrégebbi, közel nyolc évtizede működő társadalmi szervezet a mai magyar-orosz kapcsolatok és a népi diplomácia terén a budapesti székhelyű MOMBT.

„A patinás szervezetet 1945-ben az ismert magyar Nobel-díjas kutató és biokémikus, Szent-Györgyi Albert egy jóbarátjával, Zilahy Lajos íróval együtt alapította”

A két kultúra közötti, egyfajta barátság-hídként is szolgáló szerveződés akkoriban Magyar-Szovjet Művelődési Társaság (MSZMT) néven működött. Az elmúlt évtizedek során több ízben átalakult, míg végül Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság néven született újjá és vált ismertté. Az elődszervezet tevékenységéhez igazodva legfőbb célja, illetve küldetése ma is a magyar-orosz kulturális együttműködés fejlesztése, a már kialakult bizalmi vagy baráti kapcsolatok megőrzése mentén.

„Az MOMBT munkájában olyan jeles szakemberek, közéleti személyiségek vállalnak szerepet, mint például Farkas Bertalan, aki korábban az alelnöki pozíciót is betöltötte”

A Társaság jelenlegi elnöke, Gilyan György egykori moszkvai magyar nagykövet elmondása szerint a szervezet alapvető feladatának tekinti a magyar társadalom, és különösen a mai magyar fiatalok szélesebb körének megismertetését az orosz kultúra, a tudomány és a művészet értékeivel. A szervezett programok, az elmúlt, immáron közel nyolcvan év története egyfajta prizmaként is szolgálhat számos diplomáciai, kulturális és kultúrtörténeti kérdés feltárásához. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a 2022 februárjában kialakult helyzet és a jelenleg is tartó súlyos globális nemzetközi események hatása az MOMBT működésén is érezhetően tükröződik.

MEGOSZTÁS