//Paks, déli vezeték, Európa jövője
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon #moszkvater

Paks, déli vezeték, Európa jövője

MEGOSZTÁS

Ismét az energetika lehet az egyik kiemelt téma Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor moszkvai tárgyalásain

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon #moszkvater
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egy korábbi találkozójukon
Fotó:EUROPRESS/AFP/POOL/MAXIM SHIPENKOV

A Kreml tájékoztatása alapján a magyar-orosz együttműködés további alakulása mellett aktuális nemzetközi kérdésekről tárgyal Moszkvában Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. A szeptember 18-diki találkozó immár a második ebben az évben, a magyar kormányfőt ugyanis a labdarúgó világbajnokság döntője előtt a nyáron már fogadta az orosz elnök. Az akkori mintegy háromnegyedórás megbeszélés azonban inkább protokoll jellegű volt, így információink szerint a magyar fél szorgalmazására idén másodszor is asztalhoz ülnek a felek. Akárcsak tavaly, amikor az évi rendes találkozót szintén egy sporteseményhez, akkor a cselgáncs világbajnoksághoz kötött eszmecsere követette Budapesten. A Putyin-Orbán találkozót megelőzően egyébként ma Putyin török kollégáját Recep Tayyip Erdogant fogadja.

„Putyin és Orbán találkozóján újból az energetika lehet az egyik kiemelt téma”

– mondta portálunknak Deák András az MTA KRTK Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Mint hozzátette, a paksi bővítés ügye nem új, s ahogy minden ilyen nagyszabású projektnél, mindig akadnak vitatott ügyek, amelyeket el kell simítani. A szakértő szerint úgy tűnik, hogy a projekt technikai részletei és költségvetése továbbra is viták tárgyát képezik és alacsonyabb szinten ezeket már képtelenek kezelni. Nem véletlen, hogy legutóbb a két vezető 2019 novemberéig adott magának határidőt, hogy elrendezzék ezeket a kérdéseket és elkezdődjön az építkezés. Nyilvánvalóan ezeket magyar szempontból célszerű lett volna a projekt aláírása előtt, kedvezőbb tárgyalási pozícióból megvitatni. Deák András úgy látja, most érthető az oroszok sürgetése, hiszen egy aláírt szerződéssel a kezükben joggal érzik úgy, hogy az ő álláspontjukat korábban a magyar fél is elfogadta. Ehhez csupán annyit tehetünk hozzá, hogy az építkezés 23 hónapos csúszásban van, s az engedélyeztetési eljárás felgyorsításával ezen lemaradást lehet némiképp csökkenteni. Ez a kérdés állhatott egyebek mellett Alekszej Lihacsovnak a Roszatom vezérigazgatójának a budapesti tárgyalásain is.

A másik kérdés Deák András szerint a Török Áramlathoz kapcsolódó, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkező gázvezeték, a „Déli Áramlat lite”. A gyakorlatban – véli a szakértő – ez a vezeték kevés érdemit ad hozzá a meglévő rendszerünkhöz: lényegében csak egy szerb-magyar határkeresztező kapacitásról (közúti hasonlattal élve „határállomásról”) van szó, nem eredményezne érdemi tranzitvolument sem. A beleszólásunk sem túl sok, a bulgáriai és szerbiai részek engedélyeztetése és megépítése itt a mérvadó. „Mindazonáltal a magyar fél hozzájárulása szükséges, esetleg még segíthet is Belgrád vagy akár Szófia rábeszélésekor. Mindez némi szerény alkualap az új hosszú távú gázszerződés megkötésekor és egyéb, energetikai vagy azon túlmutató kérdések tárgyalásakor” – fejtegeti Deák András.

A munkalátogatás keretében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn tárgyalt Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszterrel, a Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökével, amelyen a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdései voltak a terítéken. Emellett megbeszélést folytatott Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel, Nyikolaj Fjodorovval, a szövetségi parlament felsőházának, a Szövetségi Tanácsnak az első elnökhelyettesével, Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettessel és Alekszej Millerrel, a Gazprom ügyvezető igazgatójával.

Szijjártó még a tárgyalásai előtt kijelentette, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése egyre több hasznot hoz a magyar gazdaságnak. A tárcavezető kifejtette, hogy

„mielőtt az Európai Unió életbe léptette volna az Oroszországgal szembeni szankcióit, majd az oroszok a saját válaszintézkedéseiket, azelőtt Oroszország volt a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ma viszont ehhez képest tíz helyet esett”

A magyar gazdaság szereplői összességében mintegy 7 milliárd dollárnyi exportlehetőséget veszítettek el a kereskedelmi korlátozó intézkedések miatt. Ezért is van különösen jelentősége annak, hogy hosszú évek visszaeséseit követően tavaly immár 30 százalékkal sikerült növelni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, amely elérte az 5,5 milliárd dollárt. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy vannak fontos feladatok, amelyeket el kell végezni a következő napokban, hetekben az oroszokkal együtt. Így 2019-re már megállapodás született az Oroszországból vásárolt földgáz mennyiségéről – 4,3 milliárd köbméternyi gázt vesz Magyarország –, most a feladat az, hogy 2020-ra is meg tudjunk állapodni. Mint elmondta, ugyanígy folyamatosan tárgyalnak a pénzügyi együttműködés fejlesztéséről is.

Információk szerint még a fő tárgyalásokat megelőzően munkavacsora keretében találkozik Szijjártó orosz kollégájával is. Ez már csak azért sem elképzelhetetlen, mert Szergej Lavrov és Szijjártó Péter kapcsolata kiválónak minősíthető, ráadásul a nemzetközi kérdések legalább olyan fontos helyet foglalnak el a megbeszéléseken, mint a kétoldalú kapcsolatok helyzete.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásainak is az egyik központi témája lesz a nemzetközi, ezen belül is kiemelten az európai helyzet. Különösen aktuális ez a kérdés az jövő évi európai választások előtt az EP-ben zajló, a magyar kormányt is érintő hatalmi harcok közepette. Megkerülhetetlen téma ezen kívül a szankciókkal kapcsolatos európai álláspont és a mindkét ország biztonságát befolyásoló ukrán helyzet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.