//Szerdar, a „türkmén nép fia”
Gurbanguli Berdimuhamedov a türkmén elnök ölében egy közép-ázsiai juhászkutyával 2018-ban Asgabatban #moszkvater

Szerdar, a „türkmén nép fia”

MEGOSZTÁS

A mindenhol diktatúrát kiáltókat le-lerántja a földre a türkmén elnök. A magát időről-időre abszurd dolgokkal észrevétető Gurbanguli Berdimuhamedov most nagyon is racionálisan, diktátorhoz „méltóan” lépett, és miniszterelnök-helyettessé nevezte ki a saját fiát.

Gurbanguli Berdimuhamedov a türkmén elnök ölében egy közép-ázsiai juhászkutyával 2018-ban Asgabatban #moszkvater
Gurbanguli Berdimuhamedov a türkmén elnök ölében egy közép-ázsiai juhászkutyával 2018-ban Asgabatban
Fotó:EUROPRESS/Igor SASIN/AFP

A generációváltás lázában ég a posztszovjet térség. Belarusztól Oroszországon át Kazahsztánig azon törik a fejüket a politikai elit tagjai, hogy miként vezényeljék le az utódlást. A türkmén vezető nem cifrázza a dolgot. Időben elindította a fiát felfelé a ranglétrán, aki a napokban már a miniszterelnök-helyettesi posztig jutott.

„Biztosak lehetünk abban, hogy nem ez Szerdar Berdimuhamedov politikai pályájának a csúcsa”

Abszurdnál abszurdabb hírekkel kerül be Türkmenisztán a világsajtóba. Ezek a hírek egytől egyig azt hivatottak sulykolni, hogy a türkmén elnök mindenben jó. Megnyeri a ralibajnokságot, lovai a lóversenyen verhetetlen, a katonáknak személyesen mutatja meg ma fogásokat, ráadásul igazi zenei tehetség. Amikor például néhány éve az ország rendezte meg a súlyemelő világbajnokságot, az önbizalomtól duzzadó elnök széles vigyorral az arcán nyomott ki a kormány ülésén egy aranyozott súlyzórudat, a miniszterei pedig felállva ünnepelték.

„Az aranytól csillogó szobrokon már meg sem lepődünk, hiszen e tekintetben méltó utódja a Türkmenbasinak”

Arra tehát fel sem kaptuk a fejünket, hogy népe aranyozott lovasszobrot emelt a tiszteletére, amely azt a jelenetet örökíti meg, amikor Berdimuhamedov éppen megzabolázza szilaj paripáját. Legutóbb az alabai juhász, a közép-ázsiai kutya kapott gigantikus, aranyozott szobrot Türkmenisztán fővárosában, Aşgabatban.

Még mielőtt ezt bárki is túlzásnak tartaná, emlékeztetném arra, hogy a magát egyébként tehetséges költőnek tartó államfő már ódát is írt az alabaihoz, amelynek egyik kölykével az orosz elnököt is meglepte. A kutyák és a lovak egyébként a Magyarországnál ötször nagyobb, de alig 6 millió lakosú ország büszkeségei. Sokan foglalkoznak ezeknek az állatoknak a tenyésztésével.

„Mindezek fényében azt hihetnénk, hogy a türkmének jól élnek. Hát nem. Hiába az olaj, a gáz, az embereknek ebből csak annyi jut, amiből megélnek. Fillérekbe kerül e benzin, de az alapvető élelmiszerekért sorok állnak”

De kanyarodjunk vissza Szerdar Berdimuhamedovhoz, a magát arkadagnak, védelmezőnek neveztető mindenható elnök fiához. Szerdar még 2001-ben elvégezte a mezőgazdasági főiskolát, elment katonának, majd az élelmiszer iparban dolgozott. Aztán ahogy az apja 2007-ben hatalomra került, Szerdar az ország moszkvai nagykövetségére került, közben pedig az orosz fővárosban elvégezte a diplomáciai akadémiát. Ezután Genfben dolgozott és tanult, majd a külügyminisztériumban töltött be kulcspozíciókat, 2016-ban pedig parlamenti képviselővé választották.

„Mostani kinevezése előtt már ipari és építésügyi miniszter volt, a kormányfő helyetteseinek a számát pedig az ő kedvéért bővítették eggyel”

Szerdar feladata az innováció és a digitalizáció előmozdítása lesz, emellett pedig az ország legfőbb pénzügyi ellenőrző szervét, a számvevőszéket is vezeti. Berdimuhamedov nyíltan az utódjaként építi fel a fiát, akit a hivatalos publikációkban csak a „nép fiának” neveznek.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.