//Az ismeretlen semlegesség országa
A „Pokol kapuja” gázkráter közel fél évszázada ég a Karakum sivatagban Asgabattól a türkmén fővárostól kb. 270 kilométernyire #moszkvater

Az ismeretlen semlegesség országa

MEGOSZTÁS

A civilizációk kereszteződésében fekvő Türkmenisztán a történelem, a geopolitika és a természeti erőforrások gazdag keveréke. Régen az ókori Selyemút egyik csomópontjaként, napjainkig, mint a globális energiapiac kulcsszereplőjeként jellemezhető az ismeretlen és külpolitikáját az „abszolút” semlegességre építő Türkmenisztán.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára

A „Pokol kapuja” gázkráter közel fél évszázada ég a Karakum sivatagban Asgabattól a türkmén fővárostól kb. 270 kilométernyire #moszkvater
A „Pokol kapuja” gázkráter közel fél évszázada ég a Karakum sivatagban Asgabattól a türkmén fővárostól kb. 270 kilométernyire
Fotó:EUROPRESS/Merdan Velhanov/ANADOLU AGENCY/AFP

Közép-Ázsia, és benne Türkmenisztán is merőben ismeretlen hely az emberek többsége számára. Hegyei és sivatagai ellenére Türkmenisztánnal kapcsolatban leginkább a diktatórikus berendezkedés jut eszébe egy átlag európainak. Azonban az ország ennél jelentősen meghatározóbb szerepet játszik a világ geopolitikai színpadán.

Türkmenisztán geopolitikai jelentősége a közép-ázsiai stratégiai elhelyezkedéséből fakad, amely a régiót, és benne Türkmenisztánt is a nagyhatalmak és a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalak kereszteződésébe helyezi. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Türkmenisztán független nemzetté vált, visszanyerve történelmi örökségét, miközben igyekezett a modern geopolitika összetettségei között navigálni.

„Az ország egyik elsődleges geopolitikai értéke/érdeme a kiterjedt földgáztartalék. Türkmenisztán jelenleg a földgázkészletek tekintetében a világ negyedik legnagyobb tartalékokkal rendelkező országa”

Az ország erőforrásainak gazdagsága pedig a globális energiapiac kulcsfontosságú szereplőjévé teszi, egyúttal stratégiai partnerségeket, befektetéseket és befolyást biztosítva számára olyan szomszédos, a világgazdaságban kiemelkedő országoktól, mint Kína.

Türkmenisztán területének nagy részét sivatag borítja. A közép-ázsiai ország gazdaságának alapját a mezőgazdaság és az energiahordozók (földgáz és kőolaj) exportja biztosítja. A türkmén mezőgazdaság húzóágazata közé tartozik a gyapottermesztés, amelynek nagy részét a külföldi piacokra termelik és a búzatermesztés, amelyet a belföldi igények kielégítésére használnak. Bár a mezőgazdaság a türkmén GDP közel 8-9 százalékát adja, az iparágban foglalkoztatják a közép-ázsiai ország munkaerejének közel felét (kb. 1 millió embert). (1.)

„A világ egyik legelzártabb országának, Türkmenisztánnak a GDP-je csaknem megkétszereződött az elmúlt öt év során, 46,7 milliárd dollárról 81,8 milliárd dollárra”

Az ország GDP-jének közel 25 százalékát a szénhidrogének exportja teszi ki, amelynek döntő részét a Kínába irányuló földgáz (2.) adja. Ezen kívül Asgabat az ország energiahordozóinak a külföldi piacokra történő eljuttatása érdekében további két kezdeményezést is támogat. Ezek közül az egyik a Transz-Kaszpi-tengeri vezeték, amely Európa irányába szállítana földgázt, valamint a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) gázvezeték. Azonban utóbbi projekt ma komoly finanszírozási és biztonsági akadályokkal szembesül.

Ezen kívül az ország megfigyelői státusza a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) tovább erősíti nemzetközi pozícióját, és lehetőséget kínál kereskedelme bizonyos szintű liberalizálására és a gazdaságának diverzifikációjára.

„Annak ellenére, hogy az ország meglehetősen zárt, Türkmenisztán egészséges államháztartási mérleggel, és mérsékelt adósságszinttel rendelkezik, ami stabil alapot biztosít a gazdasági növekedéshez és fejlődéshez”

Türkmenisztán, mint semleges állam külpolitikájának koncepciója Türkmenisztán Alkotmányának alapvető rendelkezésein alapul. A „Semleges Türkmenisztán” koncepciója rögzíti a közép-ázsiai ország külpolitikai stratégiájának irányait a többi állammal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatait. A közép-ázsiai ország külpolitikája egyben az Asgabat által folytatott belpolitika egyenes folytatása, amit az állandó „pozitív semlegesség” jogi státusza határoz meg. Ezt a Türkmenisztán által önként vállalt „pozíciót” a közép-ázsiai ország már Szaparmurat Nijazov elnöksége (1990-2006) óta kisebb-nagyobb változásokkal, ugyan, de követi.

Kihívások ellenére az asgabati kormánynak megvan az esélye arra, hogy számos olyan lehetőséget kihasználjon, amelyek elősegíthetik a gazdasági növekedést és fejlődést. Az egyik ilyen lehetőség a gazdasági partnerségek Kínán túli diverzifikálásában rejlik, amire az Európai Unió jelenleg a legesélyesebb, ugyanis a közép-ázsiai régió az Európai Unió számára jelentősen felértékelődött.

„Az olyan kezdeményezések, mint a Kaszpi-tengeren átnyúló gázvezeték projekt – ahol Asgabat Törökországgal és Azerbajdzsánnal működik együtt – potenciális utakat kínálnak a Kínától való függőség csökkentésére, és utat nyitnak a türkmén földgáz számára az új európai piacok irányába”

Ezenkívül az ország földrajzi közelsége az olyan főbb kereskedelmi útvonalakhoz, mint például a kínai Övezet és Út kezdeményezés vagy az Észak-Dél folyosó lehetőséget kínál a türkmén kereskedelemi kapcsolatok bővítésére, és a regionális együttműködésekre, elősegítve akár a nagyobb gazdasági integrációt és stabilitást.

Annak ellenére, hogy jelentős potenciállal rendelkezik, Türkmenisztán különféle kihívásokkal néz szembe, amelyek veszélyeztethetik politikai stabilitását és gazdasági fejlődését. A legjelentősebb veszély az autokratikus rezsim irányításában rejlik. A Berdimuhamedov család által vezetett ország eredendően gátolja a politikai pluralizmust és az intézmények hatékonyságát.

„A szénhidrogénekre való túlzott támaszkodásból, és a külső finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférésből fakadó gazdasági sebezhetőségek hatásai Türkmenisztánt erősen fenyegetik, nem ejtve szót az országot délről fenyegető biztonsági kihívásokról, melyet Afganisztán szomszédsága és a regionális terrorfenyegetések jelentenek”

Ugyanakkor Türkmenisztán számára több hátráltató tényező is létezik, amelyek kihívást jelentenek a Közép-Ázsiai ország hosszú távú stabilitására és fejlődésére. E tényezők közé tartozik például az ország nagymértékű függése a szénhidrogénektől, valamint a Kínába irányuló földgázexport függőség. Emellett ide kell sorolnunk a korrupcióval, a tekintélyelvűséggel és átpolitizált intézményekkel kapcsolatos problémákat is. Ugyanakkor az ország diverzifikált magánszektorának hiánya, a versenyellenes piaci struktúrákkal és a külső finanszírozáshoz való korlátozott hozzáféréssel párosulva gátolja a gazdasági rugalmasságot és az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseket.

Bár a türkmén politikai berendezkedés nem feltétlenül demokratikus, ugyanakkor Türkmenisztán – önmagához képest – fejlődik, és prioritásként kezeli a gazdasági diverzifikációt és a társadalmi életszínvonal emelését és a modernizációt.

  1. 2021-ben hivatalosan nem egészen 2 millió főt tartottak nyilván a türkmén munkaerőpiacon. Türkmenisztánban a munkaerőpiac és a foglalkoztatottság a 15 évesnél idősebbeket foglalja magában, akik meghatározott időben vagy időszakban az áruk és szolgáltatások előállításához szükséges munkaerőt biztosítják. Ide tartoznak a munkanélküliek, valamint az első munkahelyüket keresők is. Azonban a türkmén munkaerőpiacon nem mindenki szerepel, aki dolgozik. A nem fizetett munkavállalókat, a családtagokat és a diákokat gyakran kihagyják, és a fegyveres erők tagjaira is külön szabályok vonatkoznak. A türkmén munkaerőpiac mérete az év során általában változik, attól függően, hogy az idénymunkásokra milyen mértékben van szükség. A külföldön dolgozó türkmén állampolgárokat sem számolják be a statisztikákba.
  2. Ennek a projektnek a megvalósítására jelenleg nagy esély van, mivel az Európában – az orosz–ukrán háború és az Oroszországot sújtó nyugati szankciók, melyek az energiahordozók piacát is érintik – kialakult energiahiány jelentősen felébresztette az európai érdeklődést a projekt iránt.

(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója)

MEGOSZTÁS