„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára
„Növekvő számai mellett Közép-Ázsia továbbra is az egyik legfiatalabb régiója a világnak. Az átlagos életkor jelenleg 27,6 év”
Fotó:EUROPRESS/Stanislav FILIPPOV/AFP
A régió lakossága az elmúlt évtizedben évente átlagosan egymillió fővel nőtt, és 2023 végén a közép-ázsiai „ötök” összlakossága meghaladta a 79 milliót. Annak ellenére, hogy egyes országokban alacsony az életszínvonal és magas a halálozási arány, valamint a környezeti szennyezés is jelentős, az ENSZ becslései szerint Közép-Ázsia lakossága, ha ilyen ütemben növekszik, akkor 2050-re megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 100 milliót.
A közép-ázsiai országok statisztikai hivatalainak adatai szerint 2024. január 1-től a régió legnépesebb országa továbbra is Üzbegisztán, ahol 36 799 728 ember él. Ebben a sorrendben a második helyet Kazahsztán foglalja el lakosával a maga 20 053 665 lakosságával. A rangsor harmadik dobogós helyén Tádzsikisztán áll, ahol 10 077 600 ember él, majd őt követi Kirgizisztán 7 161 900 és Türkmenisztán 7 057 841 lakosságával.
„Becslések szerint ma már csak a két legnagyobb lakossággal rendelkező ország Üzbegisztán (700-750 ezer fős éves növekedéssel) és Kazahsztán (260-270 ezer fős éves növekedés) éves népességnövekedése összesen egymillió új lakost ad a régióban”
Annak ellenére, hogy a régióban Üzbegisztán lakossága a legnagyobb, az országban az átlagos népsűrűség 82 fő/km2 volt, ami 1,8 fővel több, mint egy évvel korábban (80,2 fő), és csaknem 20,7 százalékos növekedést jelent a 11 évvel korábbi 67,9 fő/km2-hez képest. Viszonyításként 2022-ben Magyarországon a népsűrűség 104,15 fő/km2 volt.
Népsűrűség tekintetében Közép-Ázsiában – és a világon is – Kazahsztán az egyik legalacsonyabb a maga 7,3 fő/km2-nyi arányával. Kazahsztán esetében ez a szám nem meglepő, hiszen bár az ország lakossága kicsit több mint 20 millió, azonban ennek a Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb népességgel rendelkező ország lakossága mintegy 2 725 000 millió km2-nyi területen él. Népsűrűség tekintetében Kirgizisztán 34,6 fő/km2, Tádzsikisztán 72,3 fő/km2, Türkmenisztán pedig 12,9 fő/km2 lélekszámmal rendelkezik.
„Növekvő számai mellett Közép-Ázsia továbbra is az egyik legfiatalabb régiója a világnak. Az átlagos életkor jelenleg 27,6 év”
Kazahsztánban ez a szám kicsivel magasabb, 31,8 év. A pozitív születési ráta, hozzávetőlegesen 3 gyermek jut 1 reproduktív korú nőre, lehetővé teszi, hogy ez a régió hosszú ideig a népesség reprodukciós vezetők között maradjon. Az ilyen fiatal átlagéletkor mellett a régió országai a következő években kedvező feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a fiatalabb generációra támaszkodva kihasználják a lehetőségeket. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy 2030-2035-ig ez az ablak fokozatosan szűkülhet, ahogy egy aktívabb urbanizációs folyamat beindul, mely már most komoly terheket ró a szociális szektorra.
A Közép-Ázsia gazdag természeti erőforrásokban, és számos területen kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. Ugyanakkor Eurázsia összes régiója közül Közép-Ázsia a leginkább elszigetelt a világgazdasági tevékenység fő központjaitól: Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Kelet- és Délkelet-Ázsia. Ez alól Kína az egyetlen kivétel, mely régiós szomszéd.
Közép-Ázsia egy landlocked régió. A térség országai tengerparttal nem rendelkeznek, ami jelentősen megnehezíti számukra a világpiacra történő kijutást. A szovjet múltból örökölt közlekedési és energetikai infrastruktúrák mára nagymértékben elavultak.
„A közép-ázsiai demográfiai robbanás a rohamosan fejlődő gazdaságok mellett nehezen képes megtartani a fiatal munkavállalókat. A térség országainak fiatalabb korosztálya folyamatos mozgásban van munkát és oktatási lehetőségeket keresve. A régió gazdaságainak többsége a munka migránsnak nevezett külföldön dolgozó munkások általi hazautalásoktól jelentősen függ. Az üzbég munkaerő egyötöde például külföldön vállal munkát”
Oroszország a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború ellenére jelenleg is első számú célpontja a közép-ázsiai fiatal munkavállalóknak. Ugyanakkor az is látszik, hogy a fiatalabb közép-ázsiai generációk már szélesebb irányban igyekeznek keresni megfelelő lehetőségeket, így Európában, Törökországban, az Öböl-menti Tanács országaiban és Dél-Koreában. Sok tehetséges fiatal régiószerte arra törekszik, hogy külföldön tanuljon, olyan országokban, mint Kína, Európa, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok. A külföldi egyetemekre vagy posztgraduális iskolákra járó ösztöndíjat gyakran úgy tekintik, mint egy belépőt a jövőbe. Azonban ezek a lépések elszívják Közép-Ázsiából mind az elit, mind pedig a munkásosztály jelentős részét.
„A munkaerő vándorlás mellett a közép-ázsiai népességnövekedés több megoldatlan kérdést is megával hozott, mint a regionális élelmiszerbiztonság kérdése, megfelelő infrastruktúra hiánya, a környezeti problémák felerősödése, a nacionalizmus térnyerése”
Közép-Ázsia fiatal lakosságát azonban fenyegeti a közepes jövedelem csapdájának veszélye, ahol egy ország elér egy bizonyos jövedelmi szintet, de nem tud magas jövedelműek státuszba kerülni, jellemzően a termelékenység és versenyképesség stagnálása vagy az innováció hiánya miatt. A közép-ázsiai országok legtöbbje ezt a tényt felismerve szeretne kikerülni ebből a csapdából való kikerülés stratégiai befektetést jelent a fejlett oktatásba és innovációba, amelyek a nagy értékű iparágak építőkövei, amelyek a fenntartható gazdasági bővülést előmozdíthatják.
Mind az öt államnak kettős kihívással kell szembenéznie. Biztosítani kell, hogy népesség növekedéséből adódó munkaereje regionális és globális szinten versenyképes maradjon, és képes legyen azt megtartani, ugyanakkor megfelelő életfeltételeket is kell tudnia biztosítania. Ugyanakkor a jelenlegi népesség növekedési bumm-ban a helyzet egyedisége a régiós országok számára abban rejlik, hogy a Közép-Ázsiában az elmúlt 5-10 évben bekövetkezett demográfiai bővülés lehet az utolsó lehetőség, hogy a régió profitáljon egy ilyen kedvező korszerkezetből.
(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
