Eurázsia tengelye

A 20. század második felében a geopolitika, mint a politikai gondolkodás iránya, a terület feletti ellenőrzés fogalma, és mint társadalomföldrajzi tudomány világszerte nagy népszerűségnek örvend. A geopolitika nemcsak politikatudomány ágaként, hanem a nemzetközi kapcsolatok egyfajta stratégiai víziójaként is szolgál, és segítséget nyújt abban, hogy a körülöttünk zajló nemzetközi politikai folyamatokat egy sajátos – mondjuk úgy politikai-földrajzi – szemszögből szemléljük, s ami végső soron lehetővé teszi számunkra egyes államok hanyatlásának, más országok tündöklésének megismerését, a birodalmi eszméknek és a kollektív nemzettudatok kialakulásának tanulmányozását.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára

„A Kaszpi-tenger Eurázsiát két zónára osztja, nyugatira (Európa) és keletire (Ázsia), földrajzi tengelyként szétválasztva a kontinenst, és egyfajta híd – vagy épp folyosó – szerepet betöltve két, kulturálisan is eltérő földrész között” Forrás:NASA

A Kaszpi-tenger térsége első pillantásra – globális szinten kis mérete és elhelyezkedése miatt – nem játszik meghatározó szerepet a világ geopolitikai folyamataiban. Azonban a tények ennek az ellenkezőjét mutatják. A Kaszpi-tenger térségének geostratégiai jelentőségét az eurázsiai kontinensen a régió földrajzi elhelyezkedése adja, amely a legtöbb geostratégiával foglalkozó szakember szerint a geopolitika egésze szempontjából kulcsfontosságú övezet.

„A Kaszpi-tenger Eurázsiát két zónára osztja, nyugatira (Európa) és keletire (Ázsia), földrajzi tengelyként szétválasztva a kontinenst, és egyfajta híd – vagy épp folyosó – szerepet betöltve két, kulturálisan is eltérő földrész között”

A régió legnagyobb és legbefolyásosabb geopolitikai entitása jelenleg Oroszország. Ugyanis Moszkva volt az, aki mindig – legalábbis az elmúlt nagyjából két évszázadban – birtokolta „Eurázsia tengelyét”, a Kaszpi-tengert.

A Szovjetunió felbomlása, és a maga után hagyott űr azonban radikálisan megváltoztatta a Kaszpi-tenger környéki regionális helyzetet. A volt szovjet utódállamokban és a nemzetközi kapcsolatok terén történt politikai helyzetnek az ilyen alapvető változása mellett – új, független államok létrejötte – a regionális szereplők számának növekedésével új problémák is felmerültek, mégpedig, hogy ki és milyen mértékben birtokolhatja a Kaszpi-tenger víz feletti, illetve víz alatti területeit.

„A 20. század ’90-es éveinek elejétől napjainkig aktív geopolitikai küzdelem bontakozott ki a Kaszpi-tenger térségében, amely Oroszországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Türkmenisztánt és Iránt foglalja magában”

A világ vezető hatalmainak – Egyesült Államok, Kína – érdeklődését a Kaszpi-tengeri térség iránt a régió kedvező földrajzi elhelyezkedése, jelentős szénhidrogén készletei, egyedülálló biológiai erőforrásai – mely folyamatosan pusztul –, és a Kaszpi-tengert érintő, a közlekedési folyosók metszéspontjaiban fekvésével lehet magyarázni.

„Egyesek szerint a régióban újra piacra dobták a 19. századi orosz-angol „Great Game” új 21. századi változatát”

Mégpedig úgy, hogy különösen a „játékosok” száma nőtt jelentősen, valamint a „játékra” elköltött pénz mennyisége, amely immár több száz milliárd dollárt tesz ki.

(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com