„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Az együttműködés kezdete Eurázsia szívében?

2024. aug. 31.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Közép-Ázsia feltörekvő gazdasági régió, amely hatalmas természeti erőforrásokat, a globális kereskedelmet meghatározó, és befolyásolni is képes kereskedelmi folyosókkal, valamint fiatal, képzett munkaerővel rendelkezik. Ugyanakkor Közép-Ázsia, mint egységes régió geopolitikai válaszút előtt áll, és számos olyan kihívással küzd, mint például a radikalizmus vagy a kábítószer kereskedelem, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az országok biztonságára és stabilitására. Ugyanakkor e szélsőséges eszmék és anyagok (drogok) beáramlása a régióba nemcsak az egyes nemzetek stabilitását veszélyezteti, hanem ugyanilyen hatással van a regionális és nemzetközi kulcsszereplőknek a régió iránti érdeklődésére is. A regionális egység segíthet ellenállni a nem kívánt külső beavatkozásokkal szemben.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára 

„Ezt erősítette meg a közép-ázsiai elnököknek a 2023-as dusanbei találkozóján elfogadott közös nyilatkozata is, mely eléggé ambiciózus terveket fogalmazott meg a regionális együttműködés megerősítésére” #moszkvater

„Ezt erősítette meg a közép-ázsiai elnököknek a 2023-as dusanbei találkozóján elfogadott közös nyilatkozata is, mely eléggé ambiciózus terveket fogalmazott meg a regionális együttműködés megerősítésére”
Fotó:CEPA.org

Különösen igaz ez akkor, ha a régióval kapcsolatban megvizsgáljuk azokat a geopolitikai folyamatokat, amelyeknek köszönhetően Közép-Ázsia 2023-tól kezdve minden korábbinál egyre jobban a nagyhatalmi diplomáciai tevékenységek középpontjában került. Az elmúlt év során Kína, az Egyesült Államok és Németország is csúcstalálkozón vett részt a közép-ázsiai országok vezetőivel egy egységes C5+1 formátumban. Aztán 2024 januárjában pedig az Európai Unió és az Egyesült Királyság is átfogalmazta, és külpolitikai prioritásként nevezte meg a régió országaival egységes szinten folytatott együttműködések bővítését, melynek eredménye brit részről David Cameron 2024. április végi közép-ázsiai körútja lett.

„Közép-Ázsiával kapcsolatban a globális és regionális hatalmak is egyre gyakrabban döntöttek úgy, hogy az öt közép-ázsiai nemzettel (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) nem külön-külön, hanem egységes tömbként lépnek kapcsolatba”

Többek között ennek az egységes fellépésnek is köszönhetően alakult ki a régió országaival folytatott diplomácia terén a C5+1 kifejezés (Central Asia +, magyarul: Közép-Ázsia + egy adott ország). Az Egyesült Államoknak, Kínának, Németországnak, Japánnak és az Európai Uniónak is megvannak a saját C5+1 kezdeményezéseik, amelyek egyfajta egységként, blokként azonosítják az öt közép-ázsiai országot.

„Közép-Ázsia történelmileg mindig kiemelt figyelmet kapott az erőforrásokért és az eurázsiai geopolitikai helyzet feletti befolyásért és ellenőrzésért versengő nagyhatalmak részéről”

A közép-ázsiai „sztánok” számára az utóbbi néhány, valamint az első Közép-Ázsiai Konzultatív Találkozó óta eltelt hat év olyan platform lehetőségét teremtette meg, amely elengedhetetlen a régió öt országa közötti kapcsolatok állandó fenntartásához, és a regionális kérdések megvitatásához, valamint a régió fiatal és ennek következtében gyorsan formálódó indentitásának a megerősítéséhez.

„Ma Közép-Ázsia – sarkosan fogalmazva –, mint <egységes entitás> nemzetközi elismertsége folyamatosan erősödik”

Ez köszönhető annak is, hogy az öt állam évről évre egyértelműen kifejezi határozott szándékát azzal kapcsolatban, hogy a regionális együttműködéseknek, a C5+ formátumú platformoknak is köszönhetően igyekeznek megszilárdítani nemzetközi pozícióikat a regionális egység erősítésével és külső aktorok irányába történő kommunikációval. A C5+ vagy angolul Central Asia + a közép-ázsiai országok diplomáciai platformja, ahol közösen lépnek fel és tárgyalnak a régiót érintő meghatározó kérdésekről. A közép-ázsiai országok leginkább ezt a platformot a nagyhatalmakkal folytatott egyeztetések céljából használják. C5+ formátumban létezik platform a közép-ázsiai országok és az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Európai Unió, Japán, Dél-Korea és India között is.

„Ezt erősítette meg a közép-ázsiai elnököknek a 2023-as dusanbei találkozóján elfogadott közös nyilatkozata is, mely eléggé ambiciózus terveket fogalmazott meg a regionális együttműködés megerősítésére”

Mint fogalmaztak, a jövőben az öt közép-ázsiai országnak, Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak, Türkmenisztánnak és Üzbegisztánnak saját érdekük, gazdasági stabilitásuk, valamint biztonságpolitikai céljaik elérésében minden körülmények között együtt kell működnie és fellépnie a nemzetközi színtéren.

„A C5 konstrukció minden fél számára előnyös lehet mindaddig, amíg a megosztó politikák nem kerülnek az útjába”

A közép-ázsiai államok Biztonsági Tanácsa vezetőinek legutóbbi találkozója a közép-ázsiai államfők hatodik konzultatív találkozója előtt – amelyre 2024. augusztus 9-én került sor Asztanában – reménnyel teli várakozások vannak, melyek egy regionális egységnek a megerősítését vetítik előre, kiváltképp annak fényében, hogy Tokajev kazah elnök egy a közép-ázsiai egységgel kapcsolatos új stratégiát jelentett be Regionális Együttműködés Fejlesztéséért Közép-Ázsia – 2040 néven, amelynek elfogadása a többi négy régiós ország részéről várhatóan jelentős lökést jelent majd a közép-ázsiai egység és regionalizmus, valamint a C5 platform számára, amely bizonyos esetben Afganisztánnal kiegészülve hamarosan akár C6-os szervezetté is bővülhet.

„A mai fegyveres konfliktusok és feszültségek sújtotta világban a nemzetközi rendszer stabilizáló mechanizmusainak leértékelődése közepette Közép-Ázsia elsősorban a saját érdekei alapján a pragmatikus politikára törekszik, melynek hangsúlyát egy közép-ázsiai integráció csak megerősíti”

Bár a közép-ázsiai regionalizmus többnyire a nem annyira érzékeny politikai törésvonalak mentén fejlődik, tehát a gazdasági, infrastrukturális, kulturális és humanitárius együttműködés elmélyítése a prioritás, azonban a politikailag kínos kérdéseket, például a rendezetlen határviták kérdését bilaterális szint mellett ezeken az eseményeken is megtárgyalják.

„Közép-Ázsia országainak hatalmas előnye, hogy képesek belső erőforrásokat mozgósítani nemcsak a szélsőségesség és szeparatizmus különböző megnyilvánulásaival szemben, hanem a külső aktorok ellen”

Ehhez az egységes diplomáciai és külpolitikai fellépést alkalmazzák, kibővítve ezeket az úgynevezett C5+ fellépésekkel, ahol az öt közép-ázsiai ország szintén egy közös álláspontot elfoglalva határozza meg magát más, régiós külső szereplőkkel szemben, mint például Kína, Oroszország, Egyesült Államok. Emellett a dusanbei találkozó arra is rávilágított, hogy a közép-ázsiai regionális egység a közép-ázsiai országok közötti együttműködés erősödése és a politikai és gazdasági bizalom fokozás a belső viszályok és ellentétek mellett is egy függetlenebb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb régióvá teszi Közép-Ázsiát.

(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója)

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Grúzia Európa küszöbén

    2025. dec. 31.
    Jelen cikk címe provokatívnak tűnhet, azonban földrajzi, történelmi és kulturális értelemben minden tekintetben helytálló. Hűen tükrözi ráad...

    A béke reménye

    2025. dec. 21.
    A november második felében kiszivárgott huszonnyolc pontos amerikai béketerv felkavarta az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos tárgyalás...

    Kirgizisztán törékeny stabilitása

    2025. dec. 5.
    Öt év telt el a 2020-as őszi, zavargásokba torkolló és megsemmisített eredményű kirgizisztáni parlamenti választás óta, az ország lakossága ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK