Közép-Ázsia feltörekvő gazdasági régió, amely hatalmas természeti erőforrásokat, a globális kereskedelmet meghatározó, és befolyásolni is képes kereskedelmi folyosókkal, valamint fiatal, képzett munkaerővel rendelkezik. Ugyanakkor Közép-Ázsia, mint egységes régió geopolitikai válaszút előtt áll, és számos olyan kihívással küzd, mint például a radikalizmus vagy a kábítószer kereskedelem, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az országok biztonságára és stabilitására. Ugyanakkor e szélsőséges eszmék és anyagok (drogok) beáramlása a régióba nemcsak az egyes nemzetek stabilitását veszélyezteti, hanem ugyanilyen hatással van a regionális és nemzetközi kulcsszereplőknek a régió iránti érdeklődésére is. A regionális egység segíthet ellenállni a nem kívánt külső beavatkozásokkal szemben.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com számára 

Különösen igaz ez akkor, ha a régióval kapcsolatban megvizsgáljuk azokat a geopolitikai folyamatokat, amelyeknek köszönhetően Közép-Ázsia 2023-tól kezdve minden korábbinál egyre jobban a nagyhatalmi diplomáciai tevékenységek középpontjában került. Az elmúlt év során Kína, az Egyesült Államok és Németország is csúcstalálkozón vett részt a közép-ázsiai országok vezetőivel egy egységes C5+1 formátumban. Aztán 2024 januárjában pedig az Európai Unió és az Egyesült Királyság is átfogalmazta, és külpolitikai prioritásként nevezte meg a régió országaival egységes szinten folytatott együttműködések bővítését, melynek eredménye brit részről David Cameron 2024. április végi közép-ázsiai körútja lett.

„Közép-Ázsiával kapcsolatban a globális és regionális hatalmak is egyre gyakrabban döntöttek úgy, hogy az öt közép-ázsiai nemzettel (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) nem külön-külön, hanem egységes tömbként lépnek kapcsolatba”

Többek között ennek az egységes fellépésnek is köszönhetően alakult ki a régió országaival folytatott diplomácia terén a C5+1 kifejezés (Central Asia +, magyarul: Közép-Ázsia + egy adott ország). Az Egyesült Államoknak, Kínának, Németországnak, Japánnak és az Európai Uniónak is megvannak a saját C5+1 kezdeményezéseik, amelyek egyfajta egységként, blokként azonosítják az öt közép-ázsiai országot.

„Közép-Ázsia történelmileg mindig kiemelt figyelmet kapott az erőforrásokért és az eurázsiai geopolitikai helyzet feletti befolyásért és ellenőrzésért versengő nagyhatalmak részéről”

A közép-ázsiai „sztánok” számára az utóbbi néhány, valamint az első Közép-Ázsiai Konzultatív Találkozó óta eltelt hat év olyan platform lehetőségét teremtette meg, amely elengedhetetlen a régió öt országa közötti kapcsolatok állandó fenntartásához, és a regionális kérdések megvitatásához, valamint a régió fiatal és ennek következtében gyorsan formálódó indentitásának a megerősítéséhez.

„Ma Közép-Ázsia – sarkosan fogalmazva –, mint <egységes entitás> nemzetközi elismertsége folyamatosan erősödik”

Ez köszönhető annak is, hogy az öt állam évről évre egyértelműen kifejezi határozott szándékát azzal kapcsolatban, hogy a regionális együttműködéseknek, a C5+ formátumú platformoknak is köszönhetően igyekeznek megszilárdítani nemzetközi pozícióikat a regionális egység erősítésével és külső aktorok irányába történő kommunikációval. A C5+ vagy angolul Central Asia + a közép-ázsiai országok diplomáciai platformja, ahol közösen lépnek fel és tárgyalnak a régiót érintő meghatározó kérdésekről. A közép-ázsiai országok leginkább ezt a platformot a nagyhatalmakkal folytatott egyeztetések céljából használják. C5+ formátumban létezik platform a közép-ázsiai országok és az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Európai Unió, Japán, Dél-Korea és India között is.

„Ezt erősítette meg a közép-ázsiai elnököknek a 2023-as dusanbei találkozóján elfogadott közös nyilatkozata is, mely eléggé ambiciózus terveket fogalmazott meg a regionális együttműködés megerősítésére”

Mint fogalmaztak, a jövőben az öt közép-ázsiai országnak, Kazahsztánnak, Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak, Türkmenisztánnak és Üzbegisztánnak saját érdekük, gazdasági stabilitásuk, valamint biztonságpolitikai céljaik elérésében minden körülmények között együtt kell működnie és fellépnie a nemzetközi színtéren.

„A C5 konstrukció minden fél számára előnyös lehet mindaddig, amíg a megosztó politikák nem kerülnek az útjába”

A közép-ázsiai államok Biztonsági Tanácsa vezetőinek legutóbbi találkozója a közép-ázsiai államfők hatodik konzultatív találkozója előtt – amelyre 2024. augusztus 9-én került sor Asztanában – reménnyel teli várakozások vannak, melyek egy regionális egységnek a megerősítését vetítik előre, kiváltképp annak fényében, hogy Tokajev kazah elnök egy a közép-ázsiai egységgel kapcsolatos új stratégiát jelentett be Regionális Együttműködés Fejlesztéséért Közép-Ázsia – 2040 néven, amelynek elfogadása a többi négy régiós ország részéről várhatóan jelentős lökést jelent majd a közép-ázsiai egység és regionalizmus, valamint a C5 platform számára, amely bizonyos esetben Afganisztánnal kiegészülve hamarosan akár C6-os szervezetté is bővülhet.

„A mai fegyveres konfliktusok és feszültségek sújtotta világban a nemzetközi rendszer stabilizáló mechanizmusainak leértékelődése közepette Közép-Ázsia elsősorban a saját érdekei alapján a pragmatikus politikára törekszik, melynek hangsúlyát egy közép-ázsiai integráció csak megerősíti”

Bár a közép-ázsiai regionalizmus többnyire a nem annyira érzékeny politikai törésvonalak mentén fejlődik, tehát a gazdasági, infrastrukturális, kulturális és humanitárius együttműködés elmélyítése a prioritás, azonban a politikailag kínos kérdéseket, például a rendezetlen határviták kérdését bilaterális szint mellett ezeken az eseményeken is megtárgyalják.

„Közép-Ázsia országainak hatalmas előnye, hogy képesek belső erőforrásokat mozgósítani nemcsak a szélsőségesség és szeparatizmus különböző megnyilvánulásaival szemben, hanem a külső aktorok ellen”

Ehhez az egységes diplomáciai és külpolitikai fellépést alkalmazzák, kibővítve ezeket az úgynevezett C5+ fellépésekkel, ahol az öt közép-ázsiai ország szintén egy közös álláspontot elfoglalva határozza meg magát más, régiós külső szereplőkkel szemben, mint például Kína, Oroszország, Egyesült Államok. Emellett a dusanbei találkozó arra is rávilágított, hogy a közép-ázsiai regionális egység a közép-ázsiai országok közötti együttműködés erősödése és a politikai és gazdasági bizalom fokozás a belső viszályok és ellentétek mellett is egy függetlenebb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb régióvá teszi Közép-Ázsiát.

(A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója)