„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Makronóm Intézet
„A tőkepiac a változást villámgyorsan árazza be. Míg a hagyományos hadiipari vállalatok részvényei gyengélkednek, addig a drón fejlesztők rekord értékelések mellett vonnak be új forrásokat”
Fotó:EUROPRESS/Adrian DENNIS/AFP
Az elmúlt két évben az európai hadiipar a kontinens egyik legnagyobb tőzsdei sikertörténetének számított. Az ukrajnai háború, a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak emelése és az Európai Unió fegyverkezési programjai alapján joggal feltételezhettük, hogy a fegyvergyártók hosszú évekre biztos növekedési pályára állnak. Ez néhány éven át így is volt, az idén azonban nem várt fordulat következett be, a befektetők ugyanis kezdenek kételkedni a hagyományos, harcjárműveket, lőszereket és tüzérségi rendszereket gyártó vállalatokban.
„A legszembetűnőbb példája az egyszer fenn, egyszer lenn elvnek a német Rheinmetall”
A vállalat ugyan most is rekordméretű beruházásokat hajt végre – legújabb húzása, hogy 350 millió euróból bővíti a bajorországi lőporgyárát, amelynek éves kapacitása ezzel 20 ezer tonnára nő –, a részvényei mégis 45 százalékot veszítettek az értékükből egy év alatt. Az árfolyamot különösen érzékenyen érintette, hogy a német kormány visszavonta a vállalat több milliárd eurós F126 hadihajó-megrendelését. Hasonló tendencia figyelhető meg a német Renk és Hensoldt vállalatoknál (37 és 23 százalékos tőzsdei zuhanás) a francia Thalesnál (7 százalék), valamint a cseh CSG esetében is, amelynek piaci értéke 50 százalékkal esett. Mindez ellentmondásnak tűnik, hiszen az európai fegyverkezés soha nem látott tempóban dübörög, az EU-tagállamok idén várhatóan 130 milliárd eurót költenek fegyverbeszerzésekre, ami történelmi rekordnak számít.
„Vagyis a probléma nem a kereslettel van, inkább azzal, hogy a hagyományos hadiipartól éppen a <hagyományos> szó veszi el a befektetők kedvét”
Az egyik legnagyobb problémát a kapacitáshiány mellett változatlanul az ellátási láncok állapota okozza, hiszen az európai hadiipari beszállítói hálózatokat évtizedeken keresztül békeidőre, alacsony termelési volumenre optimalizálták. A hirtelen megnövekedett megrendelések mellett hiány alakult ki speciális alkatrészekből, robbanószer alapanyagokból, vegyipari termékekből és hajtóanyagokból, ráadásul a szűk beszállítói kör mit sem változott. Mindez egyszerre okozott költség robbanást és a szállítási határidők nem egy esetben évekkel való eltolását.
„A befektetőket legalább ennyire riasztja az európai beszerzési rendszer, mivel Németország hadseregének ez irányú hivatala, a BAAINBw szimplán a minden ötletet elpusztító bürokrácia szinonimája lett”
A több ezer új harckocsi beszerzését célzó Arminius-programon például már azok is nevetnek, akik eddig komolyan vették. A több ország részvételével zajló fejlesztések még ennél is nehézkesebbek. Bár az Eurofighter Typhoon programja hosszú távon sikeresnek bizonyult, a Future Combat Air System fejlesztése a francia és a német vállalatok, illetve kormányok közötti feszültség miatt közel tíz évnyi „együttműködés” után összeomlott, megvillantva a tőzsde felé a közös európai hadiipari projektek valódi arcát.
„A klasszikus fegyvergyártók értékzuhanását kiváltó legfőbb ok azonban technológiai természetű”
Az ukrajnai háború alapjaiban írta át a hadviselésről alkotott elképzeléseket, mert bebizonyosodott, hogy a viszonylag olcsó, tömegesen alkalmazható drónok sok esetben képesek kiváltani, vagy a leghatékonyabban kiegészíteni a hagyományos páncélosokat és tüzérségi rendszereket. Ennek hatása már a költségvetésekben is megjelenik: egy kiszivárgott német beszerzési lista szerint csökkenni fog a lőszerekre és harcjárművekre fordított összeg, Észtország pedig leállította az 587 millió dolláros harckocsi vásárlást a drónok és a légvédelmi rendszerek javára.
„A tőkepiac a változást villámgyorsan árazza be. Míg a hagyományos hadiipari vállalatok részvényei gyengélkednek, addig a drón fejlesztők rekord értékelések mellett vonnak be új forrásokat”
A müncheni Helsing 18 milliárd dolláros vállalatértékelés mellett 1,8 milliárd dollárt szerzett, míg a Quantum Systems 8 milliárd dolláros értékelést ért el egy 1,2 milliárd dolláros tőkebevonással. A hagyományos fegyvergyártók természetesen igyekeznek alkalmazkodni, a Rheinmetall például stratégiai partnerséget kötött az amerikai Andurillel a drón technológiai fejlesztések területén. Ugyanakkor a bevételeinek 85 százaléka egyelőre a szárazföldi fegyverrendszerekből – elsősorban harckocsikból, lőszerekből és tüzérségi rendszerekből – származik, vagyis az üzleti modellje változatlanul a hagyományos hadviseléshez köti.
„A tavalyi és az idei trend szerint tehát a befektetők már eldöntötték, hogy a jövő bajnokait a klasszikus gyártók helyett a mesterséges intelligenciát, autonóm rendszereket és drón technológiákat fejlesztő vállalatok között keresik”
Ez természetesen nem jelenti a hagyományos fegyvergyártók bukását, de azt igen, hogy a kontinens újrafegyverkezésének legnagyobb üzleti haszonélvezői valószínűleg mások lesznek, mint akikre az ukrajnai háború első éveiben még mindenki fogadott. A befektetőknek esze ágában sincs kifarolni a hadiiparból, ellenben annak új technológiai szárnyait keresik. Pénz beszél, békében és háborúban egyaránt.
Az írást jegyezte: Révész Béla Ákos
(Az írás eredetileg a makronom.eu blogon jelent meg, itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
űrhajós says:
Úgy néz ki, hogy a nagy, nehezen mozgó tankok kora lejárt.
űrhajós says:
Álom, de a fegyvermentes világ lenne a legszebb. Minden fillérért kár amit fegyverekre költenek. Az embereket nem megölni kellene, hanem megérteni.