Az orosz-ukrán háború egyik egyértelmű nyertese Törökország. Mivel nem csatlakozott a szankciókhoz, Oroszország egyik kapujává vált a világ felé, és a kétoldalú kereskedelem több mint megduplázódott. Az ország Európa irányában a legnagyobb gázelosztó csomóponttá növi ki magát, és az ukrán gabona exportjában is komoly szerepet játszik, nagy nyereséget könyvelhet el. Megmaradtak Ankara jó kapcsolatai Ukrajnával is, így például folyamatosan szállít drónokat. Törökország presztízsét növelték a közvetítésben elért eredményei is, hiszen Isztambul lett a válság diplomáciai megoldásának első számú lehetséges helyszíne. S ha ez még nem lenne elég, oroszok tömege utazik pihenni vagy élni Törökországba, s nem üres kézzel érkeznek.

A NATO-tag Törökország maradt Oroszország szinte egyetlen köldökzsinórja nyugat felé. Erről magam is meggyőződhettem, amikor az ősz folyamán Isztambulon keresztül utaztam Moszkvába. A legnagyobb befogadású gépek dugig orosz turistával szállítják az utasokat oda-vissza. De itt találtak új otthonra is sokan, akik a háború és a behívó elől emigráltak Oroszországból. Örményországba a kivándorló oroszok 15,1, Grúziába közel 24, míg Törökországba 24,9 százaléka érkezett. A régió más országaiban a kivándorlók 19 százaléka talált menedéket.

„Így aztán, miközben az orosz invázió hatásai számos gazdaságot sújtanak, addig néhány ország, így Grúzia és Örményország mellett Törökország komoly hasznot húz az orosz migránsokból, valamint a velük együtt beáramló vagyonból. Míg a grúz és az örmény gazdaság 11, illetve 15 százalékkal, addig a török 5 százalékkal növekedhet, mindenek előtt a háború <jótékony> hatásának köszönhetően”

Örményországba a kivándorló oroszok 15,1, Grúziába közel 24, míg Törökországba 24,9 százaléka érkezett. A régió más országaiban a kivándorlók 19 százaléka talált menedéket.

Az erőteljes bevándorlás egyik leglátványosabb hatása a lakáspiacot érinti. Jelentősen nőttek a bérleti díjak és látványosan megemelkedett az ingatlanok ára is. Az oroszok hatalmas tempóban vásárolják a török ingatlanokat is. A 2022-es év első 11 hónapjában a tavalyi évhez viszonyítva 20,23 százalékkal növekedett a külföldiek által vásárolt ingatlanok száma. Az eladott több mint 61 ezer ingatlanból a legtöbbet – 13,9 ezer szerződés – orosz állampolgárok vásároltak. Őket követik az irániak 7,54, az irakiak 5,89, a németek 2,49 és a kazahok 2,43 ezer ügylettel. Az oroszok csupán november folyamán 2575 házat és lakást vásároltak, a második helyen jócskán lemaradva követik őket az irániak 510 vásárlással.

„Az NF Group adatai szerint Törökország azon három ország egyike, ahol az orosz állampolgárok a leggyakrabban vásárolnak ingatlant. Mellette népszerű még az oroszok körében az Egyesült Arab Emirátusok és Thaiföld. A háború előtt az oroszok leginkább Cipruson, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában kerestek ingatlant”

E megnövekedett érdeklődésnek hátulütői is vannak, hiszen Antalya lakói már azt követelik, hogy a hatóságok tiltsák meg külföldieknek az ingatlanok eladását és tartós bérlését. Arra panaszkodnak, hogy a lakásbérleti árak az elmúlt két évben 400 százalékkal emelkedtek. A panasz részben meghallgatásra talált, mert a hatóságok lakásbérlés alapján már be sem fogadják az ideiglenes letelepedési engedélyért folyamodó oroszok kérelmeit. Így aztán sokan kénytelenek elhagyni az országot. A turista vízumok és a letelepedési engedélyek kiadásának szigorítást úgy lehet megkerülni, ha valaki 75 ezer dollárnál nagyobb értékű ingatlant vásárol, vagy tanulás céljából érkezik.

„Az oroszok az elmúlt fél évben hatszor annyian kerestek külföldi lakást, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és háromszor annyian vásároltak is. Az üzletek 30 százaléka Törökországban köttetett”

Ez a felfokozott érdeklődés nemcsak a kellemes klímával és a viszonylag mérsékelt ingatlan árakkal – egy tengerparti lakás a Moszkva környékiekéhez hasonló –, hanem azzal is magyarázható, hogy az ingatlan vásárlása egyúttal a letelepedési engedély és bizonyos esetben az állampolgárság megszerzésére is feljogosít.

A török ingatlan piac iránti érdeklődés először úgy 15 évvel ezelőtt jelent meg az oroszok körében. Eleve ismerték az országot, hiszen sokan jártak ide nyaralni, pihenni, és néhányan már lakást, üdülőt is vásároltak. Az elmúlt három évben azonban ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés, és 2019-ben az ingatlanok vásárlásának a száma először érte el az olyan népszerű helyekét, mint Spanyolország vagy Bulgária. A pandémia idején a viszonylag laza szabályozás miatt még népszerűbbé vált Törökország. A repülő járatok 2020 májusában újraindultak, és a nyugati világgal ellentétben megmaradtak most a háború után is. Sőt, tekintettel a megnövekedett igényekre, még sűrítették is őket.

„A török ingatlanok iránt manapság messze nem csupán az oroszok, hanem ukránok, belaruszok, kazahok, sőt a megnövekedő nehézségektől tartó németek, angolok is egyre intenzívebben érdeklődnek. A törököket pedig nem érdeklik az ideológiák, aki fizet, azt szívesen látják”

S a geopolitikai faktorok és a kedvező klíma mellett vonzóvá teszi az ingatlan vásárlást az oroszok számára az is, hogy így évente 180 napot – mindegyik fél évben 90-et – korlátozás nélkül Törökországban tölthetnek. Ha pedig 75 ezer dollár feletti lakásuk van, akkor letelepedési engedélyt is kapnak, méghozzá az egész családra kiterjedően, ami hozzáférést jelent az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. A 400 ezer dollár feletti ingatlan birtoklásához pedig jár az „arany útlevél”, a török állampolgárság, ami 110 országba jelent bejutást. Ráadásul nincs messze Oroszország, jó a logisztika, kellemes a klíma és 2-3-szor alacsonyabbak a megélhetés árai, mint Moszkvában vagy Szentpéterváron. Nem véletlen tehát, hogy a Turk.Estate portál adatai szerint 2020-ban az oroszok Törökországban 3100 lakást vásároltak 9,2 milliárd rubel értékben, addig ez a szám 2021-ben felkúszott 5400-ig, az idei évben pedig egyedül júniusban 1887 lakóingatlan került orosz kézbe. Ezzel az oroszok megelőzték a hagyományosan piacvezető irániakat és irakiakat.