„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Turkesztánná alakítaná Közép-Ázsiát Ankara

2025. dec. 24.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Oroszországnak fel kell készülnie a déli határai mentén a török vezetésű átfogó integrációs folyamatok felpörgetésére, és azokra a súlyos következményekre, amelyeket ez a biztonságára nézve jelenthet. Médiapartnerünk, a lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző, Andrew Korybko írása. A cikk eredetileg a szerző oldalán jelent meg.

Andrew Korybko írása a #moszkvater.com-on

Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök a Türk Államszervezet (OTS) 12. csúcstalálkozóján az azerbajdzsáni Gabalában 2025. október 7-én #moszkvater

Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök a Türk Államszervezet (OTS) 12. csúcstalálkozóján az azerbajdzsáni Gabalában 2025. október 7-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/TURKISH PRESIDENCY PRESS OFFICE

A török oktatási miniszter még november végén jelentette be, hogy országa tantervében Közép-Ázsiát a pántörök egység jegyében Turkesztánra cserélik. Ez egybeesik azzal, hogy a „Trump-folyosó a nemzetközi békéért és jólétért” (TRIPP) kezdeményezés még augusztus elején történt bemutatása után az öt közép-ázsiai köztársaság meghívta Azerbajdzsánt az államfők éves konzultatív találkozójára, amelyet egyúttal át is nevezték „Közép-Ázsia Közösségére” (CCA).

„Mindez rossz ómen az orosz érdekek szempontjából. A Nyugat új kihívások elé állítja Oroszországot a teljes déli perifériája mentén”

Ennek a növekvő nyugati befolyásnak a lándzsahegyeként Törökország szolgál, mégpedig a dél-kaukázusi-közép-ázsiai régióval összeköttetést létesítő TRIPP-en keresztül. Ráadásul az Egyesült Államok közép-ázsiai ásványianyag megállapodásai nagyobb nyomást gyakorolhatnak Oroszországra és Afganisztánra, ezáltal szorosabbá téve a török vezetésű orosz bekerítést.

„Oroszországnak most azzal kell szembenéznie, hogy a Közép-ázsiai Államok Szervezete (CCA) esetleg elmozdítja tagjainak önazonosságát (és lojalitását) Turkesztán felé”

Tádzsikisztán a kivétel, mivel ez az egyetlen nem török tag, és a többiekkel ellentétben nem vesz részt a török vezetésű „Türk Államok Szervezetében” (OTS) sem. A többiek tagok, míg Türkmenisztán megfigyelő. Mindenesetre a legújabb kihívás, amely most Oroszország déli frontján felmerül, a posztszovjet identitásuk átalakulása közép-ázsiai köztársaságként – vagy Azerbajdzsán egyszerűen Azerbajdzsánként – Törökország által javasolt Turkesztánná, ahogyan Közép-Ázsiát régen nevezték.

„Bár ez a <visszatérés a történelemhez> összhangban van a civilizációs többpólusú trenddel, amelyben a civilizációs államok – mint Törökország -, amelyek évszázadok során tartós társadalmi-kulturális örökséget hagytak másokra, visszaállítják befolyási övezeteiket, azért ennek a példának komoly következményei vannak Oroszország számára”

A Türk Államok Szervezete társadalmi-kulturális szervezetként indult, amely ma gazdasági, sőt biztonsági funkciókat is ellát, és az újonnan Azerbajdzsánnal közösen megalakult CCA lényegében annak alcsoportjaként működik.

A Trump folyosó katalizátorként várhatóan felpörgeti a Törökország által vezetett átfogó integrációs folyamatokat ebben az Anatóliától a Dél-Kaukázusig és Eurázsia közép-ázsiai szívéig terjedő hatalmas földrajzi térségben, és ezzel megkérdőjelezi ott Oroszország befolyását. Oroszország hagyományos közép-ázsiai partnerei, valamint a NATO-tag Törökország közötti biztonsági együttműködés esetlegesen küszöbön álló és talán végül elkerülhetetlen fokozódása biztonsági dilemmát jelent.

Tisztázzuk, nincs semmi baj a társadalmi-kulturális integrációval és a közös civilizációs büszkeség kifejezésével, hiszen Oroszország pontosan ezt ösztönzi az úgynevezett orosz világ keretein belül, amelynek egyes részei átfedésben vannak a Türk Államok Szervezetének egyes régióival.

„A kockázat azonban az, hogy az utóbbiak körében az orosz befolyás eróziója arra ösztönözhet egyes szereplőket, hogy hatalmi játszmákat kíséreljenek meg”

Ez pedig oda vezethet, hogy a korrupt, türk identitású elit felváltja Oroszország régóta fennálló és kölcsönösen előnyös gazdasági befolyását Közép-Ázsiában Törökország befolyásával, miközben – ahogyan azt Azerbajdzsán nemrégiben már sikeresen meg is tette – megpróbálja fegyveres erőit a NATO-szabványokhoz igazítani. S mindez annál valószínűbb, ha ezek az az elitek és népek minél inkább a török vezetésű Turkesztán részének vallják magukat.

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A háborúkat a kitartás dönti el

    2026. febr. 11.
    Nézve a nyugati fősodratú média híreit, az egyre erősödő nyílt oroszellenességet, sőt mondjuk ki nyíltan orosz gyűlöletet, feltámad a kívánc...

    Közelítheti-e Európát Oroszországhoz Trump?

    2026. febr. 8.
    Egyre nagyobb a szakadék az Európai Unió és az Egyesült Államok között. Ebben a helyzetben Brüsszel már nem alapozhat kizárólag az amerikai ...

    Akikből Sztálin sem tudta kiölni a hazaszeretetet

    2026. febr. 10.
    Két fiatal orosz költő, Anna Ahmatova és Nyikolaj Gumiljov 1910-ben házasodott össze az akkori Szentpétervárott. Nem sejthették, hogy 1912-b...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK