„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Eurázsia Központ
„Kazahsztán és Törökország testvéri kapcsolatrendszere szilárd történelmi és kulturális alapokra épül”
Fotó:EUROPRESS/Dogukan Keskinkilic/Anadolu/AFP
A függetlenség kikiáltása óta Kazahsztán elnökei több alkalommal is ellátogattak Törökországba. Csak 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev államfő 14 kétoldalú találkozót tartott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, akivel legutóbb a 2025 májusában Budapesten megrendezésre került Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozójának keretében egyeztetett.
„Kazahsztán és Törökország testvéri kapcsolatrendszere szilárd történelmi és kulturális alapokra épül”
Törökország 1991. december 16-án elsőként ismerte el Kazahsztán függetlenségét, és már 1992. március 2-án diplomáciai kapcsolat létesült a két ország között, és még ugyanebben az évben megnyílt a kazah nagykövetség Törökországban és Asztana jelenleg is több török nagyvárosban – Antalya, Denizli, Alanya, Bursa, Bitlis, Hatay, Konya és Mersin – működtett konzulátust, illetve tiszteletbeli konzulátust.
„Emellett különleges jelentőséget kap a két ország közötti kapcsolatokban az a türk identitás, amelynek intézményi kereteit ma a Türk Államok Szervezete, mint a türk világ egységének összekovácsolója adja meg”
Éppen a szervezet keretében folytatott együttműködések adták meg a kellő lökést a Kazahsztán és Törökország közötti államközi kapcsolatok fejlődésének, melynek keretében mára Törökország Kazahsztán egyik legfontosabb külpolitikai partnere, és a közös kulturális és történelmi emlékezet segítségével komoly stratégiai érdekek fűzik egymáshoz a két felet.
A rendszeres politikai párbeszédnek köszönhetően az országok közötti kormányközi együttműködés magas szintre emelkedett. Kazahsztán és Törökország közötti együttműködés nemzetközi jogi alapja igen kiterjedt. 2009-ben a két ország aláírta a stratégiai partnerségi megállapodást, majd 2012-ben a magas szintű stratégiai együttműködési tanács létrehozásáról szóló megállapodást is. 2022-ben pedig a felek közös nyilatkozatot fogadtak el a Kazahsztán és Törökország közötti kiterjesztett stratégiai partnerségről.
„Ma Törökország Kazahsztán legnagyobb befektetői közé tartozik. Jelenleg a két ország célja, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalmat mintegy 10 milliárd dollárra növelje. Annak ellenére, hogy a legutóbbi geopolitikai események (orosz-ukrán háború, közel-keleti konfliktus) nem tették lehetővé e cél előre tervezett határidőre történő elérését, az elmúlt évek statisztikái biztos növekedést mutatnak”
Jelenleg a Kazahsztán és Törökország közötti kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kiemelt helyet foglalnak el a két ország politikájában. A két ország megbízható partnernek tekinti egymást a komplex gazdasági projektek megvalósításában, ami a stratégiai érdekek konvergenciájának és a külföldi gazdasági tevékenységek bővítésének pragmatikus megközelítésének köszönhető. A Kazah Köztársaság Kereskedelmi Minisztériumának statisztikai adatai szerint 2024 végére a kölcsönös kereskedelem volumene elérte a 6,3 milliárd dollárt, ami 54 százalékkal meghaladta a 2022-es adatot. Ebből a Törökországba irányuló kazah export 5,2 milliárd dollárt tett ki, míg a Kazahsztánba irányuló török kivitel volumene 1,1 milliárd dollár volt.
Kazahsztán Törökországba irányuló exportjának túlnyomó részét a nyersanyagok teszik ki. A legnagyobb részt a nyersolaj és kőolaj termékek, valamint a vas- és színesfémek, az urántermékek és a gabonafélék foglalják el. Törökország viszont áruk széles skáláját exportálja Kazahsztánba, beleértve a gépeket és berendezéseket, építőanyagokat, textil termékeket, élelmiszereket és gyógyszereket, ami tükrözi a két ország közötti kereskedelem diverzifikált jellegét.
„A Kazahsztán és Törökország közötti külkereskedelmi forgalom dinamikája az elmúlt öt évben a kereskedelmi forgalom folyamatos növekedését mutatja”
A jelenlegi mutatók is optimizmusra adnak okot. A Kazahsztáni Kereskedelmi és Integrációs Minisztérium adatai szerint 2025 januárja és májusa között a két ország közötti kereskedelmi forgalom 1,9 milliárd dollárt tett ki.
A kazah elnök törökországi látogatása keretében sor került a két ország közötti Stratégiai Együttműködési Tanács 5. ülésére, amelyen a hangsúly az úgynevezett Közép folyosó (Middle Corridor) fejlesztésén, a védelmi ipar modernizálásán és a kulturális projektek előmozdításán volt.
„Törökország nagyon fontos gazdasági partnere Kazahsztánnak a közlekedési folyosók fejlesztése szempontjából is”
Kazahsztán számára, amely az eurázsiai kontinens közepén fekszik, minden lehetséges közlekedési útvonal fontos. Ebben az értelemben a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson és Törökországon keresztül folytatott kazah tranzit projektek megvalósulása volt az elsődleges célja az ankarai találkozónak.
Az elmúlt években Törökország különös geopolitikai aktivitást mutatott, ide értve a katonai beavatkozásokat is. Szíriában az „arab tavaszt” követő polgárháborúban Törökország számos katonai műveletet hajtott végre, és az Iszlám Állam és a kurd szeparatizmus elleni küzdelem nevében elfoglalta Szíria bizonyos részeit.
Ugyanez a török intervencionizmus volt megfigyelhető Líbiában, ahol Ankara katonai támogatása lehetővé tette a legitim kormány számára, hogy szembeszálljon Kalifa Haftar tábornagy erőivel, a közelmúltban pedig az örmény-azerbajdzsáni konfliktusban a Bakunak nyújtott katonai segítsége döntő fontosságú volt az Örményországgal szembeni „győzelemben”.
„Ugyanakkor ebben a kontextusban nem szabad megfeledkeznünk Törökország Ukrajnának nyújtott katonai segítségéről sem, amely felértékelte a török katonai know-how-t”
Ankarában az elmúlt években ismét előtérbe került az a gondolat, hogy a türk államok egységes hadsereget hozzanak létre. Ez a türk államok unióját feltételező elképzelés a 2022-es januári kazahsztáni eseményekkel, majd az ukrajnai orosz invázióval, végül a karabahi háború fellángolásával nyert aktualitást. A Turáni Hadsereg témája felmerült 2024 júliusában is, amikor Kazahsztán adott otthont a „Birlestik-2024” (Egység-2024) elnevezésű hadgyakorlatnak. Mint ahogy Törökország a karabahi háború során is képes volt megmutatni modern haditechnikai eszköztárának az előnyeit. Ezt követően több magas rangú török katonatiszt és diplomata is javaslatot tett már az úgynevezett Turáni Hadsereg megalakításának felgyorsítására, amely a Törökországgal szövetséges államok területén konkrét biztonsági missziók végrehajtását, és egy katonai védelmi szervezet létrejöttével a türk világ geopolitikai szerepvállalását is képes lehetne döntően megerősíteni.
„Törökország számára a birodalmi törekvések és az Ankarától keleti irányba történő külpolitikai víziók nem idegenek. Az elmúlt 30 év során ugyanis Ankara folyamatosan kiterjesztette és növelte együttműködését Közép-Ázsiával, miközben meghatározó regionális hatalommá nőtte ki magát”
A török kormány számára ehhez a regionális nagyhatalmi törekvéshez a türk népek egyesítése, valamint Közép-Ázsia számos természeti erőforrásának hasznosítása feltétlenül szükséges. Ankara ezen elkötelezettségét azonban mindig is hátráltatta a Közép-Ázsiától való földrajzi távolság, az elégtelen közlekedési infrastruktúra, a beruházások korlátozott száma és az utóbbi évtizedek alacsony kereskedelmi forgalma, amely problémákon az ankarai találkozó során Kazahsztánnal a védelmi együttműködések területén létrejött megállapodások valószínűleg javítani fognak.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
(A cikk eredetileg az eurazsiamagazin.hu portálon jelent meg, a cikk itt olvasható.)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
