Kezdőlap » x-demokrata » Putyin nem haragszik
Oroszellenes tüntetés Tbilisziben, Grúzia fővárosában 2019. június 20-án #moszkvater

Putyin nem haragszik

Bár a duma ezt támogatná, az orosz elnök nem vezetne be szankciókat Grúzia ellen. Vlagyimir Putyin orosz újságírók kérdésére válaszolva előbb kisebb előadást tartott arról, hogy Oszétia és Abházia milyen hosszú ideig voltak önállóak, és hogyan kerültek végül Grúziához, majd határozottan elutasította a büntető intézkedések ötletét. Nem haragszik az őt egyenes adásban kocsmai stílusban sértegető grúz újságíróra sem, és nem követelte az eltávolítását a csatornától. Eközben Tbilisziben folytatódtak a tüntetések, a lari árfolyama pedig történelmi mélyponton van.

Oroszellenes tüntetés Tbilisziben, Grúzia fővárosában 2019. június 20-án #moszkvater
Oroszellenes tüntetés Tbilisziben, Grúzia fővárosában 2019. június 20-án
Fotó:EUROPRESS/Vladimir Umikashvili/Sputnik

Hogy mit jelentene a grúz gazdaság számára az orosz kereskedelmi embargó, és a banki átutalások tiltása, annak érzékeltetésére néhány adat. A két ország közötti légiközlekedés leállítása, és a számítások alapján idén mintegy egymillió orosz turisták várható elmaradása a Grúz Turisztikai Hivatal vezetője Mariam Kvrivisvili szerint az év végéig kétmilliárd lari, azaz mintegy 710 millió dolláros kiesést okoz, ami a grúz GDP nagyjából  5 százaléka. Majdnem ugyanennyi az Oroszországban élő és dolgozó grúzok évente hazautalt pénze. Ennek összege az utóbbi három évben folyamatosan nő, és tavaly már 631 millió dollárt tett ki. Az idei év első hat hónapjában Grúzia 25 millió palack bort exportált Oroszországba. Messze lemaradva következik Ukrajna 3,7, majd Kína 3,5, végül Lengyelország és Kazahsztán 1,8, illetve 1,6 millió palackkal.  Az újonnan felfedezett amerikai piacra mindössze 354 ezer palack bort exportálnak.

Putyin szavai jelzik, hogy az orosz vezetés nemcsak józanul, hideg fejjel mérlegel, de következetes is. Moszkva ugyanis folyamatosan elítéli a szuverén országokkal szemben egyoldalúan bevezetett szankciókat. De a Kreml ezzel azt is üzeni, hogy Oroszország a nagypályán játszik, és piszlicsáré vagdalkozásokba nem megy bele.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.