Habár Alekszandar Vucsics pártja most hatalmas győzelmet aratott a választásokon, a leendő koalíciós kormány számára rendkívül nehéz időszak kezdődik.

/helyszíni tudósítás Belgrádból/

Papírforma – így is kommentálhatnánk azt a hírt, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) toronymagasan nyerte a szerbiai választásokat, a második helyre pedig eddigi koalíciós partnere, a Szerbia Szocialista Pártja (SPS) futott be. Ráadásul a két kormánypárt nem csak annak örülhet, hogy együtt hatalmas fölényük lesz a szerb parlamentben. A választást bojkottáló politikai erők terve ugyanis nem jött össze.

„A részvételi adatok ismeretében aligha fogja bárki is megkérdőjelezni Alekszandar Vucsics pártjának győzelmét a köztársasági és vajdasági tartományi választásokon, illetve azokban az önkormányzatokban, ahol az SNS diadalmaskodott”

A bojkottpárti szerb ellenzéknek – akik a Szövetség Szerbiáért (SzS) nevű ernyőszervezet alá tömörültek – azonban nem csak a mostani eredmények jelentenek óriási kudarcot. Mivel az SzS tagjai semmilyen szinten nem vettek részt a választásokon, így az elkövetkező négy évben jelentős forrásoktól esnek el. A legnagyobb veszteséget kétségtelenül azok a parlamenti pártok könyvelhetik majd el, akik korábban több önkormányzatban is jelen voltak, most viszont még a képviselőiknek is új munka után kell nézniük. És hogy a helyzet még ennél is nehezebb legyen számukra, még politikai támogatásra sem számíthatnak külföldről.

„A nyugati országok ugyanis már több ízben kijelentették, hogy ellenzik a szerbiai választási bojkottot, mert az országnak stabilitásra van szüksége az uniós csatlakozási tárgyalásokon”

Így a jelenlegi helyzetben a bojkottpárti ellenzék számára kétféle jövő ígérkezik. Amennyiben politikai képviselet nélkül maradt szavazóikat újra sikerülne mozgósítaniuk, úgy a korábbiakhoz hasonló tömegtüntetésekkel nehéz helyzetbe tudnák hozni a kormányt. Ha azonban ez nem sikerül nekik, az elkövetkezendő időszakban lényegében semmilyen fegyverük nem marad. Tekintettel arra, hogy az ellenzéki szerb média rendkívül gyenge és valószínűleg az elkövetkezendő időszakban tovább fog gyengülni.

Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy a leendő szerb kormánykoalíciónak – amelynek az SNS és a szocialisták mellett a Vajdasági Magyarok Szövetsége is része lesz – a jövőben könnyű dolga lenne. És itt nem csak arról van szó, hogy az ország gazdaságát súlyosan érintette a koronavírus-járvány.

„A legnagyobb tétje az előttünk álló időszakban kétségkívül a Koszovóval való tárgyalások lesznek, melynek már meg is van az időpontja”

A Belgrád és Pristina közti párbeszéd azután fagyott be, hogy a koszovói kormány száz százalékos büntetővámokat vetett ki a szerbiai (illetve bosznia-hercegovinai) termékekre. Ugyan a nyugati országok több alkalommal is megpróbálták jobb belátásra bírni Ramush Haradinaj, majd Albin Kurti kormányát, végül Avdullah Hoti mutatkozott csak késznek visszavonni Pristina korábbi rendelkezését. Így június végén Vucsics Washingtonban fog tárgyalni a koszovói elnökkel. Hashim Thaci korábban ugyan még nyitottnak mutatkozott egy területcserével egybekötött megegyezésre Szerbiával, ma azonban már nem tartja elfogadhatónak ezt az opciót. Ez pedig különösen Vucsics, illetve a szerb haladók számára jelent nehézséget.

„A szerb társadalom többsége ugyanis elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenségének elismerését. Különösen úgy, hogy Szerbiát nem kompenzálják területekkel az albánok”

De nem csak a koszovói tárgyalások jelentenek majd kemény feladatot a most felálló új kormánynak. Habár még 2017-ben az ország ígéretet kapott arra, hogy 2025-re elnyerheti az európai uniós tagságot, az európai nagyhatalmakat szemmel láthatóan egyre kevésbé érdekli a nyugat-balkáni állam. Ennek az elsődleges oka az unió belső stabilitásában keresendő, ami nem csak a brexit miatt kérdőjeleződött meg, hanem abban is, hogy a vezető európai országok teljesen másként képzelik el Európa jövőjét. Miközben Németország továbbra is bővítéspárti, addig Franciaország egészen másként látja a nyugat-balkáni országok integrációjának kérdését. És bár múlt évben csak Észak-Macedónia és Albánia kapott kiábrándító választ a párizsi uniós csúcson, ez a döntés valószínűleg Szerbia csatlakozására is hatással van.

„Így hiába kapott most történelmi felhatalmazást az uniópárti SNS és az SPS, a szavazóikra minden bizonnyal csalódás vár az elkövetkezendő években, ami a koalíciós pártok támogatottságára is hatással lehet”

Mindennek következtében a mostani, már-már a rekordok könyvébe illeszkedő haladópárti siker egyáltalán nem jelenti azt, hogy a könnyű dolga lesz a kormánynak nemzetközi színtéren. De gazdasági téren sem túl megnyugtató a helyzet, ugyanis a szerb gazdaság már a válság előtt sem muzsikált úgy, mint ahogy az elvárható lett volna abban az országban, amely egyébként a kínai befektetők kiemelkedően fontos célpontja a régióban. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy mindeközben a tőkeerősnek egyáltalán nem nevezhető szerb vállalkozásokat is alaposan megtépázta a gazdasági válság, a kilábalás jelei pedig egyelőre még a láthatáron sincsenek.

„A szavazatok 91,1 százalékos feldolgozottságánál az SNS 62,6 százalékos eredményt produkált, a szocialisták a szavazatok 10,9 százalékával büszkélkedhetnek”

Az ellenzéki pártok közült egyedül a Szerb Patrióta Szövetségnek sikerült bekerülnie a parlamentbe 4,2 százalékkal. A Vajdasági Magyarok Szövetsége ugyan 2,3 százalékot szerzett, ez nem jelenti azt, hogy a parlamenten kívül maradnának, ugyanis a nemzetiségi pártokra más szabályok vonatkoznak Szerbiában. A VMSZ megerősödött, köztársasági szinten például képviselőik számát nagyjából duplázva várhatóan 8-9 mandátumuk lesz.